2030-ig megtriplázódik a mobil adatforgalom

Egy friss jelentés szerint az 5G előfizetések száma 160 millióval növekedett 2024 harmadik negyedévében, és globális szinten elérte az 2,1 milliárdot. Világszerte 320 mobilszolgáltató indított már el kereskedelmi 5G szolgáltatást, de ezeknek csak ötöde dedikált hálózati architektúrán (standalone 5G). Ami a jövőt illeti, 2030-ig várhatóan 6,3 milliárd 5G előfizetés lesz, és ebben az évben várhatóan már a 6G is megjelenik mobilpiacon.

Az 5G kiépítési ütemében továbbra is jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Indiában és Kínában például már 95, Észak-Amerikában 90 százalékos az 5G lakossági lefedettsége, és ez már teljes egészében 5G középsávon valósul meg, ami a lefedettség és sebesség szempontjából ideális egyensúlyt és felhasználói élményt kínál. Európában eközben a teljes lakossági 5G lefedettség 80, a középsávú pedig csak 40 százalékos.

Három év pangás után újra fellendült az okostelefonok piaca. Az előző években a felhasználók egyre lassabban cserélték le készülékeiket, részben a gazdasági, gazdasági nehézségek miatt, részben a fenntarthatóságot szem előtt tartva. Most ez változott, és ismét több új telefon talál gazdára. Ez főleg a mesterséges intelligencia (AI) képességekkel felvértezett felső kategóriás készülékeknek köszönhető, amelyekkel a felhasználók offline, hardveresen is elérhetnek generatív AI funkciókat. Kínában pedig már megjelentek a háromszorosan összehajtható készülékek is.

A jelenlegi trendek alapján a mobil adatforgalom növekedési üteme lassul. A legutóbbi negyedévben alig 21% volt az előző év azonos időszakához mért bővülés mértéke (öt éve ez a szám 80% fölött volt). Jelenleg az adatforgalom havi 157 exobájtra rúg - okostelefonok esetében ez 19 gigabájt havonta készülékként - és az évtized végéig a háromszorosára nő majd. Ebben a növekményben benne van a virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR) terjedése, de nincs benne az AI alkalmazások hatása – annak hatása ugyanis még képlékeny.

Egyik oldalról a videóalapú generatív AI (GenAI) interakciók növelhetik az adatfelhasználást. Valószínű például, hogy a felhasználók egyre több időt töltenek majd a mesterséges intelligencia által „hiper-személyre szabott” tartalmakkal, kifejezetten nekik készült oktatási vagy szórakoztató anyagokkal. Elterjedhet továbbá a kamera-alapú környezetértékelés, amelynek során az AI modellek útmutatást nyújthatnak például egy autómotor javításához. Ezenkívül felfuthat az okosszemüvegek és más VR/AR-eszközök használata, amelyek lehetővé teszik a környezet valós idejű értékelését, például étkezés közben a tányéron lévő ételek felismerését és kalóriaértékük kiszámítását. 

Mindez várhatóan növeli az adatforgalmat. Ellenkező irányú hatást válthat ki például az, ha elterjed a videótartalmak úgynevezett szemantikus tömörítése, amire egy évtizedes távlatban lehet reális esély. Ez az jelenti, hogy nem lesz szükséges több millió pixelnyi információt továbbítani, ha egy AI képes szövegesen leírni a felvétel tartalmi elemeit (például egy emberi alak hajszínét), és csak ezt továbbítani, amiből aztán egy másik AI modell a fogadó oldalon újraalkotja a képet.

A kétféle hatás eredőjét most még nem lehet számszerűsíteni a szakértők szerint, és attól is sok függ, hogy milyen gyorsan terjednek el az új típusú AI-alkalmazások. Összességében háromféle forgatókönyvet vázolnak fel: az első alapján a jelenlegi trendeknek megfelelően lassabb lesz a mobil adatforgalom növekedése, a második szerint adatrobbanást hoz az AI, a harmadik szerint pedig egy köztes kimenet valósulhat meg.

Az amerikai T-Mobile és a finn Eliza szolgáltatónál lassan a pilot fázisból kezd a kereskedelmi forgalomba kerülni a network slicing alkalmazása. Az Ericsson 5G RAN slicing technológiája lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló hálózati kapacitást rendkívül rövid idő – mindössze akár 1 milliszekundum – alatt úgy szabályozzák a szolgáltatók, hogy egyazon fizikai hálózaton belül több logikai hálózat jöjjön létre és üzemelhessen párhuzamosan. 

A szolgáltató így lényegesen egyszerűbben biztosíthat hálózati prioritást és stabil rendelkezésre állást az alhálózatra csatlakozó kliensek számára, amelyeknek így nem kell több ezer másik eszközzel versengeniük ugyanazért a sávszélességért. 

Mikor jöhet ez jól? Például, ha egy koncert vagy sportesemény miatt sok tízezer felhasználó tömörül kis helyen – ilyenkor külön hálózati szelet biztosítóható a jegyolvasó és POS-termináloknak a zavartalan lebonyolítás érdekében. Másik felhasználási mód a tűzöltóknak és rendőröknek dedikált hálózati szeletek biztosítása, de a technológia alkalmas extra kiberbiztonságot igénylő tevékenységekhez is, hiszen az érzékeny adatok továbbításához használt hálózati szelet elkülönül a hálózat többi részétől.

Kapcsolódó cikkek:

• Szupervékony lehet az új iPhone 17 Air
• Pofátlanul olcsó az iPadek új cerkája
• Titkolt újdonsággal támad az új MacBook Pro