Steve Jobs azt remélte a telefonok úgy hatnak majd az agyunkra, mint a biciklizés

AlmaBlogger   |   2024.02.20 - 18:37   |   Írta: Hidasi Ákos   |   19179
20. feb Steve Jobs azt remélte a telefonok úgy hatnak majd az agyunkra, mint a biciklizés

Ehelyett a dohányzás hatásaira hasonlít.

Már 33 éve, hogy Steve Jobs arról beszélt, hogy a személyi számítógép az elme kerékpárjává válik majd idővel. Az utóbbi néhány éveben az okostelefonok megjelenése és a közösségi média tömeges elterjedése ezeket a kerékpárokat száguldó vonatokká változtatta. Az amerikaiak átlagosan naponta több mint négy órát töltenek az okostelefonjukon - és több mint a fele azt állítja, hogy függője a készülékének. Ráadásul ezekkel az átlag-értékekkel mindig az az elgondolkoztató, hogy nagyságrendileg a népesség fele az érték felett helyezkedik el, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a vizsgált emberek fele napi szinten ennél is több időt tölt az okostelefonja nyomkodásával. 2023 májusában egészségügyi szakemberek adtak ki figyelmeztetést a közösségi média fiatalok mentális egészségére gyakorolt aggasztó hatásairól.

A legtöbbünknek valószínűleg nincs szüksége ilyen statisztikákra ahhoz, hogy felismerjük a jelenséget: Saját szokásaink árulkodnak arról, hogy a digitális jólét mai állapota közelsem fényes. A képernyőkkel való foglalatosság során az emberi figyekem és szándék között alapvető eltérés van, ami jelentős negatív mentális következményekkel jár.

Van azonban ok az optimizmusra. Ez a viselkedésbeli eltérés ugyanis nem új probléma. Ahogy Paul Virilio urbanista és filozófus egyszer mondta: "Amikor feltaláltuk a hajót, feltaláltuk a hajótörést is". És van egy tisztességtelen előnyünk - a probléma digitális természete.

A viselkedésbeli eltérés egyetemes kihívása A viselkedésbeli disszonancia - amikor cselekedeteink eltérnek a legjobb érdekeinktől - visszatérő kihívás a különböző területeken. A történelem tele van példákkal az ilyen eltérésekre, kezdve a feldolgozott élelmiszerek tömeges bevezetése által gerjesztett elhízás-járványtól a könnyű hitelhez való hozzáférés nyomán kialakult megszokott túlköltekezésig. A világ fejlett országait véve a dohányzás tendenciája azonban ígéretes példája a társadalom egészét érintő, viselkedésbeli eltérésekkel kapcsolatos problémák terén elért fejlődésnek. Az elmúlt évtizedekben a dohányosok száma az Egyesült Államokban például 40%-ról 12% körülire csökkent.

A csökkenő tendenciát ezen a területen több, egymással összehangolt erőfeszítésnek köszönhetjük:

A közvélemény tudatossága és felvilágosítása: Az amerikai általános főorvos 1964-es jelentése a dohányzás egészségügyi kockázatairól széles körű tudatosságot váltott ki, ami kiterjedt közegészségügyi kampányokhoz vezetett. Szakpolitikai beavatkozások: Átfogó jogszabályok, többek között a nyilvános helyeken való dohányzási tilalom és a szigorú reklámkorlátozások jelentősen visszaszorították a dohányzási szokásokat. Kulturális változások: Idővel a dohányzás társadalmilag kevésbé vált elfogadhatóvá, amihez hozzájárult a médiában megjelenő képek és a közvélemény megváltozása. Technológiai fejlődés: A nikotinpótló terápiák és a leszokást támogató digitális eszközök bevezetése kulcsszerepet játszott abban, hogy a dohányosok leküzdjék a függőséget. Ugyanezek az erők a digitális jólétért folytatott küzdelemben is szerepet játszanak. A fokozott tudatosság nagyobb kutatási figyelmet eredményez, ami elmélyíti a kérdés kollektív megértését. Eljött az ideje egy párhuzamos megoldásnak: olyan technológiának, amely ugyanolyan jól védi a figyelmünket, mint ahogy a közösségi médiaplatformok kihasználják azt.

A legnagyobb előnyünk a digitális függőség elleni küzdelemben Gondolj bele abba, hogy milyen lenne olyan kódot írni, ami egyre nehezebbé tenné a fánkokat, ahogy közeledik az aznapi kalóriakeret vége. Ez az, amit az eszközökkel megtehetünk. Teljesen lehetséges, hogy a felelős eszközhasználat gyakorlatát ugyanabba a környezetbe kódoljuk, mint magát a "függőséget".

A környezet megváltoztatását nagy léptékben, határköltség nélkül alkalmazhatjuk bárki számára, aki meg akarja változtatni a viselkedését. Ez egy olyan tisztességtelen előny, amellyel a dohányzásról való leszokás vagy az egészséges táplálkozással kapcsolatos kampányok soha nem rendelkeztek.

Ez annál is inkább fontos, mivel a digitális interfészek következő generációja - a nagy nyelvi modellek, a virtuális valóság és az agy-számítógép interfészek - minden eddiginél közelebb hozza hozzánk a digitális világot, mivel azt ígérik, hogy csökkentik az emberek és az eszközök közötti kommunikáció késleltetését. Az internethez való hozzáférési késztetésünk ma egy karnyújtásnyira van, a jövőben egy gondolatnyira lesz.

Ahogy az inger és a válasz közötti tér összezsugorodik, a platformok számára továbbra is lehetőség nyílik az emberi figyelem kihasználására, hacsak nem növeljük saját kapacitásunkat, hogy megfogalmazzuk és megvalósítsuk a figyelempreferenciáinkat ezekben a környezetekben.

Ahhoz, hogy ezt hatékonyan tegyük, négy kulcsfontosságú alapelvre összpontosítunk:

High-tech megoldások egy high-tech problémára: Napjaink legjobb technológiáját a figyelem védelme, nem pedig kihasználása érdekében kell felhasználni. Az önmegtartóztatás helyett a mértékletesség lehetővé tétele: Hiábavaló és haszontalan az a nyílt háború, amelynek célja a technológia eltávolítása az életünkből. Olyan integrált módszereket tudunk kidolgozni a függés mérséklésére, amelyek megtartják az eszközt, miközben eltávolítják a figyelemelterelést. Hasznon alapuló tartalomfogyasztás: A hasznos tartalomfogyasztás alapvetően más digitális elköteleződési gyakorlat, mint a végtelen felesleges görgetés. A cél tehát a tudatos és hasznos felhasználása a vlgtelen lehetőségnek, ami előttünk áll. Pótló viselkedésmódok: Abban a pillanatban, amikor a görgetésre csábulunk, emlékeztetnünk kell magunkat az élet fontosabb dolgaira. Az első kérdésnek viszont annak kell lennie, hogy miért csábulunk a telefonunk használatára. Vajon egy kellemetlen feladatot próbálunk halogatni? Fáradtak vagyunk és pihentetni akarjuk az agyunkat? Esetleg egy meghozandó döntésről próbáljuk így elterelni a figyelmünket? Bármi is az ok, célszerű a dolgok mögé nézve azzal foglalkozni a figyelmünk elterelése helyett. Ahogy Victor Frankl osztrák pszichiáter és holokauszt-túlélő fogalmazott: "Az inger és a válasz között van egy tér. Ebben a térben van a szabadságunk és a hatalmunk, hogy megválasszuk a válaszunkat. A válaszunkban rejlik a növekedésünk és a boldogságunk." Itt az ideje, hogy a technológusok segítsenek az emberiségnek visszaszerezni ezt a teret, nekünk pedig itt az ideje minél jobban kihasználni ezt a teret.

Forrás: Fortune

 

Kapcsolódó tartalmak:




Kommentek megjelenítése