Veszélyben a magyarok adatai
Komoly kockázatot jelez a magyarok adatvédelmi tudatosságáról egy friss kutatás.
Napvilágot látott egy friss felmérés arról, hogy mennyire tudatosan védi a magyar lakosság a digitális eszközökön tárolt adatait. A kutatásban azt vizsgálták, hogyan gondolkodnak az emberek a mindennapi adatbiztonságról, milyen szokásokat követnek és hol lehetnek olyan gyenge pontok, amelyek technológiai kockázatot jelenthetnek.
A készítők célja az volt, hogy pontos kép készüljön a magyarok adatbiztonsági felkészültségéről és elinduljon egy szélesebb párbeszéd arról, hogyan lehet egyszerű lépésekkel nagyobb védelmet biztosítani az adatok számára. A felmérés azt mutatja, hogy a biztonsági mentések és a kétlépcsős azonosítás gyakorlata még mindig nem terjedt el kellő mértékben, pedig ezek a legfontosabb intézkedések közé tartoznak az adatvédelemben.
A felmérés eredményei szerint a magyar lakosság jelentős része kiszolgáltatott egy esetleges adatvesztéssel szemben. A válaszadók 58 százaléka ugyanis ritkábban, mint havonta vagy egyáltalán nem készít biztonsági mentést tartalmairól. A kétlépcsős azonosítás használata sem számít elterjedt gyakorlatnak: a válaszadók mindössze 48 százaléka alkalmazza rendszeresen.
A hibrid tárolási stratégia, vagyis a felhő és a fizikai eszközök együttes használata csupán a válaszadók 34 százalékánál jelenik meg a felmérésben. A megkérdezettek 43 százaléka kizárólag az eszközeik belső tárhelyére támaszkodik, ami jelentős kockázat adatvesztés esetén. A kockázatokkal kapcsolatban a legtöbben a belső és eszközszintű fenyegetéseket tartják a legvalószínűbb veszélyforrásnak, ezt a válaszadók 47 százaléka említette első helyen.
A részletes adatokból az is kiderül, hogy a technológiai magabiztosság nem mindig jelent valódi felkészültséget. A fiatalabb korosztály például tudatosabbnak vallja magát az adatvédelem terén, mégis 14–16 százalékuk úgy érzi, hogy egy súlyos adatvesztés esetén a fontos fájljaik nagy része végleg elveszne.
A válaszok egyértelműen jelzik, hogy a digitális adatvédelmi tudatosság alapjai már megvannak, de a gyakorlati megvalósításban még jelentős hiányosságok mutatkoznak. A legnagyobb kihívást nem a tudatosság hiánya, hanem a tudás és cselekvés közötti szakadék jelenti.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy sok felhasználó nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek egy váratlan helyzetben is képesek lennének megvédeni az adataikat, pedig azokra egyre több veszély leselkedik. Ilyen például a ransomware, amely titkosítja a fájlokat és csak váltságdíj ellenében engedi vissza a hozzáférést. Az is kockázatot jelent, hogy egyre többen több eszközt használnak, és otthon, munkahelyen vagy útközben is megnyitják az érzékeny személyes vagy céges tartalmakat.
Kapcsolódó cikkek:
- Nem félni kell az AI-tól, hanem ügyesen használni
- Magyarországon fejlesztik a szupergyors 6G-t
- Kamerában nagyot lép előre az iPhone Air utódja
