Ezért lehet nagy bukás az Apple AR headsete 2. rész
A vállalat igazán kockázatos vizekre evez az új termékkel
Az Apple várhatóan a nagyon közeli jövőben kiadja a következő nagy dobását: a régóta várt AR headsetet, ami valószínűleg a Reality Pro névre fog majd hallgatni. Ebben a kétrészes cikksorozatban azt elemezzük ki, hogy miért más most ez a helyzet, mint bármi, amit az Apple az elmúlt években csinált. Fontos, hogy ez az írás egy kétrészes cikksorozat második része, így ha még nem tetted, akkor mindenképp azt tanácsoljuk, hogy ide kattintva olvasd el előbb az első részt. Ha viszont már az első felét olvastad, akkor a tökéletes helyen vagy.
Az előző részt tehát azon a ponton hagytuk abba, hogy az Apple ezúttal az eddigiekkel ellentétben olyan piacra tervez terméket gyártani, ami egyelőre nem annyira jól definiálható, mint például a mobiltelefonok piaca volt az első iPhone kiadásakor, vagy mint a tabletek piaca volt az első iPad kiadásakor. Ez pedig egy olyan fundamentális változás, aminek igencsak kétes egyelőre a végkimenetele.
A headset bemutatását azonban az előbb említett problémák mellett más tényezők is nehezítik. A Reality Pro ugyanis nem kínál egyértelmű előnyt az Apple meglévő termékeivel szemben. Amikor Steve Jobs bemutatta az iPadet, azzal érvelt, hogy az újonnan bemutatott készülék jobb a webböngészés, a videónézés és a fényképek megtekintése terén, mint a Mac vagy az iPhone. Az Apple Watch szintén tudott valami újat és érdekeset felmutatni, ugyanis aktivitáskövető eszközként például mindenképp jobban működött, mint az iPhone.
Az első Apple headset azonban ezzel szemben valószínűleg a videónézésen és a FaceTime-on kívül semmiben nem lesz jobb, mint az iPhone vagy az iPad, és nem hiszem, hogy sok fogyasztó hajlandó lenne több, mint 1.000.000 forintot fizetni ezért a marginális különbségért. Ez az összeg nagyjából ötször annyi ugyanis, mint az eredeti iPhone ára, amelyről vitathatatlan forradalmi érdemei ellenére néhányan akkoriban úgy gondolták, hogy túlárazott volt. Ezek mellett az információk mellett azt hiszem, hogy nem kell tovább fejtegetnem, hogy mit gondolok az új headset ár-érték arányáról.
Bár úgy vélem, hogy az Apple a Reality Pro-t a fogyasztóknak szánt termékként fogja forgalmazni, valószínűleg egyelőre inkább fejlesztői prototípusként kellene pozícionálni - olyasvalamiként, ami a szoftverkészítőket hivatott felkészíteni a jövőre, amikor olcsóbb és praktikusabb termékek érkeznek majd ebben a kategóriában. Így ugyanis az alkalmazásfejlesztők elkezdhetnének olyan appokat tervezni és fejleszteni, amik segítségével később tényleg különleges élménnyé válhatna a hasonló eszközök használata. Egyelőre azonban ahogy azt korábban említettem is, nem igazán elérhetőek olyan alkalmazások, amik igazán kiaknáznák az Apple hamarosan bemutatásra kerülő termékében rejlő lehetőségeket.
A buktatók tehát azt gondolom, hogy egyértelműek. A már piacon lévő eszközök - mint például a Microsoft Corp. által gyártott HoloLens és a Meta Platforms Inc. Quest Pro készülékei - csak lassan váltak ismertté. A HoloLens, amely 3500 dollárba (nagyjából 1.200.000 forintba) kerül, mostanra biztosan elmondható, hogy nagyrészt kudarcot vallott. A Microsoftnál a közelmúltban a területen dolgozók közt végrehajtott leépítések pedig arra utalnak, hogy a szoftveróriás számára ez már kevésbé számít prioritásnak, mint eddig. A Meta 1500 dolláros, vagyis körülbelül 530.00 forintot taksáló Quest Pro-ja sem áll sokkal jobban, mondhatni hasonlóan megrekedt.
A jelenlegi VR-piac talán legriasztóbb adatai viszont tavaly érkeztek, amikor kiderült, hogy a 400 dolláros Quest headsetek - az eddigilegnépszerűbb modellek - több mint felét a vásárlás után hat hónappal már egyáltalán nem használták a felhasználók. Ez is azt mutatja, hogy a piac egyelőre nem igazán tud mit kezdeni ezekkel az első, szinte prototípusszerű modellekkel.
A most érkező Apple készülékek természetesen a vállalat elmondásai alapján sokkal szebbek, jobbak és technológiailag fejlettebbek lesznek, mint a már eddig is piacra dobott headsetek bármelyike. Amit viszont mi teszük mellé, az az, hogy ha ez igaz is, az Apple akkor is ugyanazokkal a kihívásokkal küzd majd, mint a Microsoft és a Meta: Az ár magas, a felhasználási lehetőségek korlátozottak, és a legtöbb fogyasztó óvatos a már-már ijesztően futurisztikus technológiával szemben.
Ahhoz tehát, hogy a Reality Pro ne váljon nagy hullámokat keltő, látványos bukássá, az Apple-nek valószínűleg úgy kell majd pozícionálnia, mint egy előzetes ízelítőt arról, ami később jönni fog. Ez azonban nehéz feladat lehet. Az Apple marketingosztálya nem szokta lekicsinyelni egy új termék bevezetését - mert eddig nem is kellett soha így tennie.
Mindenesetre ami biztos, hogy a bevezetést gyors fejlesztéseknek kell majd követniük - méghozzá külső fejlesztők bevonásával történő fejlesztéseknek. Ha az Apple a külső segígtség bevonásával képes lesz olyan élményeket létrehozni, amelyek sokkal jobbak, mint amit egy iPhone vagy iPad tud nyújtani, az mindenképpen egy nagy lépés lesz a termék sikeressége felé. Ha pedig az Apple a közeljövőben 1000 dollárral tudná csökkenteni a headset árát, és néhány órányival növelni tudná az akkumulátor élettartamát, akkor a vállalat biztosan jó úton lenne a sikeresség felé.
Végül pedig, ha az Apple valaha is képes lesz valódi AR-szemüveget kiadni - egy iPhone árával, funkcióival és akkumulátor-üzemidejével -, az valószínűleg ugyanúgy megváltoztatja majd a technológiai ipart, mint a vállalat korábbi nagy dobásai.
Egyelőre azonban az Apple "garantáltan sikeres termékeket kiadó cég" hírneve a tét.
Forrás: Bloomberg
Kapcsolódó tartalmak:
