Mire jó a fikció? – Szubjektív női szemmel

Nem mintha bármikor is tudnék más nézőpontot hozni, mint, hogy női szemmel nézzem a dolgokat. Viszont ezen a kissé borongósan induló, négy napos hétvégét záró vasárnapon, ezt a szemszöget kifejezetten hangsúlyoznám a soron következő téma miatt. Van ugyanis valami, amit egyszerűen nem értek.

Mikor belecsöppentem pár hónapja a Használtalma világba nőként, azt tudtam, hogy nem lesz egyszerű a dolgom. Tisztában voltam vele, hogy egy alapvetően inkább jellemzően férfiakat érintő és érdeklő témában, az én feladatom az lesz, hogy valamiféle hidat képezzek azokhoz a női felhasználókhoz, akik érdeklődnek a téma iránt.

Már megszoktam, hogy a férfiaknak szóló témákban a cikkek sokszor kissé teljesítményorientáltak, illetve műszakiak. Például írások szólnak az autók teljesítményéről, műszaki cikkek adatairól, ide értve a telefonokat és a számítógépeket is. Tesztek, összehasonlítások. Adatok. Tények. Majd pedig szinte vérre menő viták ezekről a dolgokról a cikkek kapcsán, a különféle fórumokon. Viták, vélemények TÉNYEKről…

Ha egy nő számára kevésbé érdekes dolgok is ezek, de mindenképpen elfogadhatóak. Ez mind rendben van. Jó így. Én, mint „híd” igyekszem aszerint szelektálni, hogy engem nőként mi érdekel ebben a témában és igyekszem nő társaimnak számára emészthetővé, vagy kisebb-nagyobb sikerrel érdeklődésükre számottevővé tenni egy-egy dolgot, hírt. A lehetőségek tárháza sokkal nagyobb, mint azt hittem és néha még egy műszaki jellegű cikket is nők számára fogyaszthatóvá lehet varázsolni.

Van azonban egy olyan téma, amivel komolyan nem tudok mit kezdeni. Mert egyszerűen ebben az esetben nem tudom a nemek közti különbségre fogni, illetve félretéve a nemeket, (amennyire lehetséges) objektív újságíró fejjel sem értem hogyan kap hírértéket.

Ezek pedig a koncepciók. Nem hivatalos technikai pályázatok, vagy egy új termék koncepciói. Hanem azok a koncepciók, elképzelések, amik egy adott cég termékéről készülnek, az adott cégtől függetlenül. Vagyis idegenek találgatnak híresztelések alapján, hogy egy adott termék hogy néz majd ki és milyen tulajdonságokkal rendelkezik.

Ez az a kategória, amit a társadalomtudományok terén (is) gyakran neveznek úgy: fikció.

Ilyen például az iPhone 6. Onnantól, hogy megjelent az 5 már szó volt a 6-ról. (Naná, aki A-t mond, mondjon B-t is!) Igaz, hogy közben piacra dobtak még két szintén 5-ös szériához tartozó terméket, de az Apple-től teljesen független erők máris mozgásba lendültek. Beindultak a grafikusok, meg sokak fantáziája és napról napra valaki előáll egy koncepcióval egy termékről, aminek pontos megjelenési dátumát sem tudni még. Előállnak koncepciókkal olyanok, akiknek semmilyen mérnöki, technikai tudása nincs, csak jól kezelnek grafikai programok, előállnak vad hírekkel a méretről, a súlyról a kijelzőről. Aztán egyesek még odáig is vetemednek, hogy összehasonlítják a koncepciókat a konkurens termékkel. A semmit hasonlítani a valamihez, majd erről vitatkozni már valamivel furább dolog.

Nincs konkrétum, csak tippek, elképzelések és pletykák, vagy nagy ritkán rossz minőségű fényképek a „gyártósorról” kilopott alkatrészekről. Még meg sem jelent termékekről már fantomképek köröznek hónapokkal a megjelenés előtt. Sőt a Tuaw-on írták fényképpel alátámasztva, hogy bizonyos cégek már a reklámjaikban azzal operálnak, hogy majd egy iPhone 6-ot sorsolnak ki vásárlóik között, mindezt megtoldva egy koncepcióképpel.

Szóval kedves Hölgyek, Urak, vagy bárki, aki értelmes magyarázatot tud adni: kérem tegye!