Rengeteget spórolhatunk az 5G-vel

Ha az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor a növekvő kapacitás miatt az energiafogyasztás drasztikus emelkedése következne be. Egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának, ami a jelenlegi energiapiaci helyzetben különösen érzékenyen érintené őket és a fogyasztókat egyaránt. Az 5G azonban – ha megfelelő körültekintéssel alkalmazzák – az energiafogyasztás jelentős csökkentését teszi lehetővé, derül ki az Ericsson kutatásaiból. 

A vállalat egy olyan tesztprojektről is beszámolt, amelynek során forgalomarányosan 90%-kal kevesebb energiát fogyasztott az 5G hálózat a 4G-nél. Sőt, a technológia más szektorok fogyasztásának – és kibocsátásának – csökkentését is felgyorsíthatja.

Az elmúlt két évben a világ mobilhálózatain zajló adatforgalom megduplázódott, és elérte a havi 100 milliárd GB-ot. Ez közel négymillió évnyi HD minőségű film streamingjének felel meg. A felhasználók egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le: egy átlagos okostelefon-felhasználó esetében ez havi 15 GB-ot jelent. Ennek legnagyobb részét a nagy felbontású videók adják, a teljes adatforgalomnak immár 69 százaléka videótartalom, ami 2027-re várhatóan 79 százalékra emelkedik. A növekvő energiaköltségek korában kockázatot jelentene, ha a GB-okkal együtt az energiafogyasztás is nőne, az 5G technológia használatával azonban megszakítható ez az összefüggés: úgy nőhet a hálózat kapacitása, hogy nem fogyaszt több energiát.

A technológiában rejlő potenciált az Ericsson az elmúlt az elmúlt időszakban több gyakorlati demóval is igazolta: a Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint az 5G forgalomarányosan 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél (watt/Mbps). A Vodafone-nal közös teszten pedig a brit szolgáltató londoni 5G hálózatának teljes fogyasztása összességében 43, csúcsidőn kívül 55 százalékkal csökkent.

A takarékosság nem csak az energiapiaci fejlemények miatt, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos. Az Európai Unió 2017-es kibocsátásának akár 20 százalékával is csökkenthető lenne a karbonszennyezés az alapvető digitalizációs megoldások szélesebb körű használatával.

Ha a négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – nagy arányban tenné magáévá az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55–170 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens (Mt CO2e) kibocsátást spórolhatnának meg – ez annyit jelent, mint ha az EU-ban közlekedő minden 7 autóból 1-et levennénk az utakról. A 2030-as célként kitűzött éves 1400 Mt CO2e kibocsátáscsökkentés 40 százaléka közvetlenül a kommunikációs hálózatok és a hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.

A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energiaszektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.

Az Ericsson a 2023-as MWC-n további újításokat jelentett be, amelyek révén hálózati eszközei még energiatakarékosabbá válnak. Az új hardver- és szoftvertervezési megoldások lehetővé teszik, hogy a hálózat akár 94 százalékkal csökkentse az energiafogyasztást alacsony forgalom esetén a csúcsfogyasztáshoz képest. A vállalat a gyártás során felmerülő emissziót is csökkentette: legújabb rádiós berendezései 50 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással készülnek.

Kapcsolódó cikkek:

• Mindent letarol a 4G-nél sokkal gyorsabb 5G
• Saját kézbe veszi az 5G fejlesztést az Apple
• A 4G drágul, az 5G olcsóbb lesz