West Virginia beperelte az Apple-t az iCloud miatt

Példátlan jogi lépésre szánta el magát West Virginia: az állam főügyésze, JB McCuskey pert indított az Apple ellen, azt állítva, hogy a vállalat iCloud szolgáltatása lehetővé tette gyermekek szexuális bántalmazását tartalmazó anyagok (CSAM) terjedését. A republikánus főügyész szerint ez az első olyan ügy, amelyben kormányzati szerv közvetlenül egy technológiai vállalatot perel az általa működtetett felhőplatformon megosztott ilyen jellegű tartalmak miatt.

A kereset szerint az Apple nem alkalmazott kellően hatékony eszközöket az iCloudra feltöltött képek és videók proaktív vizsgálatára, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a szolgáltatás a visszaélésszerű tartalmak tárolásának és terjesztésének eszközévé váljon. McCuskey nyilatkozatában hangsúlyozta: minden egyes megosztás újabb traumát jelent az áldozatok számára, ezért a vállalat tétlensége „megbocsáthatatlan”.

Az Apple határozottan visszautasította a vádakat. Közleményében kiemelte, hogy a felhasználók – különösen a gyermekek – biztonsága és adatvédelme központi szerepet játszik működésében. A vállalat szerint folyamatosan fejleszt olyan technológiákat, amelyek a visszaélések megelőzését szolgálják, ugyanakkor igyekszik megőrizni a magánszféra védelmét is. Hangsúlyozták, hogy bizonyos funkciók – például a kiskorúakat védő tartalomszűrés – már jelenleg is működnek az ökoszisztémában.

A vita egyik kulcspontja az, hogy az Apple hosszú ideje eltérő megközelítést alkalmaz versenytársaihoz képest. Az olyan technológiai óriások, mint az Google, a Meta Platforms vagy a Microsoft, a feltöltött tartalmakat összevetik a National Center for Missing & Exploited Children (NCMEC), azaz Nemzeti Központ az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekekért, és más szervezetek adatbázisaival. Az NCMEC adatai szerint az Apple 2023-ban 267 bejelentést tett, míg a Google 1,47 milliót, a Meta pedig 30,6 milliót. A számok közötti különbség a kritikusok szerint arra utal, hogy az Apple kevésbé agresszívan szűri a tartalmakat, míg a vállalat szerint az eltérés részben az eltérő szolgáltatási modellekből fakad.

A mostani per nem előzmény nélküli. 2024-ben áldozatok csoportja 1,2 milliárd dolláros kártérítést követelve indított eljárást az Apple ellen hasonló vádakkal. Az ügy jelenleg is folyamatban van. Emellett az Egyesült Királyságban működő NSPCC(A Gyermekek Elleni Kegyetlenség Megelőzésére Létrehozott Nemzeti Társaság) is bírálta a vállalatot, amiért szerintük alulbecsülte a platformjain megjelenő visszaélésszerű tartalmak arányát.

A technológiai és jogi vita középpontjában a titkosítás és a magánélet védelme áll. Az Apple korábban fontolóra vette az iCloudban tárolt képek kliensoldali vizsgálatát egy NeuralHash nevű rendszerrel, amely a készüléken ellenőrizte volna a fotókat feltöltés előtt. A bejelentést azonban komoly szakmai és civil kritikák követték: biztonsági kutatók szerint a rendszer hamis pozitív találatokat eredményezhetett volna, adatvédelmi aktivisták pedig attól tartottak, hogy a technológia kormányzati megfigyelés eszközévé válhat. Az Apple végül 2022 végén elállt a bevezetéstől, és ehelyett lehetővé tette az iCloud-adatok végpontok közötti titkosítását.

A vállalat jogi védelmének egyik sarokköve az Egyesült Államokban a Communications Decency Act 230. szakasza, amely széles körű mentességet biztosít az online platformok számára a felhasználók által közzétett tartalmakért viselt felelősség alól. Az Apple erre hivatkozva kérte egy korábbi, kaliforniai csoportos kereset elutasítását is.

A nyugat-virginiai keresetet a Mason megyei körzeti bíróságon nyújtották be. Az állam törvényes és büntető kártérítést követel, valamint azt szeretné elérni, hogy a bíróság kötelezze az Apple-t hatékonyabb felderítési és megelőzési intézkedések bevezetésére. A per kimenetele precedensértékű lehet: ha a bíróság az állam javára dönt, az alapjaiban alakíthatja át a felhőszolgáltatók felelősségét és a titkosítás jövőjét az Egyesült Államokban.

Az ügy így túlmutat egyetlen vállalat felelősségén. A kérdés az, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a gyermekek védelme és a több százmillió felhasználó adatainak biztonsága között – egy olyan digitális korban, ahol a technológiai döntések társadalmi és jogi következményei messze túlmutatnak a képernyők világán.

Forrás: The Guardian