Call of Dragons・Tesztlabor
Vajon milyen az amikor Duty helyett Dragonok hívnak minket?
Gondolom már teljesen szükségtelen leírnom nektek, de azért megteszem, mert a szokás nagy úr. A Call of Dragonsre is úgy leltem rá, hogy hosszú hónapokig, jött szembe velem a reklámja, ami igencsak impozáns volt, szóval nagy nehezen engedtem neki. Sajnos a reklámok kamuk voltak, ami így visszanézve nagyon furcsa nekem, mert egy ilyen színvonalas játéknak nem kellene kamuznia arról, hogy milyen is valójában, bőven elég lenne belőle pár mozgóképet mutatni ahhoz, hogy lenyűgözzön bárkit, aki fogékony erre a stílusra. Namost az egyik reklám egy látványos és akciódus Diablo-like játék volt, a másik pedig egy valós idejű bázisépítgető stratégia, mind a kettő akcióval teli látványorgia volt, ebből valójában csak a látvány része valósult meg a reklámnak, illetve a stratégia része valamilyen szinten. De lássuk akkor a barna mackót, milyen is ez a Call of Dragons? Ne menjetek sehova!
Ahogyan az manapság nem meglepő, ez is egy bázisépítgetős cím, ami egy képzeletbeli fantasy világban játszódik, különlegessége, hogy az elején kiválaszthatjuk, hogy emberekkel, tündékkel esetlegesen orkokkal szeretnénk-e játszani, aki esetlegesen megbánná döntését ne essen pánikba, hiszen nem kell sokat fejlődni ahhoz, hogy váltani lehessen frakciót. Mindhárom fajnak megvannak az erősségei és gyengéi, de valójában nincsen köztük olyan borzalmasan nagy különbség ami miatt érdemes lenne váltani, legfőképpen csak kozmetikai okokból illetve a diverzitás illúziója miatt találták ki ezt a készítők. Ami elsőre nagyon megfogott a játékban az a csodaszép, villámgyorsan futó, ki-be zoomolható 3D vektoros grafika, amihez leginkább csak a Clash of Clanst tudnám hasonlítani. Mindkettőnek a grafikája vektor, kicsit olyan kézzel rajzolt stílusú, rajzfilmes összhatása van. A COD stílusára jellemző a kicsit eltúlzott, némileg karikatúrához hasonlítható megjelenés, mindenkinek piszkafa lába van, aki izmos annak elképesztően nagy felsőteste van, aki szép annak hatalmas szemei és sorolhatnám, kicsit el van túlozva minden, de nagyon jól áll a játéknak. A bázisunkon és kizoomolva a világban is minden él és mozog, egészen döbbenetes a játék grafikája, ami évszakról évszakra változik. Hatalmas a térkép, amit érdemes folyamatosan felfedezni, erre kiküldhetünk scout egységeket, amiknek a száma idővel háromra fog nőni. A felfedezést érdemes folyamatosan elvégezni, legalább minden órában, hiszen nem csak a körülöttünk lévő világot tárhatjuk fel, hanem számtalan ingyen loot ütheti a markunkat, illetve vannak speciális épületek vagy városok, amiket meglátogatva ugyancsak különböző típusú ajándékok boldog tulajdonosai lehetünk, kincses térképet rakhatunk össze majd kereshetünk meg és még sorolhatnám az értékesebbnél értékesebb jutalmakat. Nekem ezzel a folyamatos felfedezéssel is kicsit a fantasy stílust mélyítették el a készítők, így még inkább olyan érzésem volt mintha egy élő szerepjátékban lennék.
A készítők nagyon szépen balanszírozott nagylelkűséggel osztogatják az ingyen lootot és az értékes gemeket, a napi teendőket teljesítve például száz gem üthei a markunkat, ami mondjuk egy hónap kitartó játék után már egész szép készletet tud jelenteni. Ugyancsak ez mondható a gyorsító varázstárgyakra, olyan mennyiségben kapjuk őket, hogy pár hónap játék után már semmilyen gondot nem fog okozni egy-egy épület elkészítésének a felgyorsítása, esetlegesen amikor főépületet fejlesztünk és kapunk egy új házat, pillanatok alatt fel tudjuk őket húzni a többi épület szintjére, annyi gyorsító egység áll majd a rendelkezésünkre. A napi teendők után érdemes ellátogatni a „Pet Sanctuaryba” ahol megnézhetjük hogy érzik magukat az állatkák akiket befogtunk, érdemes kicsit körülnézni és összeszedni a szemet illetve megsimogatni őket, ezzel olyan pontokat kaphatunk amikkel ajándékokat sorsolhatunk magunknak. Itt legtöbb esetben pet kaját kapunk, amivel növelhetjük a köztünk lévő kötődés szintjét (trust level), illetve néha különböző erősségű skilleket is kaphatunk, amikkel ugyancsak erősíteni tudjuk állatkáinkat. A petek nagyon fontos részei a seregünknek, érdemes minél többet elfogni közülük, akikkel kedvenc hőseinket még erősebbé tehetjük.
Ahogyan az lenni szokott a hősök itt is nagyon fontos szerepet kaptak, különböző ritkaságúak lesznek itt is, ahogyan a kasztjukat is érdemes mindig megnézni, nyilván a távolsági hősökhöz távolsági egységeket érdemes rendelni, idővel majd hozzájuk tudjuk rendelni a peteket, varázstárgyakt illetve egy segédet is. A segéd nálam mindig olyan hős volt aki erősíti a fő hőst, tehát a távolságihoz távolsági segítőt és távolsági egységeket rendeltem illetve az sem árt, ha a petek közül is olyat választunk aki távolról lövöldözi az ellent. Minden egyes hősnek három Talentje lesz, A Tündék első hőse Gwanwyn egy távolsági epic nyilas csajszi, aki a Marksman, Peacekeeping és Precision talenteket kapta meg. Ezek akkor lesznek fontosak amikor szintlépés után a talent pontokat el kell majd osztani és látni fogjuk hogy a talent fa milyen hatalmas és egy idő után három további ágra bontódik. Mindent kimaxolni lehetetlen, ezért érdemes csak egy talentre ráfeküdni, nekem Gwanwyn a térképen takarító úgynevezett „peacekeeping” feladatot látta el, szóval amikor a talent fa elért az elágazáshoz, ezt a részt próbáltam a lehető legjobban kimaxolni. A hősöknek lesznek skilljei is, a kék rare hősöknek csak négy, a lila epic és arany legendaryknek meg a négy fő skill kimaxolása után megjelenik egy ötödik utlimate skill is ami általában passzív bónuszt ad. A skilleket random fellelhető tokenekkel lehet fejleszteni, ha mind a négyet kihúztuk ötösre akkor lesz elérhető az ultimate skill. Fontos infó, hogy a skillek minden tizedik szint után jelennek meg, tehát amikor a kedvenc hősünk eléri a huszas szintet, akkor lesz elérhető a második skill és így tovább, az utlimate skill meg leghamarabb negyvenes szint után kapcsolhat csak be, és akkor valójában még nem is tértem ki a lényegre. Nagyon fontos a köztünk és a hősök közti kapcsolat, folyamatosan beszélgethetünk velük, amivel még mélyebb kapcsolatot ápolhatunk velük, nekik is adhatunk ajándékokat, amivel a bizalmi szintet (trust level) növelve egyre több extrát és háttértartalmat kaphatunk róluk. Ezek mind nagyon fontosak lesznek a kampány résznél, ami megintcsak egy külön világ a játékban, amiről oldalakat lehetne írni, ugyanis a COD története fantasztikus, kész regény, ami tele van izgalmakkal, ajándékokkal, humorral és még sorolhatnám. A komoly angoltudással rendelkező játékosokat nagyon be tudja szippantani a sztori, ami még egy nagyobb mélységet fog adni az egész játéknak. Aki végigviszi a sztorit annak tovább fognak bővülni a cselekmények minden egyes szezonnal, ami ha jól számoltam nagyjából három havonta frissül a játékban. Új felfedezhető térképpel, új hősökkel, Battle Passal és sorolhatnám a végtelenségig.
A játék elején nagyon fontos része lesz a mindennapoknak a „Dragon Trail” ami gyakorlatilag egy játék a játékon belül, egy jó nagyra bővült tutorial, ahol a rendkívül tartalmas és meglepően összetett harcrendszerrel ismerkedhetünk meg. A Dragon Trailben nekem az ötvenes pályáig sikerült eljutnom, itt volt egy olyan erős boss akit egyszerűen képtelen voltam legyőzni. Ha valamelyik szinten megakadnánk véletlenül, akkor se kell csüggedni, hiszen ahogyan haladunk előre a játékban és egyre erősebbek leszünk, úgy könnyebb lesz már ezeket is megcsinálni. Minden pálya három csillagra teljesíthető, amit jelen esetben érdemes is elérni, hiszen a Trail másik fontos tulajdonsága, hogy nem csak tanít minket az alapokra, hanem minden nap resetkor kapunk egy csomó XP tome-ot amivel a hőseinket tudjuk fejleszteni, illetve kapunk aranyérméket is amiket a trail shopban tudunk elkölteni. Tehát a trail nagyon fontos része a játéknak, eleinte egy kis extra szórakozás míg három csillagra csinálunk mindent, utána pedig minden napos ingyen XP a hőseinknek és arany amit a boltban elkölthetünk. Így a hősökkel sokkal gyorsabban tudunk fejlődni mintha csak simán harcolnánk vagy nyersanyagot farmolnánk velük.
Egészen döbbenetes a tartalom ebben a játékban, úgy hogy még a felét ki is hagytam. Sajnos ez a másik fél leginkább csak akkor élvezhető, ha sikerül találnunk egy aktív klánt, akiknek a bioritmusa megegyezik a miénkkel, ekkor egy külön világ fog kinyílni a játékban, elképesztő tartalommal, számtalan eventtel, klán csatákkal, epikus harcokkal, terület foglalásokkal, titánok megszelídítésével, raidekkel és még sorolhatnám. Sajnos a készítők nagyon nagy hangsúlyt fektettek a COD ezen részére, ami miatt, az olyan kis farmolós hobbijátékosok mint én, pár hónap után könnyen lehet bele fognak fáradni a szürke hétköznapokba. Én huszonegyes városnál álltam meg, a hőseim legtöbbje már olyan negyvenes szint körül mozgott, de hiába a jó grafika, remek élmény, ha a játék legjobb része nem erre lett kitalálva, hanem a közösségi dolgokra, amikben én sajnos családos emberként nem tudtam részt venni. Ettől függetlenül a COD egy fantasztikus játék, egy betonerős négyest mindenképpen kaphat tőlem, de lehet szőrösszívű voltam és simán lesznek olyanok akik szerint érdemelhetne maximális pontszámot is. Én viszont úgy gondolom, hogy jó lesz neki ez az erős négyes is, lényeg a lényeg, mindenképpen érdemes egy próbát tenni vele, véleményt viszont csak akkor formálhattok róla, ha legalább kitoltatok egy teljes szezont, mert van benne tartalom bőven, főleg az elején.
Szerintünk: 4/5
A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.
Kapcsolódó tartalom:
>>> Whiteout Survival játékteszt
