Rival Gears・Tesztlabor
A második helyre senki sem emlékszik...
2055-ben nem érdemes gumiabroncsosnak lenni, ugyanis ekkorra az autókészítő cégek elhagyják a jó öreg kerekeket és piacra dobják a lebegő járműveket. Elkerülhetetlen volt, hogy lesznek olyan fiatalok, akik ezt a technológiát kihasználva, feltunningolva pár öreg izomautót illegális versenyzésbe kezdjenek. Az egyik ilyen verenyző te vagy, vajon megvan benned az, ami a győzelemhez kell?
A Rival Gears ötlete remek, a megvalósítás több mint ígéretes... Legalábbis annak tűnik az első pár órában, napban, hamarosan kiderül, hogy vajon egy ilyen jónak tűnő játék mivel képes elveszíteni az érdeklődésünket. A látvány döbbenetes, szinte már Forza Motorsport szintű, az első pár meccs alatt keresgélni fogjuk az állunkat és nem találjuk meg, ezt garantálom mindenkinek. Pörgős elektronikus zene gondoskodik arról, hogy az adreanlin maximumon pörögjön. Felpörögnek a motorok, kivillannak a lámpák, bekapcsol a nitró, a két versenyző kirobban az utcára és csak az örök ellenség, a forgalom lehet az, ami az útjukba állhat. Az győz, aki jobban bírja a stresszt és jobb reflexekkel rendelkezik.
Legalábbis ennek így kéne lennie egy ilyen játékban, de sajnos nem így van. Lehetünk mi bármilyen ügyesek, rutinosak, gyorsak és szépek, ha a játék úgy dönt, hogy te most nem fogsz nyerni, akkor nem fogsz. Vagy azért, mert szemét módon kilökdösnek a sávodból – megjegyezném, hogy ez neked sosem fog sikerülni, csak a te kocsid készült habkartonból – vagy nálad kétszer erősebb ellenféllel hoz össze a játék, valami mindig közbe fog jönni. De lássuk akkor, mit tehetünk azért, hogy valamivel erősebbek legyünk.
Első körben nem árt tudni, hogy ez a játék bizony a „pay to win” kategóriába tartozik. Tehát, ha valakinek van dellája és mondjuk rááldoz olyan ötven dollárt, akkor olyan verdát tud magának vásárolni, amivel kb. a játék végéig verhetetlen lesz. Namost, elkerülhetetlen, hogy te, a csóró magyar beleütközzél ilyen arcokba, aki mondjuk lehet nem vette meg a legjobb kocsit, de ráköltött némi pénzt, hogy rögtön az elején kimaxoljon minden alkatrészt. Mert ugye vagy te, aki szépen elnyered, joggal megérdemelt vagyonoddal vásárolgatod meg ugyanezt, mondjuk olyan egy hét játékidő után, és lesznek azok, akik mindig erősebbek lesznek nálad és te ez ellen semmit nem tudsz tenni. Főleg, hogy a játék egyik legnagyobb hobbija, hogy nálad minimum 2-300 reputációs ponttal erősebb ellenfeleket dob ki.
A Rival Gears felépítése egyébként rendkívül egyszerű. Lesz első körben egy térkép, ami tele van szórva AI ellenfelekkel, szerencsére ezeket legyőzni nevetségesen egyszerű, még akkor is, ha tele van tetkózva az arcuk, és nagyon kemény arcoknak néznek ki. De ahhoz, hogy ellenük versenyezhessünk REP (reputation) pontokat kell szerezni, amiket viszont csak nyílt bajnokságokon tudunk szerezni. Minél magasabb szinten vagyunk, annál többet ér egy győzelem, de eljutni az első 500 pontig az egy szép meló. Kb. vért fog pisilni mindenki, főleg hogy olyan 200 pont felett már 4-500-as hús-vér emberekkel fog összedobni a rendszer, akik ellen győzni bizony kőkemény kihívás. Mi döntjük el, hogy mennyi pénzt rakunk be egy-egy versenybe, ha nyerünk minden a miénk, ha veszítünk akkor szerencsére még mindig van opció arra, hogy némi gyémántért visszavásároljuk az elvesztett zsetonunkat. Ha viszont nincsen éppen gyémántunk, nagyon gyorsan le lehet ám rongyosodni. Mindemellett pedig folyamatosan zajlik egy liga bajnokság, aminek a lényege, hogy ha három meccset nyerünk egymás után, egy szinttel feljebb tudunk lépni. Minden bajnokság végén a legjobbak jutalmat kapnak.
Maga a verseny egyébként rendkívül egyszerű, nem lesz más dolgunk, mint figyelve az előttünk lévő forgalmat, sávokat váltsunk, illetve minél veszélyesebben vezetünk, annál gyorsabban töltődik a nitrónk. Ennek a szerepe kulcsfontosságú lesz, ugyanis ilyenkor nem csak gyorsabbak leszünk, de az autó jobban tapad és könnyebben manőverezhető is. Minden verseny előtt lehetőségünk lesz arra, hogy némi gyémántért cserébe megduplázzuk a bevételt, növeljük a teljesítményt, illetve gyorsabbak is lehetünk a startnál. Ezeket a perceket egyébként időnként meg is lehet nyerni, de sajnos a játék automatikusan felhasználja őket, szóval nem tudunk spórolni velük.
A Rival Gears egy első osztályú játék lehetett volna, ha nem lenne ennyire fizetésorientált. Ha nem lenne ilyen igazságtalan, amikor ellenfeleket sorsol ki nekünk. Ha nem lenne ilyen piszkosul unalmas és repetitív, ha sokat nyomulunk vele. Túl sokat fektettek az engine-be és a látványba, miközben a játékélménnyel kellett volna jobban foglalkozni és azzal, hogy az emberek ne hagyják abba egy hét játék után, annyira unalmas és egyben frusztráló is. Kipróbálni mindenképpen érdemes, de túl sokat ne költsetek rá, mert meg fogjátok bánni!
Szerintünk: 6/10
A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.
