Le akartam buktatni a Wiwe-ot! Orvosi segítség lett belőle...

Elvittem a Wiwe-ot az ország legfelszereltebb teljesítmény-laborába, érdekesen alakultak a dolgok. Nekem most nincs Wiwe-on!!!Az van, hogy sosem voltam az a cingár fajta. Mindig volt rajtam „némi” túlsúly, és tinédzser korom óta magas vérnyomással küszködöm, amitől, amikor még nem szedtem rá gyógyszert, elég sűrűn fájt a fejem. Ugye ezt csendes gyilkosnak hívják, én pedig adtam neki teret, hogy kénye kedve szerint dolgozzon rajtam. Ráadásul táplálkozás terén is megkínáltam bőségesen, úgyhogy mindig is egy kicsit tartottam tőle, hogy az egyébként a világ legtökéletesebb motorjának mondott szerkezet az én esetemben eléggé lestrapált állapotban van. Nem feltétlenül voltam kíváncsi rá, hogy mi a helyzet vele, úgy voltam ezzel az egésszel, hogy ha gond van, talán jobb nem tudni róla.

Aztán az egyik nap valami kapcsán odatévedtem egy írásra a Wiwe-ról, a magyar fejlesztésű zsebEKG-ról. KAMUUUUU! Gondoltam, de valamiért tovább olvastam, és elkezdett érdekelni a dolog. Megnéztem az árát: „jó, hát kenjék a hajukra.... ennyiért...” – gondoltam, de olvastam tovább... a gondolatot tett követte, hívtam a Használtalma tulajdonosát: „szerzünk egy ilyet tesztre? Kipróbálnám...”

„Persze, írj nekik, teszteljük le, érdekes a cucc. Egyébként a Rolandnak van kettő belőle, az egyiket lehet, hogy eladná, ha érdedekel. Neki sajnos szüksége van rá, az orvosa ajánlotta.”

Az „orvosa ajánlotta” résznél kicsit elidőztem. Egy „külső gyártású”, az eredeti orvosi készülékek árának szilánkos töredékéért árult kütyüt ajánl az orvos? LEFIZETTÉK! Csak ez lehet! Én még orvost nem láttam, aki gyógyszeren és késen kívül hisz bármi másban.

Hívtam a Rolandot: „igen, van két Wiwe-om. Szükségem volt rá, mert szívinfarktusom volt, és az orvosom ezzel felügyeli az állapotomat. Ezen tudja követni, hogy mi történik velem. Vettem kettőt, hogy legyen az emeleten is, de a másikat nem használom, eladom neked, ha gondolod.”

Gondoltam! Mert ennek fele sem tréfi. Ez az anyag nagyon kell! Akarom! Most már tudni akarom, mit tud a Wiwe, és mit tud az én szívem. Legyünk tisztában, nézzünk szembe a tényekkel anélkül, hogy a fehérköpenyes fóbiámnak adnánk egy nagy löketet.

Nagyon izgultam az elsőnél! Elolvastam a használati utasítás első két mondatát, majd a gépre helyeztem a két ujjamat. Zakatolt a szívem... „piros lesz minden, villogni fog, rácsörög az orvosra magától, riasztja a helikopter-osztagot, ma mindenkit behívnak ügyeletre....” – valami ilyesmi járt a fejemben, miközben a perceknek tűnő másodpercek cammogtak.

KÉSZ!

Valami üzenet animációja cikázik előttem, amire abszolút nem voltam kíváncsi abban a pillanatban. Csak az eredményt akartam látni. És akkor egyszer csak felvillantak a lámpák: zöld. Minden zöld. Minden tökéletes!

„Sajnos magának a műtét során szétmált az epehólyagja, és a folyadék az alhasba került. Ilyenkor nem lehet tudni, hogy mi történik, abban bízzunk, hogy felszívódik” – „tökéletesen felszívódott az epe, most már rendben lesz. Meg fog maradni! :) ” – ez az eset jutott eszembe. Mármint a második fele, amikor közlik, hogy rendben vagy, és hatalmas kő esik le a szívedről.

A Wiwe nekem a jó hír hozója volt, de persze továbbra sem voltam igazán meggyőzve, hiszen ismerek néhány felmérést ebben a témában, az jóval hosszabb és valóban sokszoros árú készülékekkel történik. Mire jó tehát a Wiwe? Ha valóban jó egyáltalán. Utána kellett járnom.

Közben én folyamatosan méregettem magam, és mindig zöld jelzést adott. Mindenre. Ellenben a családtagjaimnak. A szivárvány vonatkozó színeit játszotta el a kis gép, úgyhogy amennyire megnyugodtam én, annyira lettünk idegesek a többiek esetében. Piros az EKG, sárga az AR... Olvasgattuk a kis infókat, volt, hogy még jobban megijedtünk.

Most lelövöm a poént, de ez egyébként a Wiwe egyetlen rossz oldala. Eléggé be tudja ijeszteni az embert a piros és sárga jelzéseivel, holott egyáltalán nem jelentenek igazán komoly bajt, csak figyelmeztetnek bizonyos értékek esetében. Jól teszi, de hajlamosak vagyunk nem a helyén kezelni ezeket a dolgokat, és belebetegedni a gondolatba, hogy rossz a szívünk, pedig ez nem így van. Azaz, persze valami nem ideális, de ez nem jelenti azt, hogy nagy a baj.

De vissza a Wiwe-leleplezési kísérletemhez. Elég közeli kapcsolatban vagyok olyan szakemberekhez, akik élsportolók teljesítményfelmérésével, teljesítményoptimalizálásukkal foglalkoznak. Olyan mélységeiben ismerik ezt a területet, hogy a sportolók külön kiemelik őket sikereik során. Berecz Zsombor világbajnok magyar vitorlázó a Nemzeti Sport hasábjain egyszerűen kijelentette, nélkülük nem is sikerülhetett volna. A Fit4Race szakemberei tökéletesen fel tudják mérni egy ember szívének, elméjének állapotát, fizikális képességeit... Mindent. De engem persze a szív területe érdekelt, úgyhogy odaadtam a Wiwe-ot Szűcs Botondnak, aki egy fiatal biológus, és épp a fent említett Berecz Zsomborért felelős tréner. Ja, és nem mellesleg a Debreceni Egyetem Terhelésélettani Laboratóriumában kezdett teljesítménydiagnosztikával foglalkozni, szabadidejében pedig amerikaifutball edző. Szóval a kezébe nyomtam a Wiwe-ot, mondjon róla véleményt.

Rögtön rátette az ujját, aztán ahogy egy szakembertől elvárhatnánk, naná, hogy nem maradt nyugton a felmérés 1 perce alatt. Elkezdett nagyokat lélegezni, mozogni... „Te, ez nagyon jó” – mondta lelkesen. „Tudja követni a dolgokat rendesen, mindenre reagál. Elég jó cucc! Be kell szereznünk egy ilyet!”- tette hozzá.

Aztán belép az ajtón Matics Zsolt, a Fit4Race alapítója, és ő is tesztel egyet. Nála piros az EKG, persze semmi ijedtség, rögtön elemzik Botonddal az adatokat, és megállapodnak abban, hogy beszereznek néhányat belőle.

Matics Zsolt, a Fit4Race program alapítója teszteli a Wiwe-ot.

Hogy mire lehet nekik jó az egyperces Wiwe eredmény, amikor ők eleve 6 percig mérik a szív állapotát, ráadásul fekve? Egyszerű. A sportolók aznapi állapotával kapcsolatban juthatnak plusz adatokhoz a kis készülék segítségével, ami nagyon fontos a munkájukhoz. Mert ők nem abban hisznek, hogy egy profi sportolónak meg kell „halnia” minden egyes edzésen, hanem ahogy fentebb említettem, a teljesítményoptimalizálással érik el a kiemelkedő és tartós eredményeket.

De engem nem is ez a terület érdekelt, úgyhogy kifaggattam Botondot a Wiwe mindennapos felhasználásáról.

- Ha neked lenne egy Wiwe-od, te elvinnéd az orvosodhoz megmutatni az eredményeidet? Van értelme?

- Mindenképpen érdemes elvinni az orvoshoz, mert gyakorlatilag minden fontos adat benne van. A valós EKG görbét is meg tudják nézni az osztással együtt.

- Tehát arra például jó lehet, hogy ha érzed, hogy valami nem stimmel, mérsz egyet és az eredményt elviszed az orvoshoz, akkor láthat belőle valamit?

- Erre biztos, hogy jó, szerintem igen, simán fel tudja használni az orvos az alap diagnózishoz.

Oké! Akkor megtudtuk, hogy egy teljesen független szakember szerint valóban használható a Wiwe arra, amire való.

De mire is való? Az megvan, ugye, amikor elviszed az autódat a szerelőhöz, mert útközben valami nagyon furcsa hangot adott ki. Aztán a szerelő széttárja a karját és elmondja, hogy mivel most nem produkálja a problémát az autó, így nem tud vele mit kezdeni. Aztán ez történik újra és újra, és végül talán meglesz a probléma forrása. De mi lenne, ha mindig lenne egy diagnosztikai eszköz nálad, ami a legfontosabb dolgokat azonnal feltérképezné, amikor az autód produkálja azt a furcsa hangot? És úgy vinnéd a szerelőhöz, hogy az már tudná, merre kell keresni a problémát.

Na, ez a Wiwe. És az én gyerekkori barátom, reméljük szerencséjére, a Wiwe tesztem alatt eljött hozzám. Megmutattam neki a kis kütyüt, és ők bár már épp indulóban voltak, leült mellém. Elkezdtünk mérni, és beszélgetni. Elmondta, hogy neki már milyen régóta fennáll egy furcsa probléma a szívével, és hogy erre neki nagyon nagy szüksége volna, eladnám-e esetleg neki a készüléket. Mivel a teszt végén jártam, azt gondoltam, hogy igazából neki nagyobb szüksége van rá, és az övé lett.

Azán teltek múltak a napok, beszélgettünk telefonon, ő pedig áradozott a Wiwe-ról, majd találkoztunk és megmutatta, hogy miket mért a kis gép, és elhatározta, hogy magával viszi a legközelebbi szívvizsgálatára. Merthogy próbálják megtalálni, hogy mi a problémája, de egyelőre nem ment. Hogy miért? Mert természetesen akkor, abban a pillanatban, időpontra menve nem produkálja a szíve azokat a kihagyásokat, amikkel küszködik, és amik eléggé megkeserítik az életét.

Megegyeztünk, hogy rögtön informál, amint az orvosával találkozott. Nyilván benne van a pakliban, és tényleg erre van a legnagyobb esély, hogy az orvos figyelmen kívül hagyja. Hogy mutathatna neki bármit is egy többmilliós hatalmas gép ellenében egy ilyen kis „filléres” zsebkütyü? Erősen benne van a pakliban, hogy elutasítással kell szembenéznie, de azt mondta a barátom, hogy lehet, hogy akkor ő ott is hagyja a dokit, mert eddig sem tudott semmi előrelépést tenni.

Csörög a telefonom, épp egy műsorra készülünk, de látom, hogy ő hív, inkább felveszem, tudni akartam, mi lett.

„Te, Zsolti! Nagyon jól fogadta az orvos a Wiwe-ot. Rögtön megnézte az eredményeket, kielemezte, és már holnap mehetek is egy komolyabb vizsgálatra. Megvan, hogy merre kell indulni...”

A többit az élet írja.

Kapcsolódó cikekk: 

• WIWE Árak és Vásárlás
• Netatmo okostermosztát, az első lépések
• A kardiológusok aggódnak az új Apple Watch miatt
• Hidegzuhany: nálunk egyelőre nem lesz EKG az új Watch-ban
• Az Apple Watch néhány egyszerű beállítással akár életet is menthet