Durango: Wildlands・Tesztlabor

Alkalmazások - Játékok   |   2019.07.24 - 08:46   |   Írta: Ca$h   |   215
24. júl Durango: Wildlands・Tesztlabor

Egy kis MMO Jurassic Park mobilra?

Kezdjük rögtön azzal, hogy még konzolokra is kissé nevetséges azt a kifejezést használni hogy MMO, hát még egy mobiljátékra, de a fejlesztők újra és újra próbálkoznak ezzel a dologgal, kisebb nagyobb sikereket aratva. De ugye aki valaha is játszott már mondjuk egy World of Warcrafttel az pontosan tudja mi is az igazi élmény és vagy csak kicsit mosolyog a bajsza alatt, vagy az asztalt csapkodva kacag ezen a kifejezésen, hogy melyik valósul meg már csak a saját vérmérsékletén múlik. A Durango: Wildlands viszont meglepően jól teljesít minden fronton. Lássuk hát akkor miért is van ez.

Engem rögtön a játék elején megvettek kilóra ugyanis ez az izometrikus megközelítés, hogy minden ilyen apró és pici és belátjuk a hatalmas játékteret némileg a hősidők Diablo II-jét idézte fel bennem. Persze a két játéknak abszolúte semmi köze egymáshoz. Történetünk egy vonaton kezdődik belátjuk az egész fülkét és több mint egy tucat karaktert láthatunk ahogy békésen üldögélve várják a következő állomást. Ezek lesznek a játszható karakterek, meglehetősen nagy lesz a választék, ugyanis a közelharcban járatos katonától fogva egészen a titkárnőig mindenki megtalálható. Ha valaki esetlegesen azt hinné, hogy az egyik jobb mint a másik nagyot fog tévedni, ugyanis a Durango komplex játékmenetében mindenkire szükség lesz, főleg amikor már tényleg MMO-ra kerül a sor és esetlegesen tagjai vagyunk egy nagyobb csapatnak. Szóval miután mindenki kiválasztotta a kedvenc karakterét, annak a nemét és beállította a külső tulajdonságait már rögtön bele is fogunk csapni a lecsóba.

A vonat ismeretlen oknál fogva egy idő alagútba keveredik, pár perc erejéig a múlt és a jelen összekeveredik ez pont elég lesz ahhoz, hogy egy hatalmas Tirex-szerű dínó le is térítse a vonatot a sínekről. a balesetet nagyon úgy tűnik csak mi éltük túl, de szerencsére egy dögös, bögyös, vöröske a segítségünkre siet (mintha csak tudta volna hogy itt fogunk landolni) és gyorsban elmagyarázza nekünk az alapokat. A tutorial nem túl rövid, de nem is túl hosszú, megismerkedünk az alapfelállással miszerint az időhurok amibe kerültünk megfordíthatatlan, nem tudunk soha többé hazamenni, de a jó hír az hogy nem vagyunk egyedül, számtalan más ember úgy járt mint mi, a múltban rekedt Durango szigetek gyakorlatilag tömve vannak dínókkal és túlélőkkel. Megismerhetjük majd az irányítás, a harc, a kraftolás, mindennek az alapjait. Belekóstolunk az itteni életbe ami valljuk be nem fenékig tejfel. Felejtsétek el az automata játékot, harcot, bármit ami manapság olyan divatos lenne a Durango: Wildlands egy hardcore játék ahol mindent, szó szerint mindent, nekünk kell csinálni.

A képernyő tele lesz élettel és felszedhető tárgyakkal, a játék igencsak szépen jutalmaz minket, hiszen nagyjából mindenért tapasztalati pontot fogunk kapni, szintlépésenként kapni fogunk skill pontokat, amiket a képességeink között tudunk majd elosztani, alaposan gondoljuk át, hogy mik azok amik fontosak a számunkra, hiszen később amikor tagjai leszünk egy közösségnek, könnyen lehet más feladatkörök fogják elnyerni a tetszésünket. Egészen pontosan tizenkettő képességgel fogunk találkozni, olyanokkal mint közelharc, túlélés, heneteskedés, gyűjtögetés, védelem, főzés és még sok hasonló. Ha kiválasztunk egy képességet akkor döbbenetes látvány fog a szemünk elé tárulni, hiszen nem csak szimplán növelni tudjuk eggyel az adott képességet, hanem egy több pontból álló, komplex skillfával fogunk találkozni, csak a közelharcnak (melee) hat külön pontja lesz amik egyenként több mellékágazattal is rendelkeznek. Szerencsére bármikor lehetőségünk van arra, hogy egy megtanult képességet elfelejtsünk – ez azért valljuk be eléggé bután hangzik – szóval ha később meggondolnánk magunkat elindulhatunk valami teljesen másik irányba is.

A játék szépen alaposan mindenre meg fog tanítani, hogy kell gyűjtögetni, hogyan kell receptek alapján dolgokat kraftolni, ahogyan magát a harcot is megtanuljuk, ami elsőre talán kicsit bonyinak tűnhet, vagy körülményesnek, főleg a mostanában oly divatos automata játékok után. Lényeg a lényeg, minél több skillpontot költünk a közelharcra annál többféle lehetőség közül választhatunk majd, olyanok mint kitérés, felöklelés, rúgás, egykezes harc kétkezes harc és a többi. Fontos tudni, ha megtámadunk egy dínót, akkor mindig figyeljünk arra, hogy mikor jelenik meg körülötte egy sárga karika, ilyenkor mindképpen térjünk ki és kezdjünk bele egy ellentámadásba. Gyakorlatilag ennyi lenne a harc lényege, minden más már csak körítés és bővítés. Vannak egyébként olyan mozdulatok amiket magától is tud csinálni a karakterünk, de ez közel sem lesz olyan automatikus mint amilyenre elsőre gondolnánk. Miután vöröske megtanított minket mindenre, megcsináltunk pár próbaküldetést, volt pár harc, gyűjtögetés és receptelés, megtehetjük, hogy egy hatalmas légballonnal elutazunk a következő szigetre. Maga az igazi játék csak ekkor indul majd el, a lehetőségeink száma pedig több mint döbbenetes. Elképesztő méretű szigetekkel lesz dolgunk, a felfedezők el fognak ájulni, majd találkozni fogunk más játékosokkal is és elindul ha nem is egy az egyben igazi, de meglepően tartalmas MMO élmény.

Az igazi móka csak ekkor kezdődik, első körben ki kell választanunk a szigetünket, itt gyakorlatilag csak az alakja lesz az ami mérvadó, mert a többi rajta található dologba nem lesz beleszólásunk. Miután megérkeztünk a légballonnal további instrukciók jönnek, megtanítanak minket bázist építeni, elfoglaljuk az első saját területünket, táblát építünk rá, majd a következő lépés a sátrunk lesz ahol le lehet bármikor pihenni és innentől fogva már nincs megállás. Majd megismerkedünk az instabil szigetekkel, amiknek az a különleges tulajdonsága van, hogy egy idő után eltűnnek, ebből kifolyólag tökéletes táptalajt nyújtanak egy kis önfeledt farmolásra. Itt fogunk találkozni először más játékosokkal, egyszerre többen is szaladgálhatnak a képernyőn, de most még ne nagyon kössünk bele senkibe ha lehet. Inkább ismerkedjünk meg mindennel ami a bázisépítéshez kell, majd csatlakozzunk egy klánhoz, illetve ha nem vagyunk azok a csatlakozós típusok alapítsuk meg a sajátunkat.

A Durango: Wildlands egy megdöbbentően részletes, kidolgozott és hardcore játékélményt nyújtó játék egy olyan piacon, ami lassan már magától csinál mindent, nekünk csak annyi a dolgunk hogy fizessünk mint a katonatiszt és felügyeljük azt ahogyan az iPadünk magától játszik. A játék egyébként kifogástalanul játszható ráköltés nélkül is, pénzért igazából csak kozmetikai dolgokat tudunk vásárolni illetve olyan nyersanyagokat és fizetőeszközöket amikkel gyorsabban és könnyebben tudunk fejlődni, de mindegyiket meg tudjuk szerezni tisztességes, igaz időigényes, munkával is. Aki valódi játékélményre vágyik, tele kihívásokkal és feladatokkal, ráadásul elég kellemes MMO köntösbe bújtatva az tegyen egy próbát a Durangóval, szerintem nem fog csalódni!

Szerintünk: 4/5

 

A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.




Kommentek megjelenítése