Lisey's Story・AppleTV+
Stephen King újra támad …
Azt szokták mondani, hogy az igaz szerelem kortalan, bármikor megtörténhet az emberrel és hogy semmivel sem lehet összetéveszteni. Lisey (Julianne Moore) és Scott (Clive Owen) szerelme a tökéletes példa erre. Viszonylag későn találtak egymásra de a szerelmük olyan szép volt, olyan gyönyörű, mintha a csillagokban lett volna megírva. De sajnos azt is szokták mondani, hogy semmi sem tart örökké, sajnos ez a csodálatos szerelem sem tarthatott, ugyanis a világszerte híres, milliók által kedvelt Scott Landonnak sajnos ellenségei is voltak. Az egyik konferencián nekitámadt egy fanatikus Landon ellenes ember és két lövéssel leterítette őt, az egyik a kezén a másik a mellkasán érte. Lisey pillanatok alatt kapcsolt, kezébe vette az első tárgyat amivel védekezni lehet és halálos csapást mért a támadóra. Ezt az ásót még évek múltán is féltve őrizte, ugyanis ez volt az amivel megmentette szeretett férje életét. Scott miután felgyógyult sajnos mégis meghalt, hiába van a mondás, hogy a „Landonok gyorsan gyógyulnak” végül csak utolérte a sorsa és titokzatos és megmagyarázhatatlan okból kifolyólag, ugyancsak a nagy nyilvánosság előtt halt meg.
Ez a történet Lisey-ről szól és arról hogyan lesz képes túltenni magát ezen a borzalmas veszteségen, hogyan fedezi fel és használja ki azt a különleges képességet amit a férjétől tanult el, hogyan oldja meg azt a kincskereső rejtvényt amit Scott a számára talált ki és hogyan lesz képes túlélni egy őrült fanatikus Landon rajongónak a zaklatását. Ugyanis Scott nagyon terméken író volt, számtalan olyan kéziratot hagyott maga után amit nem adott ki és a kiadó rá akarta tenni a kezét ezekre a kincsként kezelt irományokra. De Lisey nem adta oda őket, görcsösen ragaszkodott mindenhez ami a férjére emlékezteti, amit tőle kapott, amit ő alkotott, mindenhez. A kiadó igazgatója nem bírta ezt tovább nézni és felbérelt egy teljesen elmebeteg embert, aki arról volt hírhedt hogy bármit, bármikor képes megszerezni bárkitől. Jim Dooley (Dane DeHaan) egy rendkívül félelmetes ember, a legrosszabb fajta, az a típus aki abban a hitben él, hogy minden amit tesz az szükséges, elkerülhetetlen és megakadályozhatatlan. Ráadásul fanatikus rajongója a Landon könyveknek, meg van győződve róla hogy amit tesz az szent és a jó ügyet szolgálja, ráadásul betegesen nőgyűlölő, házasságellenes és mérhetetlenül lenézi és semmire sem tartja Liseyt.
Stephen King 2006-ban írt regénye számtalan díjat megnyert és nem árt tudni róla hogy konkrétan a mester egyik legkedveltebb könyve, az is lehet hogy az abszolút kedvence. Nem csoda hát hogy ezt is megfilmesítették, ahogyan az sem hogy inkább sorozatot csináltak belőle nem pedig mozifilmet. Maga Stephen King írta a forgatókönyvet és az Apple adta ki közkedvelt stream csatornáján. Szóval elvileg minden adott volt hozzá, sok pénz, remek történet és az eredeti író aki mindenbe beleszólhat, a Lisey’s Story még is valahogy felemás képet alkotott bennem. Egyrészt borzalmasan unalmas, olyannyira hogy hiába horror és vérfagyasztó időnként, mégis többször előfordult hogy elaludtam rajta. Ha mindez nem lenne elég akkor még zagyva is, borzalmas katyvasz, nem tudom hogy milyen a regény, bele se merek gondolni, hogy az eredeti mű szerelmesei mit érezhettek mikor ezt végignézték. Lehet nekik jobban tetszett, de én inkább arra szavazok hogy a sírógörcs kerülgette őket. Pedig a történet klasszikusan Stephen King; elképesztő történet, tele fantáziával, érdekességgel, rejtéllyel, iszonyatosan komplex, összetett karakterekkel, akik gyönyörűen fejlődnek a történet alatt. Lisey karaktere egy igazán belevaló, kőkemény nő, a legerősebb fajta, de valahogy képtelenek vagyunk azonosulni vele. Amanda (Joan Allen) alakítása egész egyszerűen vérfagyasztó, nem tudom hogy belenyúltak-e valamilyen szinten számítógéppel a mimikájába, ha nem akkor Oscar díjat érdemelne ezért az alakításért, mert egészen példaértékű amit kihozott magából, szinte fullasztó az alakítása, mi is azt érezzük amit ő, vele együtt lélegzünk és szenvedünk. Clive Owen hozza a tőle megszokott kiskutya szerepet, szerethető és hiteles az alakítása. Jennifer Jason Leigh is a szokásos félig idegbeteg, bármikor felrobbanhatok szerepben remekel, de a legjobbak mindenki közül Julianne Moore (aki egyébként 61 éves, hoppá, tapsvihar neki?) és Dane DeHaan. Fantasztikus az alakításuk, komolyan mondom nem is értem miért lett ilyen pocsék ez a sorozat?!
Adott egy díjnyertes Stephen King regény, adott egy Stephen King aki megírta a forgatókönyvet és ott volt végig a forgatás alatt, adott egy rakat, sőt két rakatnyi pénz. Fantasztikus filmes gárda, döbbenetes látványvilág, magával ragadó varázslatos környezet és mégse működik. Mert unalmas, mert elnyújtott, mert zagyva, mert semmit nem értünk, mert semmit nem érzünk át, mert nem igazán tud meghatni, mert nem tudunk azonosulni senkivel, végül pedig indokolatlanul véres és realisztikus a prezentáció, lehet ezzel akarták kicsit horrorosabbá venni a hangulatot, de úgy vélem még ezzel is mellélőttek. Végig abban bízunk hogy majd a következő részben minden helyre lesz rakva, de nem, főleg azoknak volt frusztráló nézni akik hétről hétre haladtak vele (mint pl. nekem). Most gondoljatok bele milyen lehetett nekünk ezt végignézni, a kommentelők között nem egy olyan ember volt aki abbahagyta, mert nem bírta tovább, volt aki az utolsó előtti részen fejezte be, nem is kevesen. Én csak azért is végigszenvedtem és meg kell hogy mondjam az utolsó résznek köszönheti, hogy a rossz 2 pontos értékelésből felmentem a közepes 3 pontra. Mert mindenképpen megérdemel egy közepes értékelést, maga a produkció annyira profi és olyan hangulatos, hogy nem adhatok ennél kevesebbet.
Pedig valójában a jelenlegi erős felhozatal mellett még a Fear Street trilógia is jobb, ami csak egy sima slasher movie, szóval ez azért valljuk be egy Stephen King történetnél eléggé ciki. Úgy néz ki hogy ez a tévés sorozatkészítés nem igazán akar összejönni a mesternek. Most vagy forgatókönyvet nem tud írni, vagy pedig a filmesek nem hallgatnak rá eléggé. Elkaszálták a Mistet, elkaszálták az Outsiderst, ahogyan a Castle Rockot is és ahogyan a Lisey’s Story is nagyon felemás produktum lett. Az ember csak összezavarodik ezektől és az az érzés alakul ki bennünk, hogy Stephen Kinget bizony csak olvasni szabad. Szóval ez a helyzet, nem ajánlanám tiszta szívvel senkinek sem, de mégis annyira hangulatos és különleges alkotás, hogy egynek talán jó lesz. Vegyünk alapul egy sötét, esős, otthonmaradós hétvégét, takarózzunk be, vagy tekerjük fel a légkondit, hogy be keljen takarózni, pár bögre forró kakaó, pár csomag Oreo (opciónak a Pilóta keksz is megteszi) és daráljuk le egyben, talán nektek tetszeni fog, nekem és a legtöbb kritikusnak sajnos nem igazán jött be.
Szerintünk: 3/5 | IMDb: 5.9 | Rotten Tomatoes: 54% | Metacritic: 48
Lisey’s Story (miniseries | 2021)
Rendezte: Pablo Larrain
Írta: Stephen King
Zene: Clark
Szereplők: Julianne Moore, Clive Owen, Jennifer Jason Leigh, Dane DeHaan, Joan Allen, Sung Kang, Sebastian Eugene Hansen, Clark Furlong, Michael Pitt, Ron Cephas Jones
Játékidő: 8x 50perc
A sorozatot vagy filmet az AppleTV alkalmazáson belül, az AppleTV+ utáni előfizetéssel tudod megtekinteni, az első hét ingyenes utána havi 4.99$, az éves díj 49.99$. Ha rendelkezel AppleTV+ előfizetéssel, akkor állítsd be és nézd AppleTV-n keresztül, ami az egyik legkényelmesebb, legfelhasználóbarátabb, legelegánsabb felület amivel idáig találkoztam, próbáld ki te is!
Kapcsolódó tartalom:
>>> Eladó AppleTV választék az oldalunkon
