The Haunting of Bly Manor・AppleTV (Netflix)

AlmaBlogger   |   2020.10.19 - 10:54   |   Írta: Ca$h   |   874
19. okt The Haunting of Bly Manor・AppleTV (Netflix)

Mike Flanagan mesterműve visszatért, hogy újra kísértsen …

A múltja elől Amerikából Angliába menekülő titokzatos Danielle (Victoria Pedretti) nagy nagy lelkesedéssel jelentkezik a bentlakásos dadus állásra, amire valami oknál fogva nem sikerült még megfelelő embert találni. A nem túl jól sikerült interjú után Henry Wingrave-ből (Henry Thomas) ki sikerül szedni, hogy mi is történt a Bly Udvarházban, ami miatt senki se vállalja az állást. Volt mégiscsak egy nagyon ígéretes jelentkező, aki okos volt, kedves, a világon mindenkinél jobban szerette a gyerekeket, aztán egy napon érthetetlen okokból kifolyólag öngyilkos lett. Ez örök foltot hagyott a ház amúgy sem szokványos történetén, babonából, félelemből senki se jelentkezett. Daninek viszont pont ideális lenne ez az állás, hiszen jómaga is menekül a múlt súlyos terhei elől, egy csodálatos ház a semmi közepén, két különleges kisgyerekkel pont jót tenne a lelkének. Arra viszont legmerészebb álmában sem gondolhatott, hogy mi fogja majd ott várni.

Mike Flanagan (író és rendező) és a Newton Brothers (zenei aláfestés) két évvel ezelőtt (hihetetlen milyen gyorsan telik az idő) megmutatták a világnak, hogy a kísértethistóriákban mégiscsak van még erő, el lehet úgy mesélni egy fantasztikus történetet, hogy az egyszerre legyen lebilincselő, megható és egészen elképesztően félelmetes. Ez a hármas kombináció igencsak szokatlan egy vérfagyasztó horrorhoz, de nekik mégis sikerült. A Hill House kísértése instant legendává vált, olyan nagyon magasra helyezte a mércét, hogy félő volt ezt nem lehet megugrani. Gyakorlatilag a történet egy kerek egészet alkotott, gyönyörűen volt lezárva, nem nagyon tudtuk elképzelni, hogy ezt folytatni lehet. De mégis jöttek a szóbeszédek, hogy lesz második évad, de közben beütött a vírus és a megjelenés csak csúszott és csúszott, végülis közel egy évvel később az eredetihez képest most októberben kijött a második évad és Mike Flanagan megint bebizonyította zsenialítását, hiszen ő sem akarta megugrani a Hill House-t úgy döntött valami egészen mással fog előrukkolni.

Nem véletlen, hogy a Netflixen a Bly Manor nem a Hill House második évadjaként van jelen, hanem teljesen különálló minisorozatként, mert ez nem folytatás, ennek csak annyi köze van az első történethez, hogy ugyancsak egy kísértethistória. Rendkívül egyedi és különleges megoldásnak tartottam, hogy a színészgárda java részét megtartott a rendező, az első részben még nem igazán értjük mi is ez az egész, de hamarosan rájövünk, hogy ez más időben, más szereplőkkel mesél el egy történetet, teljesen különálló egészként kell rá tekinteni, és az sem árt ha tisztában vagyunk vele, hogy nem mondanám kifejezetten horrornak sem. Vannak benne félelmetes jelenetek, van benne feszültség rendesen, lehet keresgélni az eldugott szellemeket is, de ez maximum csak egy thriller, egy csodálatos történet és legfőképpen egy nagyon megható és szívszaggatóan gyönyörű szerelmes történet. Ha ezekkel tisztában vagyunk akkor nem érhet minket csalódás és nem fogjuk divatból egy pontra értékelni az IMDB-n, csak mert az olyan trendi, vagy ha mégis akkor szépen sétálj a Bly tóhoz és ugorj bele, nézzük meg mi fog történni veled. Ez az egy pontozás mindig is érthetetlen volt a számomra, nem is mennék bele mélyebben, mert csak felbosszantom magam, úgy gondolom, hogy aki ezt teszi, fene nagy kényelmében még sose találkozott valóban egy pontos filmmel.

A ház, a környezet, az angol akcentus, a hangulat amit magból sugároz a sorozat egészen elképesztő, az atmoszféra egyszerre vérfagyasztó és hívogató, akárcsak a főszereplők első reakciója, bennünk is ilyen érzések fognak kavarogni, úgy fogjuk érezni hogy bárcsak örökké egy ilyen helyen élhetnénk. De persze mindennek megvan az ára, ahogyan az a filmekben lenni szokott minél régebbi és minél nagyobb egy ház, annál több mindent megélt, történeteket, generációkat, szörnyűségeket és akkor a szellemekről még nem is beszéltünk. Szépen lassan megismerjük és megszeretjük a szereplőket, megismerjük a múltjukat a motivációjukat, kicsit talán lassan épül fel a történet, hiszen a negyedik részig szinte álmosítóan balzsamos érzés nézni. Kezdenénk már éppen elaludni, de azért folyamatosan ott él bennünk az első évad és attól félünk mindjárt meg fognak ijeszteni minket. De Mike Flanagan nem az a fajta aki az olcsó „jumpscare” módszerrel élne, na jó egy-két esetben talán mégis, de ő nem szeret ezzel az olcsó trükkel élni. Az ő történeteit átjárja a hideg fuvallat ami néha (sajnos sokkal ritkábban mint az előző történetben) bizony ott fog futkosni a hátunkon, végig a lábunkon a kisujjunkig. Aztán a történet közepefelé amikor már tudunk mindent beindulnak az események és egészen egyedi fordulatot vesznek.

A látványt és az atmoszférát már többször is megdicsértem, mindenképpen szót kell említeni az aláfestő zenékért és hangokért felelős Newton testvéreknek, aki olyan hangulatot teremtenek mesteri akkordjaikkal, hogy gyakorlatilag észre se vesszük mi szól, csak azt érezzük hogy fantasztikus. A színészi teljesítményeket csak szuperlatívuszban lehetne értékelni, nehezen tudom elképzelni hogy ne vigyenek haza pár Emmy-díjat, remélem így lesz, külön kiemelném Victoria Pedrettit és Oliver Jackson-Cohent, akiknek az alakítása átszakad rajtunk és teljesen letaglóz. Sajnálatos módon a nézők sokasága csalódott a Bly Manorben, hiszen egy méltó folytatásra számítottak, sajnos nem vették észre vagy csak nem érdekelte őket, hogy a Netflix direkt különválasztotta a kettő történetet egymástól, talán jobb lett volna, ha a „The Haunting”-ot kihagyják belőle, de mivel ez is kísértetekről szól, sőt gyakorlatilag ők a főszereplők ezért részemről teljesen jogosnak véltem hogy ott volt a címben. El kell fogadni, hogy itt nem az ijesztgetés volt a cél, ez is Haunting, ez is egy kísértés, de itt sokkal komolyabb szerepet kaptak az érzelmek, az okok és az okozatok egymással való kapcsolata, nem szeretnék mélyebben belemenni és esetlegesen elkotyogni valami fontos dolgot a történettel kapcsolatban, de úgy vélem hogy ha nem is olyan magas szinten mint két évvel ezelőtt, de Mike Flanagan megint megcsinálta. Kíváncsian várom, hogy lesz-e harmadik évad és ha lesz ott mekkora lesz majd a félelem faktor, de gondolom elnézegetve az értékeléseket Mike vissza fog térni az ijesztgetéshez. Ahogyan azt az „Away” esetében is írtam, a Bly Manor legnagyobb erőssége az ami a legnagyobb hibája is, túlságosan érzelgős, érzelmes és ha ez nem jut el a nézőhöz nem marad más csak a csalódás. Sajnálom azokat akik ezt gondolják, de megértem őket.

 

Szerintünk: 4/5 | IMDb: 7.6 | Rotten Tomatoes: 86% | Metacritic: 62
The Haunting (season 2 | 2018-)

Thriller, Drama, Mystery, LGBTQ

Rendezte: Ciarán Foy, Liam Gavin, Ben Howling, Yolanda Ramke, Axelle Carolyn, Mike Flannagan, E.L.Katz
Írta: Mike Flanagan
Zene: The Newton Brothers
Szereplők: Amelie Bea Smith, Benjamin Evan Ainsworth, Henry Thomas, Victoria Pedretti, T’Nia Miller, Rahul Kohli, Oliver Jackson-Cohen, Amelia Eve, Tahirah Sharif

Játékidő: 9x 55perc

 

 

Ha rendelkezel Netflix előfizetéssel, akkor állítsd be és nézd AppleTV-n keresztül, ami az egyik legkényelmesebb, legelegánsabb, felhasználóbarát felület amivel idáig találkoztam, próbáld ki te is!

 

Kapcsolódó tartalom:

>>> Eladó AppleTV választék az oldalunkon

>>> Netflix applikáció

>>> The Order sorozatkritika

>>> Away sorozatkritika




Kommentek megjelenítése