Midnight Mass・AppleTV (Netflix)
Mike Flanagan új mesterműve
Riley Flynn (Zach Gilford) ittas állapotban egy borzalmas balesetet okoz ami miatt egy fiatal lány életét veszti, a bíróságon bűnösnek vallja magát, leüli a neki szánt büntetést, de később jó magaviseletért felezik azt. Egyébként egy Isten háta mögötti kis szigetről származik ahol a lakosság csupán pár száz fő és mindenki mélyen vallásos. A korlátozott lehetőségek miatt szinte mindenki halászattal foglalkozik ahogyan az ő családja is, Riley nem illik ebbe a közösségbe, ebbe az életbe, nem véletlen hogy ahogy tudott elmenekült innen szerencsét próbálni a nagyvilágban. Jól ment a sora bejött a startupja és rengeteg pénzt keresett, úgy nézett ki hogy bejött neki az élet, egészen addig amíg a baleset nem történt. A szülei nagy szeretetben nevelték őt és hithű keresztényként nem volt képes feldolgozni azt a borzalmat amit okozott, ezért elvesztette hitét Istenben. Éppen hazafele tart a szigetre amit tiszta szívből gyűlöl.
Mindeközben egy új és fiatal pap érkezik a szigetre, szinte egy napon Riley-val, Paul atya (Hamish Linklater) egy rendkívül karizmatikus, mindenki számára végtelenül szimpatikus, szenvedélyes, tűzzel teli szolgája Istennek, prédikációi szinte felperzselik ezt a kis álmos közösséget és amikor el kezdenek valódi csodák történni minden megváltozik. Riley szerelme Erin Greene (Kate Siegel) már korábban visszatért szülővárosába, ahol alkoholista anyja volt a tanító és persze ő is tanító pályába kezdett, állapotos, a huszadik hónapban van, a baba makk egészséges él és virul, édesanyja már most „Aprólábnak” hívja és már most mindennél jobban szereti, azt szokta mondani, hogy ez a baba mentette meg az életét, ami miatt örökké hálás lesz neki. Ebben a szellemben fogja majd felnevelni, nagy nagy szeretetben, mindent megtesz majd azért hogy ne olyan legyen amilyenek az ő szülei voltak.
Mike Flanagant nem hiszem hogy be kéne mutatni bárkinek is, a Haunting sorozat első darabjával a Hill House-al valami egészen különlegeset alkotott, gyakorlatilag megreformálta és újragondolta azt a stílust amit véleményem szerint még a horrorok királya Stephen King hozott létre. Karakterábrázolása egészen egyedi, olyan szinten közel engedi hozzánk a szereplőket, olyan mélységekig megismerjük őket, hogy elég lesz csupán pár rész ahhoz, hogy szinte úgy érezzük mi is ott vagyunk a történetben. Eszköztárai közé tartoznak a fantasztikus beszélgetések melyek rendkívül merészen belemennek a legnagyobb mélységekbe, képes a rendező aki egyébként testvérével együtt a történeteket is maguk írják, olyan komoly témákat kezdeményezni amit a legtöbb rendező nem engedhetne meg magának. A Midnight Massban a keresztény illetve mohamedán vallásba is komoly mélységekig el fogunk merülni, szinte szakértőnek fogjuk érezni magunkat, látni és érezni fogjuk eme vallásoknak a legmagasabb illetve legmélyebb pontját, magunk eldönthetjük majd hogy mivel értünk egyet és mivel nem, de egy valamiben mindenki biztos lehet. Ki fog nyílni az elménk és könnyen lehet hogy olyan gondolataink lesznek amikről korábban még csak nem is álmodtunk. Talán a legkedvesebb részem a történetben amikor a hívő nő beszélget az ateista férfivel, mégpedig arról hogy mi történik szerintük a halál után. Mindkettő nézőpont kirstálytiszta, gyönyörű, tökéletesen érhető és olyan szinten csodálatos, hogy arra szavak nincsenek. Képtelenség eldönteni hogy melyik a jó, melyik a rossz, azt fogjuk megérteni hogy miden csak nézőpont kérdése és a fontos az hogy mi magunk megtaláljuk a boldogságot, azt az álláspontot ami nyugalmat és megnyugvást nyújt nekünk. Támadni valakit a hite miatt nem szabad, semmi értelme, örülni kell annak ha ő megtalálta a boldogságot azt amiben hihet, azt ami előrébb viszi az életben a boldogság felé.
A hit alapvetően központi témája és mozgatórugója az egész történetnek, a szereplők fantasztikusak, hiába egyszerű emberek mégis valahogy olyan értékesnek tűnnek, különlegesnek, egyedinek, egészen egyszerűen embernek. Persze nem szabad elfelejteni hogy Flanagan horror történeteket mesél nekünk, noha azt már a Bly Manorban megtanultuk, hogy nem feltétlenül úgy hogy magunk alá tojunk. Ha nem esünk megint abba a hibába hogy egy Hill house-ra számítunk, akkor nagyobb esélyünk van arra hogy el fog varázsolni a Midnight Mass. Nem mondanám azt hogy ez nem horror, hiszen alapvetően az, de akárcsak a Bly Manor esetében ami egy csodálatos szerelmes történet volt, én erre azt mondanám hogy egy filozófiai elmélkedés a hitről és arról hogy mi vár ránk a halál után, embereket fogunk megismerni, megszeretni, majd történik velük valami borzalmas dolog és a szemünk láttára fog kiderülni hogy ki hogyan reagál egy ilyen borzalom láttán. Ki fog derülni mindenkinek az igazi énje, lesz aki csalódást okoz, lesz akiben nagyon kellemesen fogunk csalódni, de egy valami biztos, sokszor ledöbbenünk majd, mert Mike Flanagan ebben a legjobb, hogy ha nem is megijeszt minket (pedig azt már tudjuk hogy ehhez is nagyon ért) de olyan szinten képes megdöbbenteni az embert ami egészen a csontunkig hatol, miközben darabokra töri a szívünket majd szétmorzsolja a lelkünket út közben.
A látvány magáért beszél, egyes jelenetek olyan szinten csodálatosak mintha egy festményt néznénk, nem kérdéses hogy Flanagan látásmódja egészen elképesztő, olyan egyedi és sajátos ami páratlan manapság a filmvilágban, főleg egy Netflixes sorozat esetében. A zenéért újra a Newton Brothers felel, mondanom sem kell hogy mesteri teljesítményt nyújtottak ismét. A színészi gárdája adott, sikerült megint visszanyúlni pár régebbi kedvencéhez, persze felesége Kate Siegel újra főszerepet kapott, de hagyjuk már meg neki ezt a privilégiumot, főleg hogy Kate piszkosul tehetséges, szóval jöhet még nyugodtan bármikor, akár mindegyik sorozatban, minden évben. Flanagan képes a színészekből kihozni a maximumot és még azon túl is a legjobbat, olyan érzésünk lesz mintha ezek a színészek lennének a legjobbak a világon. A valóság valószínűleg valahol középúton van, de tény hogy Mike képtelen felemás munkát kiadni a keze közül. Legyen horror vagy sem, mégis sokkal de sokkal több annál minthogy beskatujázzuk, van a horror mint műfaj és van Mike Flanagan munkássága ami gyakorlatilag egy első osztály dráma, amire rá van húzva egy szinte feleslegesnek tűnő horror köntös. Kíváncsi vagyok mikor fogja elhagyni ezt a stílust, az is lehet hogy a horror szerelmese ami miatt sose fogja, de ezeket a történetek sokkal de sokkal többek annál minthogy annak nevezzük őket. Egytől egyig egy ékszer, egy mestermű, a stílusának legfelsőbb kategóriája, amihez foghatóval még sose találkoztunk. Persze vannak fujjogók és mindig is lesznek, de bízom benne kedves olvasó hogy te nem ebbe a csoportba tartozol. Ha odáig voltál a Hill House-ért és még a Bly Manor is tetszett, akkor ezt is szeretni fogod, érdemes tudni hogy mire számíthatsz és akkor sokkal jobban fogod értékelni.
Szerintünk: 5/5 | IMDb: 7.9 | Rotten Tomatoes: 90% | Metacritic: 74
Midnight Mass (TV mini series | 2021)
Rendezte: Mike Flanagan
Írta: Mike Flanagan, Joyce Sherri, Teresa Sutherland, James Flanagan, Elan Gale, Jeff Howard, Dani Parker
Zene: The Newton Brothers
Szereplők: Kate Siegel, Zach Gilford, Kristin Lehman, Samantha Sloyan, Igby Rigney, Rahul Kohli, Anarah Cymone, Annabeth Gish, Alex Essoe, Rahul Abburi, Matt Biedel, Michael Trucco, Crystal Balint, Louis Oliver, Henry Thomas, Hamish Linklater
Játékidő: 7x 64perc
Ha rendelkezel Netflix előfizetéssel, akkor állítsd be és nézd AppleTV-n keresztül, ami az egyik legkényelmesebb, legfelhasználóbarátabb, legelegánsabb felület amivel idáig találkoztam, próbáld ki te is!
Kapcsolódó tartalom:
