Emiatt lassulhat le a mesterséges intelligencia 2024-ben
Összeszedtük az okokat, amik miatt jövőre kevésbé lesz majd az év sztárja a mesterséges intelligencia.
Az idén pezsgő generatív mesterséges intelligencia jövőre egyfajta találkozást tapasztalhat majd a valósággal - jósolta nemrég egy elemző cég, rámutatva arra a tényre, hogy a technológia körül kialakult hype elhalványulása, a működtetéséhez szükséges növekvő költségek és a szabályozás iránti egyre nagyobb igény a technológia közelgő lassulásának jelei.
A CCS Insight a technológiai ipar jövőjéről szóló, 2024-re és az azt követő évekre vonatkozó előrejelzéseinek éves összefoglalójában számos jóslatot tett arról, hogy mi vár a mesterséges intelligenciára, egy olyan technológiára, amely számtalan címlapra került az ígéreteit és buktatóit illetően az elmúlt időszakban.
A CCS Insight 2024-re vonatkozó fő előrejelzése szerint a generatív mesterséges intelligenciát "2024-ben hidegzuhany éri", mivel a költségekkel, kockázatokkal és összetettséggel kapcsolatos valóság "felváltja a technológiát övező hype-ot".
"A lényeg az, hogy jelenleg mindenki a generatív mesterséges intelligenciáról beszél, a Google, az Amazon, a Qualcomm, a Meta" - mondta Ben Wood, a CCS Insight vezető elemzője az előrejelzési jelentés megjelenése előtti telefonbeszélgetésen.
"Nagy szószólói vagyunk az AI-nak, úgy gondoljuk, hogy óriási hatása lesz a gazdaságra, úgy gondoljuk, hogy nagy hatással lesz a társadalomra általában, úgy gondoljuk, hogy nagyszerű produktivitási szempontból" - mondta Wood.
"De a generatív mesterséges intelligencia körül 2023-ban olyan hatalmas volt a felhajtás, hogy szerintünk túl van hype-olva, és rengeteg akadályon kell átjutnia ahhoz, hogy piacra kerüljön."
Mi a hardver jövője?
Az olyan generatív AI modellek, mint az OpenAI ChatGPT, a Google Bard, az Anthropic Claude és a Synthesia hatalmas mennyiségű számítási teljesítményre támaszkodnak, hogy futtassák azokat az összetett matematikai modelleket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kitalálják, milyen válaszokat kell adniuk a felhasználói kérésekre.
A vállalatoknak nagy teljesítményű chipeket kell beszerezniük az AI-alkalmazások futtatásához. A generatív mesterséges intelligencia esetében ez gyakran az Nvidia amerikai félvezetőóriás által tervezett fejlett grafikus feldolgozóegységek (GPU-k), amelyekhez a nagyvállalatok és a kis fejlesztők egyaránt fordulnak, hogy futtassák a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkaterheléseket.
Most egyre több vállalat, köztük az Amazon, a Google, az Alibaba, a Meta és állítólag az OpenAI is saját AI-chipeket tervez, amelyeken az AI-programokat futtathatják majd.
Mik a fő akadályok?
"Már csak a generatív AI telepítésének és fenntartásának költségei is óriásiak" - mondta Wood a CNBC-nek.
"És ez mind nagyon jó, hogy ezek a hatalmas vállalatok ezt csinálják. De sok szervezet, sok fejlesztő számára ez egyszerűen túl drága lesz."
Az EU AI-szabályozása akadályokba ütközik
A CCS Insight elemzői azt is megjósolják, hogy az Európai Unióban - amely a technológiára vonatkozó jogszabályok terén gyakran irányadó - az AI-szabályozás akadályokba ütközik.
Az EU még mindig az első lesz, amelyik külön szabályozást vezet be az AI-ra vonatkozóan - de ezt valószínűleg "többszörösen" felül kell majd vizsgálni és újra kell rajzolni az AI fejlődésének gyorsasága miatt - mondták.
"A jogszabályok csak 2024 végére készülnek el, így az iparnak marad az önszabályozás kezdeti lépéseinek megtétele" - jósolta Wood.
A generatív mesterséges intelligencia idén óriási felhajtást váltott ki a technológia rajongói, a kockázati tőkebefektetők és az igazgatóságok körében egyaránt, mivel az embereket magával ragadta az a képessége, hogy szövegalapú utasításokra válaszolva emberhez hasonló módon képes új anyagokat előállítani.
A technológiát a Taylor Swift stílusú dalszövegektől kezdve a teljes értékű egyetemi esszékig mindenre használták.
Miközben a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kétségtelenül ígéretesek, a kormánytisztviselők és a közvélemény egyre nagyobb aggodalmát váltotta ki, hogy a technológia túlságosan fejletté vált, és azzal a kockázattal fenyeget, hogy az emberek elveszítik a munkájukat.
Kormányzati nyomás a szabályozásra
Az Európai Unióban jelenleg is folyik a munka az AI-törvény elfogadásán, amely egy olyan mérföldkőnek számító szabályozás, amely kockázatalapú megközelítést vezetne be a mesterséges intelligenciával kapcsolatban - bizonyos technológiák, például az élő arcfelismerés, teljesen ki lennének tiltva.
A nagyméretű, nyelvi modelleken alapuló generatív mesterséges intelligenciaeszközök, például az OpenAI ChatGPT-je esetében az ilyen modellek fejlesztőinek független felülvizsgálatra kell benyújtaniuk azokat, mielőtt a szélesebb nyilvánosság elé tárnák. Ez vitát váltott ki a mesterséges intelligencia közösségében, amely a terveket túlságosan korlátozónak tartja.
A legtöbb nagy, alapvető AI-modell mögött álló vállalatok azt állították, hogy elfogadják és megértik a szabályozást, és hogy a technológiának nyitva kell állnia az ellenőrzés és a védőkorlátok előtt. A mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos megközelítéseik azonban eltérőek.
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman júniusban egy független kormányzati szerv létrehozását szorgalmazta, aki foglalkozni tudna az AI összetettségével és hozzáértő módon szabályozhatná a technológiát.
A Google ezzel szemben a Nemzeti Távközlési és Információs Hatósághoz benyújtott észrevételeiben azt mondta, hogy a "többrétegű, több érdekelt felet felölelő megközelítést" részesítené előnyben az AI irányításában.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos figyelmeztetések
A CCS Insight szerint az egyik keresőmotor hamarosan tartalmi figyelmeztetéseket fog bevezetni, hogy figyelmeztesse a felhasználókat arra, hogy egy adott webes platformtól származó anyagot nem emberek készítettek, hanem mesterséges intelligencia generálta.
Naponta rengeteg mesterséges intelligencia által generált hír jelenik meg ugyanis, amelyek gyakran ténybeli tévedésekkel és téves információkkal vannak tele.
A NewsGuard, a hír- és információs oldalak minősítő rendszere szerint jelenleg 49 olyan hírweboldal van, amelynek tartalma teljes egészében mesterséges intelligenciával előállított.
A CCS Insight előrejelzése szerint az ilyen fejlemények arra sarkallnak majd egy internetes keresőcéget, hogy címkékkel lássa el a mesterséges intelligencia által előállított anyagokat - az iparágban "vízjelként" ismert -, hasonlóan ahhoz, ahogyan a közösségi médiavállalatok a Covid-19 vírusról szóló félretájékoztatás leküzdése érdekében információs címkéket vezettek be a Covid-19-hez kapcsolódó posztokba.
Az AI-bűnözés nem kifizetődő
A CCS Insight előrejelzése szerint jövőre már letartóztatásokra is sor kerül az AI-alapú csalásokat elkövető személyek ellen.
A vállalat szerint a rendőrség már 2024-ben letartóztathat majd olyan személyt, aki mesterséges intelligenciát használ arra, hogy valaki másnak adja ki magát - akár hangszintetizáló technológia, akár másfajta "deepfake" révén.
"A képgeneráló és hangszintetizáló alapmodellek a közösségi médiában nyilvánosan közzétett adatok felhasználásával testre szabhatók a célszemély megszemélyesítésére, ami lehetővé teszi a költséghatékony és valósághű deepfake-ek létrehozását" - áll a CCS Insight előrejelzési listájában. Ez leegyszerűsítve annyit tesz, hogy az interneten már elérhetőek olyan James Bond filmekbe illő technológiák, amivel könnyű másnak kiadnunk magunkat, mint akik valójában vagyunk. Egészen addig, ameddig ezt a barátaink megviccelésére vagy a saját szórakoztatásunkra használjuk, addig teljesen rendben is van a dolog. Azonban sajnos egyre több az ezzel kapcsolatos visszaélés.
Összefoglalva tehát az idei év sztárja, a generatív mesterséges intelligencia a jövő évben egy kicsit lelassulhat a fejlődésben.
Forrás: CNBC
Kapcsolódó tartalmak:
- Steve Jobs produktív napirendje
- Holnap titokban új iPad-ek érkeznek?
- Miért ragaszkodunk ennyire az Apple-hez?