2023 Április・Apple Arcade
Jöhet akkor az áprilisi mazsolázás?
Farmside:
Jól indul a hónapunk, rögtön itt van nekünk egy nagyon kellemes Hay Day de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy Farmville klón, mert ugye még mindenki emlékszik az első komolyabb Facebookos játékra, ami örökre megreformálta ezt a stílust. De ahogyan az lenni szokott jött a Supercell és csinált belőle egy sokkal jobbat. Így 2023-ban már nagyon nehéz dolga van annak, aki el szeretné csábítani a rajongókat a jól megszokott kedvencüktől, a Farmside egy nagyon erős próbálkozás, már ha ez volt a céljuk. Szerintem inkább csak a fiatalabb korosztálynak akartak kedveskedni egy nagyon jó kis játékkal. Csodaszép 3D grafika, kicsit rajzfilmes, kicsit képregényes stílusban, elképesztő mennyiségű tennivalónk lesz, amin szépen a játék végig is vezet. Kicsit zavaró az elején mennyire fogják a kezünket, olyannyira hogy a tutorial közben nem is lesz választási lehetőségünk, de ha végre miénk lesz az irányítás azt csinálunk amit csak akarunk. Termesztünk, tenyésztünk, vásárolunk, eladunk, fuvarokat és egyéb rendeléseket vállalunk, lesz dolgunk bőven, mindeközben meg persze csinosítgatjuk a telket úgy ahogy nekünk tetszik. A játék nagyon jó, nekem csak annyi gondom volt vele, hogy a forgatható 3D grafikán kívül semmi eredetit nem találtam benne, ami miatt elhagynám nagy kedvencemet (Hay Day), amit immáron már tizenegy éve játszok. Persze annak aki most találkozik először ezzel a stílussal biztos vagyok benne hogy nagyon sok és hosszú órát, napot, hónapot esetlegesen még évet is bele tud majd rakni a játékba.
Szerintünk: 4/5
Controller támogatás: igen
Orientáció: fekvő
Lifeline+ (A Hónap Játéka)
A Lifeline eredetileg 2015-ben jelent meg a Three Minutes Games gondozásában, már akkor is egy elképesztő játék volt, nem is csoda hogy most felkerült az Arcade felhozatalba. Stílusa szerint szöveges kalandjáték, azon belül is egy kicsit olyan mintha könyvet olvasnánk. Főszereplőnk Taylor egy tudós, aki űrhajójával lezuhan egy idegen bolygón, mikor magához tér a komplett legénység életét vesztette. Kétségbeesésében egy segélynyújtó (lifeline) szolgáltatáshoz fordul hátha van valaki egy távoli bolygón, aki képes lenne neki segíteni. Nagy szerencséjére valaki válaszolni fog az üzenetére és ezek lennénk mi. Innentől fogva kezdődik a nagy kaland, aminek javarészében kettőnk között fognak zajlani a beszélgetések, Taylor mindent alaposan leír és elmagyaráz nekünk, mi pedig választási lehetőségeken keresztül mindent megteszünk azért hogy főhősünk életben maradjon. A játék külseje bitang egyszerű, gyakorlatilag csak egy monitorszerű kijelzőt látunk és a szövegeket miközben atmoszférikus zene igazodik a történésekhez. A játékban számtalan döntést meg kell hoznunk, amiknek a legtöbbje Taylor halálához vezet, ilyenkor eldönthetjük hogy elölről kezdjük-e a játékot vagy pedig visszamegyünk egy előző döntéshez hátha képesek leszünk megmenteni őt. Eleinte kicsit idegen lesz a szituáció, időre van szükségünk, hogy megszokjuk a rendszert ugyanis a játék javarésze valós időben történik, tehát ha mondjuk Taylor elindul egy nagyon sétatúrára, akkor könnyen lehet hogy csak órák múlva kapunk tőle újra üzenetet, viszont szerencsére nem annyira élő a játék hogy bármiről lemaradjunk ha éppen mondjuk alszunk. Idővel egyre jobban megismerjük a srácot, aki egy végtelenül kedves, jóindulatú és humoros ember, megkedveljük majd megszeretjük őt és végül bármit megtennénk azért hogy életben tartsuk. Az első rész óta már kijött három további folytatás is (Silent Night, Halfway to Infinity, Beside You in Time) amiből az utolsó rész tavaly év végén jelent meg. Ennyi rész után már Taylor és köztünk egészen egyedi és különleges kapcsolat jön létre, kicsit olyan ez mintha tényleg ismernénk őt, mintha tényleg mi lennénk az ő megmentője és tanácsadója egyben. Fantasztikus élmény, eredeti és maradandó, egy játék ami még ennyi idő után is pontosan olyan jó mint mikor kijött, nem is csoda hogy ebben a hónapban már meg is van a hónap játéka.
Szerintünk: 5/5
Controller támogatás: nem
Orientáció: álló
Kimono Cats:
Hát ... nem is tudom mit írjak most erről a játékról. Ugye a címéről már lehet egy kicsit következtetni arra, hogy valami Japán illetőségű cuccról lesz szó, aki meg egy kicsikét is ismeri a szigetországon belüli trendeket azok nagyon jól tudják, hogy nagyon de nagyon mások mint mi magyarok vagy bárki ezen a földön. Szerencsére a Kimono Cats nem annyira agyament játék, mint amire számítottam, de ezzel együtt kicsit csalódott is vagyok mert ennél azért sokkal de sokkal jobbra. A játék nem szól másról, mint hogy két ultracuki Manga macska sétál előre az úton, a lábuk alatt egy hatalmas dartssal (igen jól olvastad) mi ezt tudjuk irányítani jobbra és balra, amit a gombot megnyomva el tudunk dobni. Namost mindeközben vagy féltucatnyi buborék repked a macskák feje felett, amiket ezzel a dartssal tudunk kipukkantani, az ajándékok amiket ezért kapunk lehet bármi, egy kaja, egy darab kaka (igen jól olvastad) esetlegesen egy jópofa minijáték, amikből a választék igencsak terebélyes. Mindeközben kapunk leveleket, kapunk ajándékokat, tudjuk dekorálni a városunkat és még multiban is játszhatunk bár arra nem sikerül rájönnöm, hogy igazából mit is, mert eddig bírtam sajnos. A Kimono Cats nagyon a kisebb korosztályt célozta meg, vagy a túlságosan gyermeteg lelkű, infantilis felnőtteket, de az ég világon semmit nem találtam benne ami miatt folytatni akartam volna, vagy éppenséggel a kislányomnak ajánlani. Szóval akkor most ki is itt a célcsoport kérem szépen?
Szerintünk: 3/5
Controller támogatás: igen
Orientáció: álló
Osmos+
Na itt van végre egy igazán elképesztően különleges Arcade játék, ha nem olvastam volna utána, hogy már több mint tíz éves el se hittem volna. Igen ez elvileg egy örök klasszikus, ami felett teljesen elsiklottam korábban, szóval teljesen újdonság erejével hatott. De miről is szól ez a játék? Célja hogy teljesen relaxáljon minket a varázslatos játékmenetével és pszichedelikus zenéjével. Mi egy különleges kis életforma vagyunk, amolyan sejtféle ami a nála kisebb létformákat magába szippantja ezzel kicsit megnövelve a térfogatát. Nekünk csak annyi lenne a dolgunk, hogy minél nagyobbak legyünk miközben elkerüljük azokat akik még nálunk is nagyobbak. Az „Odyssey” móddal kell kezdeni a játékot, ami szépen megtanít minket az alapokra, fokozatosan nehezedve és egyre nagyobb kihívások elé állítva minket. Csak ezek után lesz elérhető az „Arcade” mód, ahol kedvünkre növögethetünk, amíg meg nem unjuk a dolgot, a pálya nagysága a „scale” döbbenetes, amit kedvünkre tudunk ki és be zoomolni, illetve az időt is tudjuk befolyásolni jobbra balra pöccintéssel. Egyébként sejtünket úgy tudjuk mozgatni, hogy az ellentétes irányba tapizunk egyet, minél többet tapizunk annál gyorsabban fog mozogni, de vigyázat ha túl gyorsak vagyunk könnyen nekimehetünk egy nálunk nagyobb lénybe. Persze nem felejtsük el hogy amikor az anyag és az antianyag találkozik egymással annak sose lesz jó vége. Van benne egyébként „Multiplayer” is azoknak, akik szeretnének valami igazán komoly kihívást maguknak, ide szigorúan csak kellő tapasztalattal érdemes benézni. Engem megvettek kilóra, mindenképpen próbáljátok ki!
Szerintünk: 5/5
Controller támogatás: nem
Orientáció: fekvő
Clue:
A Clue elvileg egy klasszikus társasjáték, amit én sajnos nem ismerek, de elég volt csupán pár percet játszanom vele ahhoz, hogy teljesen beszippantson és magával rántson a hangulata. Lehetőségünk lesz arra, hogy egyedül, arcade budykkal vagy online játszunk vele, egyszerre akár öten is lehet. Annyi lenne a lényeg, hogy a játékosoknak ki kell találni, hogy ki a gyilkos, milyen fegyvert használt és hogy melyik szobában tette mindezt. Ehhez körökön keresztül kell tippelgetnünk kiválasztva azt a szobát, amit elérünk a két kockával dobott lépésszámok alapján. Ha akarjuk akkor rögtön az első kör után tippelhetünk, de ezt senkinek sem ajánlanám, mert kb. lehetetlen elsőre kitalálni, sokkal jobban járunk ha jegyzetelünk és pár kör után már sokkal több információval rendelkezve megadjuk a tippünket. Aki ismeri az eredetit annak biztosan sokkal könnyebb dolga van, nekem a sötétben tapogatózva kicsit zagyvának tűntek a szabályok és valójában azt se tudtam mi történik körülöttem, de biztos vagyok benne, ha egy kis időt szánunk rá és lejátszunk pár meccset akkor sokkal jobban fog menni mindenkinek. Érdemes tenni vele egy próbát, mert igazán egyedi a maga stílusában és nagyon profin össze van rakva az egész játék!
Szerintünk: 4/5
Controller támogatás: nem
Orientáció: álló
Human: Fall Flat
Nagyon nehéz dolog úgy írnom erről a játékról, hogy közben ne legyen bennem semmi elfogultság, ugyanis én már régebb óta ismerem, Xboxon játszottam vele és volt hogy többen is toltuk egyszerre. Nem tudom hogy röhögtem-e már életemben annyira mikor kipróbáltuk, komolyan mondom visítva már-már elhányva magunkat nevettünk, mert olyan hihetetlenül vicces szituációkat tud okozni a végtelenül egyszerű, néha idegesítő, mégis döbbenetesen zseniális irányítás, illetve a puritán, letisztult, akár primitívnek is nevezhető grafika. De pontosan ez a lényege ennek a játéknak, a látvány, a nevetséges mozgás, a félelmetesen bugyuta irányítás, hogy a két ravasszal és a két joyal teljesen külön tudjuk mozgatni a kezeinket és a gravitációnak teljesen megfelelő élethű mozdulatokat csinálni. Persze leszenek akik véresen komolyan veszik és rögtön az első pillanattól fogva rágörcsölnek a megoldásra, de mindig lesz legalább egy ember aki képtelen elsiklani a röhejes grafikán és a megvalósításon és a többieket folyamatosan terrorizálva, elkapva, ráncigálva akadályozza majd a buzgómócsingokat a megoldás elérésében. Ez a zseniális ebben a játékban, hogy a teljes szabadságnak köszönhetően azt csinálunk amit akarunk, úgy játsszuk ahogyan akarjuk, de egy valami biztos, együtt könnyebben megtaláljuk a megoldást, amit ezerféleképpen meg lehet oldani és mindeközben annyit fogunk nevetni és olyan önfeledten ahogyan még talán soha. Nagyon örülök, hogy hozzánk Apple Arcade-ba is megérkezett ez a mestermű, semmiképpen se hagyjátok ki, illetve ha megfogadtok egy jó tanácsot, akkor szigorúan csak kontrollerrel álltok neki, még így is mocskosul nehéz lesz, ezt garantálom, mert a játék tanulási ideje eléggé hosszú.
Szerintünk: 5/5
Controller támogatás: igen
Orientáció: fekvő
Doctor Who:
Bevallom most nagyon csalódott vagyok! Itt van végre egy Dr. Who játék, ami a világ egyik legrégebbi, legismertebb, szinte már legendaszámba menő angol sorozata, a sorozat ami soha nem ér véget, ami mindig megújul, volt már vagy tíz Dr. Who, aki nem ismeri olvasson utána vagy nézzen bele, mert döbbenetesen jó. Erre mit bírnak belőle csinálni? Egy nyomorult, repetitív, ezerszer látott már keresgélős játékot. Találkoztunk már sok hasonlóval, írtunk is már a legjobbakról, miért pont a Dr. Who-t kellett ennyire lealacsonyítani, komolyan mondom bármilyen stílus jól állt volna neki, egy szöveges kaland, egy lövölde, egy ügyességi játék, még egy akció RPG is ... de pont ez? Hát nem tudom, biztosan lesznek olyanok, akik még nem találkoztak ezzel a stílussal, azoknak lehet nagyon élvezetes lesz, mert egyébként egész jól meg van csinálva, de ezzel most nálam nagyon kapufára rúgták azt a bizonyos labdát. Szégyelljék magukat a készítők, de komolyan ...
Szerintünk: 2/5
Controller támogatás: igen
Orientáció: fekvő
Summon Quest:
Végre itt van nekünk egy olyan játék, amit élvezni fognak a kicsik és a nagyok is, egy kis könnyed akció RPG lövölde, abból az igazán kellemes fajtából. Szép rajzfilmes, kicsit olyan japán animés grafikával. Főszereplőnk egy ifjú harcos mágus, aki elindult hogy felvegye a harcot a gonosz erőkkel szemben. Persze nem kell itt olyan véresen komoly, ronda és brutális gonoszokra gondolni, ugyanis minden egyes ellenfelünk kedvesen és aranyosan lesz megrajzolva. Itt nem ez a lényeg, itt legfőképpen az lett volna a készítők célja, hogy a manapság annyira divatos F2P modellnek egy kicsit bemutassanak és emlékeztessenek minket arra, milyen is volt az amikor megvettünk egy játékot, aminek jó a hangulata, jó a játékélménye, minél többet játszunk vele annál erősebbek leszünk és a progresszióhoz nincsen szükségünk a végtelen pénztárcánkra, hanem szépen lassan jön minden magától. Kicsit egyébként belecsempésztek egy csipetnyi roguelike játékelemet is, ugyanis rendszeresen bele fogunk ütközni egy varázskönyvbe, vagy egy árusba vagy bármi hasonlóba ami felajánl nekünk három választási lehetőséget, de ebből csak egyet vihetünk magunkkal. Mint a legtöbb ilyen játékban számtalan kombinációja létezik a képességek vegyítésének, idővel mindenki meg fogja találni a saját stílusát és ennek megfelelően aprítja majd az ellent. Érdekes megoldásnak tarottam, hogy minden egyes legyőzött Bosst bevehetünk a csapatba és ezek közül összesen hármat magunkkal is vihetünk, akik tulajdonképpen extra támadási lehetőségként fognak viselkedni ha megnyomjuk a hozzájuk kiosztott gombot. A Summon Quest bár nem versenyezhet mondjuk egy Diablo Immortallal, de ennek ellenére egy nagyon élvezetes, remek kis játék, tiszta szívvel ajánlom bárkinek aki szereti ezt a stílust.
Szerintünk: 4/5
Controller támogatás: igen
Orientáció: fekvő
Pinball Wizard:
Sajnos attól félek, hogy a mai fiatalok már csak számítógépes játékok alapján ismerik a Flippereket, ezt nem úgy értettem, hogy ők bármivel is kevesebbek lennének nálunk öreg rókáknál, de tény hogy a mi időnkben még minden sarki kocsmában volt legalább egy amit ki lehetett próbálni, felfedezni és rájönni arra hogy lehet végigjátszani három golyóval. Persze a legnagyobb gémerek egy golyóval is ki tudták maxolni, de az már más szint volt mint amin én pörögtem. Sajnos ez a típusú játék már kihalófélben van, de szerencsére van itt Pesten egy múzeum, ahol rengeteget ki lehet próbálni, akit érdekel az keressen rá a neten. Node miért is volt ez a kis bevezető? Legfőképpen azért, mert az olyan emberekre, akik nagyon jók voltak a Flipperben mondták azt angolul, hogy Pinball Wizard. Ebből a kifejezésből jött ez a játék, amiben szó szerint egy kis golyó alakú varázslóval leszünk és Flippereznünk kell majd vele, ugyanis ő lesz a „golyó”. A grafika kellemes, aranyos, pont megfelelő, a fizika kicsit hagy kívánnivalót maga után, de ezt elnézzük a fejlesztőknek hiszen itt nem egy tömör fémgolyót kell ütögetnünk, hanem egy kis élőlényt, akinek megvannak a saját tulajdonságai, idővel képességei is, ami miatt persze teljesen más lesz az élmény mint a valóságban. Lényeg a lényeg, lesz egy jó magas tornyunk, minden egyes szintje egy külön pálya, lesznek egyre jobban nehezedő ellenfelek, gyűjtögetnivalók bőven és ha elfogy az életünk és véget ér a játék, akkor az összeszedett dolgok alapján kis varázslónk fejlődni fog, pont mint egy szerepjátékban. Egyre erősebb lesz, egyre szívósabb és ahogyan korábban megemlítettem lesznek képességeink is, amiket még fejleszteni is tudunk majd. A játék fantasztikus én nagyon élveztem, az egyetlen gond vele talán csak az, hogy ha nagyon rákattanunk, akkor hamar végig lehet játszani és egyelőre se híre se hamva annak hogy bármikor is jönne rá valami fejlesztés, extra pályák vagy extra játékmódok. Egyelőre csak a napi kihívás van, amivel el lehet lenni pár percet minden nap, de ennél utána már nincsen semmi több sajnos.
Szerintünk: 4/5
Controller támogatás: igen
Orientáció: fekvő
WCF:
WCF avagy Where Cards Fall, magyarul a hely ahol a kártyák esnek, zuhannak. Ez már önmagában is elég kifejező cím, pedig valójában maga a játék valami egészen más, valami egészen különleges, valami nagyon Apple Arcade. Ez volt az egyik első játék a felhozatalban amikor kijött a szolgáltatás, nem is igazán értem hogyan kerülhette el eddig a figyelmemet. A WCF egy logikai puzzle játék, ami végig van kísérve egy kicsit szomorkás és baljós történettel, a szereplők beszéde teljesen ismeretlen volt a számomra, kicsit olyan japán, kicsit olyan maui, nem is tudom, lehet csak halandzsa, de a sztoriban nem is ez a lényeg, hanem az amilyen szépen lassan felépül és a végére talán megértünk majd mindent. Azért írom, hogy talán mert még nem játszottam végig. A játékmenete eleinte nagyon egyszerűnek tűnik, de mint minden ehhez hasonló címben itt is már viszonylag hamar meg tudják cifrázni az egészet. Lesz a főszereplő kisfiú, akinek el kell jutnia A pontból B pontba, majd ha sikerült neki már jön is a sztori szelet. Ahhoz hogy ez sikerüljön, mindig lesz a pályán minimum egy, de inkább több pakli kártya. Ezeket a paklikat kedvünkre tudjuk mozgatni, egészen addig amíg a valóságban is csúsztatható lenne, tehát ellentétben főhősünkkel a paklik nem tudnak ugrani, nem tudnak létrát mászni. Ez nagyon fontos, miután ezt megértettük már sokkal könnyebben meg tudjuk oldani a feladványokat. De mit is tudunk ezekkel a paklikkal csinálni? Ha a két ujjunkkal rámutatunk egy ilyen deckre és a kifele zoom mozdulatot csináljuk rajta, akkor a kártyák szépen kinyílnak és egy épületet fognak formázni, olyan méretben amit a négyzetes alak megenged az adott területen belül, illetve kizárólag csak egy szintben. Ez most kicsit furcsának tűnhet, de szerencsére van kérdőjel opció a játékban ami mindig ad egy kis segítséget ha elekadtunk volna. Ahhoz hogy sikerrel járjunk meg kell tanulnunk teljesen 3D-ben gondolkodni, tehát néha van hogy ahhoz hogy az egyik paklit teljes méretűre kinyithassuk a másikkal alá kell menni és csinálni egy kis kockát. Sok ilyen és ehhez hasonló feladvánnyal fogunk találkozni, ebben a vérbeli kreatív, hangulatos és nagyon ötletes Apple Arcade játékban. Jól indult a hónapunk és jól is zárul le, olyan dolog ez, amit manapság nagyon ritkán mondunk nem igaz?
Szerintünk: 5/5
Controller támogatás: nem
Orientáció: fekvő
Ennyi fért most ebbe a hónapba, remélem azért tetszett a kis csokrunk, hamarosan újra találkozunk, addig is a játékokat az Appstore-ban található Apple Arcade-re való előfizetés után tudjátok letölteni és kipróbálni. Az első hónap ingyenes, utána havi 4.99$, az éves díj 49.99$.
Kapcsolódó tatalom:
