Nem félni kell az AI-tól, hanem ügyesen használni

A többek közt az okostelefonokat, mindenféle kütyüket és egyre inkább már az autókat is meghódító mesterséges intelligencia térnyeréséről szóló vita évek óta tart. Vannak, akik az emberi munkát féltik, mások szerint ez a korszak inkább arról szól, hogyan tanulunk meg együttműködni az új technológiákkal. Katkics Attila szakértő az utóbbi csoportba tartozik.

Rab Árpád jövőkutató egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott: nem az AI veszi el a munkát, hanem az emberek közötti különbség nő meg attól függően, ki tudja hatékonyan használni a technológiát, és ki nem.

„Ez a digitális szakadék már most látszik, nemcsak egyéni, hanem vállalati szinten is” – hangsúlyozta Katkics. „Azok a szakemberek, akik beépítik az AI-eszközöket (ChatGPT, Copilot, Notion AI, Midjourney stb.) a mindennapjaikba, gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak” – tette hozzá.

A szakértő példaként említette. hogy egy marketinges AI használatával percek alatt tervez kampányt, egy elemző napokat spórolhat adatfeldolgozással. „Az ilyen hozzáállás egyértelműen értékesebb munkavállalót jelent” – fogalmazott.

„Az AI-t a működésükbe tudatosan beépítő vállalatok (pl. toborzásban, ügyfélszolgálatban, logisztikai optimalizálásban) már most költség- és időelőnyben vannak a versenytársaikkal szemben. Fontos megérteni: nem a munkahelyek szűnnek meg, hanem a munkakörök bizonyos részei alakulnak át. Az adminisztratív, ismétlődő elemeket (pl. adatbevitel, dokumentumösszefoglalás) egyre gyakrabban végzi AI, viszont az emberi döntés, kapcsolattartás és értelmezés továbbra is kulcsfontosságú” – magyarázta Katkics Attila.

A „promptolás”, azaz az MI-vel való hatékony kommunikáció, a kritikus gondolkodás és az eredmények értékelése ma már kézzelfogható versenyelőnyt jelent.

„A legtöbb álláshirdetésben ugyan ez még nem jelenik meg, de a HR-szakmában tudjuk, a háttérben ez már egy valós szelekciós szempont” – árulta el a szakértő. Sokan még mindig azt gondolják, hogy az AI csak a technológiai vagy kreatív iparágak ügye. Pedig ma már jogászok, orvosok, HR-esek és logisztikusok is használják nap mint nap.

„Egy ügyvéd, aki AI-t vet be szerződés-ellenőrzésre, időt nyer. Egy orvos, aki AI-t használ a diagnosztikában, pontosabb adatokat lát. Egy diszpécser, aki MI-vel optimalizálja az útvonalakat, kevesebb hibával és gyorsabban dolgozik. A modern gazdálkodásban pedig már megszületett a „digitális agronómus”, az a szakember, aki AI-modelleket értelmez és a terméshozamokat optimalizálja”.

Sokan azt gondolják, a mesterséges intelligencia használata annyi, mint tudni jól keresni a Google-ben, ez azonban ennél jóval több.

„AI-kompetensnek lenni azt jelenti, hogy képesek vagyunk együtt gondolkodni a mesterséges intelligenciával, megérteni, irányítani és ellenőrizni azt, miközben megőrizzük a saját ítélőképességünket. Az AI nem információt ad, hanem tartalmat hoz létre. Ezért az igazi kompetencia a produktív és etikus együttműködés, tudni, mikor segít, és mikor nem szabad rá hagyatkozni” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A nemzetközi felmérések szerint az AI-eszközöket rutinszerűen használó munkavállalók átlagosan 25–35%-kal magasabb fizetést kapnak azonos munkakörben. Egyes szakterületeken, például marketingben vagy adatkezelésben, ez akár 50%-os prémiumot is jelenthet. Ez nem külön „AI-bérpótlék”, hanem annak az eredménye, hogy az ilyen munkavállaló több értéket termel: gyorsabb, pontosabb, kezdeményezőbb.

„Az AI-kompetencia ma az, ami 30 éve az angoltudás volt, eleinte csak „jó, ha van”, ma viszont a magasabb fizetés és a biztos karrier egyik legfontosabb kulcsa.” A szakértő hozzátette, hogy ma még kevés helyen mérik direkt módon az AI-hozzáértést, de egyre több cég figyeli, hogyan viszonyul a jelölt az új technológiákhoz.

Az utóbbi hónapokban új jelenség ütötte fel a fejét a toborzásban: egyre több munkáltató rejt el apró „easter egg” utasításokat az álláshirdetésekben, például ilyesmit: „Ha idáig elolvastad, írd a motivációs levél első sorába a BANANA szót.”

„Ennek oka, hogy tömegesen érkeznek az MI-vel generált pályázatok. Ezek gyakran tetszetős, de semmitmondó anyagok, és a HR-esek ezekkel a rejtett üzenetekkel próbálják kiszűrni, hogy ki olvasta el valóban a kiírást, és ki az, aki csak legyártotta a jelentkezést. Az egyik leglátványosabb példa az Intrinsic nevű startupé volt, amely prompt-injekciót tett a hirdetéseibe, és valóban lebuktatott néhány AI-jelöltet.”

A cégek ezzel három dolgot tesztelnek egyszerre: figyelmet és precizitást, a valós motivációt és AI-túlhasználatot. „Ugyanakkor ez a módszer sem tökéletes. A jelszó beírása könnyen megkerülhető, az AI pedig egyre gyakrabban megtanítható arra, hogy ilyet is felismerjen. Az AI-detektorok pedig pontatlanok, így pusztán „AI-szag” alapján szűrni kockázatos és etikai aggályokat is felvet” – fogalmazott a szakértő.

Katkics azt tanácsolja, „Let AI be your copilot, not the driver”, vagyis használjuk az AI-t ötletelésre, szerkezetalkotásra, de a végső anyag legyen személyes, konkrét és vállalható. Adjunk hozzá saját példákat, mérhető eredményeket, és tükrözze vissza, hogy a jelölt megértette a kiírást.

Kapcsolódó cikkek:

• Az Apple és a Google AI-megállapodása
• Samsung, Apple, Xiaomi az aktuális erősorrend a mobilpiacon
• Kamerában nagyot lép előre az iPhone Air utódja