Dawn of Titans・Tesztlabor

A bölcs királyok belátták, hogy eme sötét korban, amikor világunkat végtelen csaták perzselik, egy ilyen háborút nem lehet segítség nélkül megnyerni. Fogták hát királyságukat és a levegőbe emelkedtek annak reményében, hogy a legendák igazak és, ha eljön a hajnal, a titánok majd újra visszatérnek, hogy a seregek élére állva átvegyék a hatalmat. A legendák igaznak bizonyultak, eljött hát a titánok hajnala …

A Dawn of Titanst már több mint egy éve reklámozták döbbenetes ‒ akkor még „csak” iPhone 6-on készült ‒ videókkal mutatták be, hogy mire lesz majd képes az engine. Az eredmény elképesztő volt, hatalmas, tízemeletes nagyságú titánok által vezetett seregek ezrei csapnak egymásnak. A titán lendít egy nagyot a fegyverével és százak repkednek szertesztét – nem felejtünk Gyűrűk Ura, nem felejtünk Sauron – ehhez foghatót eddig csak filmekben láthattunk. Valóban, a látvány döbbenetes volt, a kérdés már csak az, hogy a játékélmény fel tud-e emelkedni hozzá? Hamarosan kiderül, maradjatok velünk!

A "Titánok hajnala" egy RTS – Real Time Strategy, tehát valós idejű stratégia – játék, a jól megszokott épületekkel, fejlődési rendszerrel, a védelem megszervezésével, egy játékos kampánnyal és több játékos élvezetekkel megfűszerezve. Menjünk hát akkor szépen sorjában! Érdemes első körben a kampánynak nekifeküdni, végigfutni rajta. Igazi kihívás lesz, főleg, hogy nagyjából olyan ötven küldetéssel fogunk találkozni, ráadásul mindegyik egyenként több csatára is fel van osztva. De belekezdeni mindenképpen érdemes, mert meg fogjuk tanulni a csaták irányításának minden fortélyát, és ez elengedhetetlenül fontos lesz ahhoz, hogy hatékonyak tudjunk lenni.

Mint azt mindenki látni fogja a csatatér hatalmas, a felsorakozó katonák mennyisége is letaglózó. Az egységek irányítására három módszer áll majd a rendelkezésünkre: 
Az első az automatikus kiválasztás lesz, ilyenkor a játék magától eldönti, hogy az egységeinknek kik lesznek az ideális ellenfelek. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy rányomjunk a támadás gombra. Ez eleinte igencsak hatékony tud lenni, de egyrészt ezzel nem fogunk semmit sem tanulni a játékról, másrészt pedig később, amikor már sokkal nagyobb seregek mennek egymásnak, semmit nem fog érni a dolog. Maradjunk hát inkább a másik kettő módszernél! 
A következő az lesz, amikor egyenként mindegyik egységünknek meg tudjuk mondani, hogy kit támadjon, ilyenkor csak tapi a saját egységünkre, majd tapi az ellenségesre és attack. Ez már jóval hatékonyabb módszer, de ilyenkor se számítson senki komoly stratégia mélységekre.
A harmadik és a legtöbb gyakorlatot igánylő módszer, ha rátapizunk valakire és a képernyőt nyomvatartva szabályosan meg tudjuk húzni az útvonalát mielőtt megtámadnak valakit, sőt mi több, további egységek megtámadását is be tudjuk húzni ilyenkor. Ez különösen hasznos tud lenni a titánunk esetében, akinek így konkrétan az egész csatára vonatkozó stratégiáját is ki tudjuk jelölni. Egységeink intelligenciája közepesen hatékony, ha végeztek valakivel rögtön nekirontanak a következő legközelebbi ellennek. Ez sajnos néha rosszul is el tud sülni, amikor például a nyilasaink, nekirohannak a közelben lévő kardosoknak ezzel gyakorlatilag a halálukba sietve. Szerencsére dupla tapival minden hasonló egységet ki tudunk választani és gyorsan visszaküldeni őket a biztonságos távolba. 

Az egységeknél természetesen a kőpapírolló módszer működik. Jegyezzük meg mindenkinek az erősségeit és gyengeségeit és egy támadás során ennek megfelelően válasszuk ki seregünket! Az első egységünk a milícia lesz, akik karddal és pajzzsal felszerelt gyors és erős egységek, szinte mindenki ellen bevethetők, de ha szembejön pár lándzsás akkor esélyük nincsen. Majd jönnek a nyilasok – a nagy kedvenceim –, akik nagy távolságból képesek pár sorozattal egy egész sereget a halálba küldeni, természetesen közelharcban semmit nem érnek, ráadásul túlságosan hősiesen harcolnak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a közelükbe férkőzik, belerohannak a halálba. Harmadik egységünk a lándzsások lesznek, akiknek nem sok ellenfelük van, még a titánokat is könnyűszerrel lefegyverzik, de sajnos lassúak és idő kell nekik ahhoz, hogy támadni tudjanak. Tehát egy gyorsabb titán ledarálja őket, mielőtt egyáltalán sebezni tudnának. Itt jönnek a képbe a titánok, akiknek több kasztja is létezik, ezeknek a kitapasztalásához nem volt sajnos elég időnk, úgyhogy rátok bízzuk ezt a dolgot. Hosszútávon ki fog derülni melyik titán mire jó. Amit viszont tudni kell róluk, hogy húszas szintig gyúrhatóak, rájuk lehet aggatni különböző varázstárgyakat. Ezek lehetnek ruhák és fegyverek, eleinte sajnos csak egy adható rájuk, de idővel meg fog jelenni az egybeolvasztás lehetősége is, amikor másik titánokat feláldozva újabb slotok várnak elérhetővé. A tanácsom velük kapcsolatban az lenne, hogy amint elértük velük a maxi szintet, állítsuk be védelemre! Egy maxos titán gigászit tud dobni a védelmünkön – erről majd egy picit később.

Úgy érzem, eleget írtam a támadásról, jöjjön most pár jó tanács a bázisunkhoz és a védelemhez. Mint minden statégiai játékban, itt is rendkívül fontos lesz a bázisunk összetétele és annak fejlesztése. A megszerzett nyersanyagok segítségével fogunk tudni építkezni, ebben a játékban csak három lesz belőlük, pont amik a legfontosabbak. Ilyen az étel, az arany és természetesen az elengedhetetlen piros gem. Ezt lehet valódi pénzért vásárolni, ha nagyon rápattanunk a játékra – és ez szinte biztos –, akkor bizony sorsszerű lesz némi ráköltés. Hozzátenném, hogy ez nem kötelező. Mert a játék az elején meglepő nagylelkűséggel osztogatja a gemeket, elég csak odafigyelni, spórolni és teljesíteni a napi, illetve alap küldetéseket. Fontos, hogy az első extra építőre mindenképpen kaparjuk össze azt az 1500 gemet, mert eggyel építkezni nagyon nehéz dolog. Az a tapasztalatom, hogy talán kellő türelemmel és kitartással a másodikra is össze tudjuk szedni azt a 4000 gemet, de itt már tényleg minden egyes darabra szükségünk lesz. A készítők nagyon okosan és átgondoltan építették fel a F2P modellt. Vegyük például azt, hogy minden csatába vitt egységünket el fogjuk veszíteni, ha egy picikét is megsérültek, ugyanis a csata végén gyógyítani őket csak gemmel lehet. A Clash-en nevelkedett gémereknek ez nem lesz újdonság, hiszen nekik mindig is újra kellett gyártani a sereget, de a lehetőség, hogy pár darab gemért ezek meggyógyíthatók lesznek több mint kecsegtető, észnél kell lenni tehát. Úgy vélem, hogy itt is az a jó módszer, ha minden épületet kimaxolunk mielőtt a kastélyunkkal tovább mennénk, ennek köszönhetően stabil és biztos ütemben fog fejlődni a bázisunk. Minél hamarabb csatlakozzunk egy klánhoz, akiktől extra, csatában bevethető erősítést kaphatunk! Illetve maga a játék is élvezetesebb tud lenni, ha vannak emberek, akikkel csetelhetünk, tanulhatunk tőlük, illetve idővel már az általuk kijelölt ellenfeleket is támadni tudjuk, még keresgélnünk sem kell.

A védelem és annak összetétele nagyon fontos dolog a játékban, erre is kitérnék egy kicsit. Mivel védelmi épületeink, tornyaink nem lesznek, ezért csak a szigetünk jobb oldalán lévő erődítmény fejlesztésével gondoskodhatunk a jövőnkről. Ezt fejlesztve mindig nőni fog a védelmi egységeink száma és erőssége. Ha extra védelmet szeretnénk a bázisunknak, akkor további egységeket is adhatunk még a Garrisonba, de fontos tudnun, hogy az ide berakott egységeinket nem tudjuk visszahívni, csak úgy, ha új egységeket küldünk be. Idővel a fő térképen lehetőségünk lesz arra, hogy további, jóval kisebb szigeteket foglaljunk el, amik vagy ételt, vagy aranyat, vagy pedig victory points-ot fognak termelni. Az utóbbi pontok a klánunk fejlődéséhez lesznek fontosak. Ezeket a pici szigeteket is sajnos bármikor meg tudják támadni (raid), vagy akár el is foglalhatják őket (capture). Ez annak a függvénye, hogy milyen magas szintre fejlesztettük őket, mert ugye a magasabb szintűek több nyersit termelnek, és ez bizony nem csak nekünk jó dolog, hanem az ellenfeleinknek is csábító tud lenni. Éppen ezért gondoskodjunk itt is a védelemről, tehát titánról és egységekről.

A Dawn of Titans egy olyan játék, amiről még nagyon sokat lehetne írni. A prezentációra igazán egy szavunk sem lehet, a F2P model meglehetősen nagylelkű, ha mégis ráköltünk, az csak a játék szeretetének köszönhető. A harcrendszer megpróbál Total War magasságokba emelkedni, tapiképernyőhöz képest egész jól teljesít. Bár azért a mesterséges intelligencia hagy még kívánnivalót maga után, kéne egy kicsit csiszolni rajta. Az egyedüli dolog, amit negatívumként fel tudnék hozni, hogy elnézegetve a klánokat és a játékosokat, azt vettem észre, hogy olyan 8-10 szint után az emberek abbahagyják. Ez vagy a repetitív játékmenetnek köszönhető? Vagy pedig annak, hogy onnantól fogva talán már túlságosan belassul a játék és kelleni fog a ráköltés, vajon? Mindenki döntse el maga, mi lvl7-ig jutottunk és imádtuk minden egyes percét, mindenképpen tegyetek vele egy próbát!

Szerintünk: 8.5/10

A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.