2026-ban tovább hasít előre az AI

Az AI jövőre új korszakba lép: praktikus eszközből valódi digitális segítőtárssá válik. Egy friss tanulmány szerint Magyarország lépést tart a változásokkal és az infrastrukturális feltételek adottak ahhoz, hogy felzárkózzon Nyugat- és Észak Európa AI-használatban élenjáró országaihoz. 

A generatív mesterséges intelligencia minden korábbi technológiai újítást felülmúló sebességgel terjed: gyorsabban hódítja meg a világot, mint korábban az elektromosság, az internet, a személyi számítógépek vagy akár az okostelefonok. A fejlett országokban ma már a felnőttek több mint fele napi szinten használ AI-alapú megoldásokat. Ez azt jelenti, hogy mindössze néhány évvel a technológia megjelenése után világszerte több mint 1,2 milliárd ember él együtt a mesterséges intelligenciával – derül ki a közelmúltban közzétett AI Diffusion Report tanulmányból. Az AI használata azokban az országokban a legelterjedtebb, ahol széleskörű az internet-hozzáférés, és magas a digitális írástudás szintje.

A jelentés szerint Magyarország az AI-penetrációt tekintve a felső középmezőnyben helyezkedik el a maga mintegy 30%-os arányával: ezzel belesimul a régiós átlagba, ugyanakkor elmarad Nyugat- és Észak-Európa 40–50%-os szintjétől. Magyarország infrastrukturális adottságai kedvezőek, így a továbblépés kulcsa elsősorban a digitális készségek megerősítésében rejlik.

A Microsoft prognózisa szerint 2026-ban a korábbi évek fejlesztései korszakváltást fognak előidézni: az AI eszközből digitális segítőtárssá lép elő. Ez a fejlemény teljesen átalakítja a munkavégzést, az alkotói tevékenységet és a problémamegoldás módszereit. Az AI-t már nemcsak arra fogjuk használni, hogy válaszokat adjon bizonyos kérdésekre, hanem arra is, hogy együttműködjön velünk, és a tudásunkat kiegészítve, még többre tegyen képessé bennünket.

A változás hatását az élet szinte minden területén érzékelni fogjuk. A tudományos kutatás világában az AI igazi laborasszisztenssé válik. A kvantumszámítástechnika területén korábban elképzelhetetlennek tartott tudományos áttörések várhatók az új hibrid megközelítéseknek köszönhetően.

Az AI-ügynökök digitális kollégák módjára fognak tevékenykedni, és az ember által kiadott feladatokat fognak végrehajtani. A szervezetek így tudják majd megerősíteni a biztonságukat, és lépést tartani az új fenyegetésekkel.

Magyarországon 2025-ben hatalmas lendületet vett a mesterséges intelligencia használata, elsősorban a nagyvállalati szektorban. Összességében közel 28%-os növekedést mértek az AI penetrációjában, ami az EU-átlagot meghaladó fejlődési ütem, és a régiónkban élenjárónak számít. Az AI ma már nem csupán a nagyvállalatok privilégiuma. Az a tény, hogy egyre szélesebb kör számára válik elérhetővé ez a technológia, arra utal, hogy maga az innováció is demokratizálódik, így a startup-ok és közintézmények is erősítik ezirányú tevékenységüket. Az AI felszámolja a különbségeket, hiszen a jövőben az innovációhoz nem lesz szükség saját kutatás-fejlesztő részlegre, elég lesz a felhőkapcsolat és a felkészültség arra, hogy az AI-t beillesszék a szervezet munkafolyamataiba.

Aparna Chennapragada, a Microsoft AI-élményekkel foglalkozó termékfejlesztési igazgatója szerint 2026-ban beköszönt a technológia és az ember szövetségének kora. Az elmúlt években az AI kérdésekre adott válaszokat és problémákra szállított megoldásokat, mostantól viszont valódi együttműködésről lesz szó – állítja Chennapragada.

„A jövő nem az emberek helyettesítéséről szól” – hangsúlyozza a szakember – „hanem arról, hogy még többre tesszük képessé őket.”

A jövőben akár egy háromfős csapat is végre tud majd hajtani globális kommunikációs kampányokat, hiszen az AI végzi majd el az adatfeldolgozást, tartalmakat generál, sőt ezeknek az adott felülethez alkalmazkodó mutációit is legyártja, miközben az emberek a stratégiai irányításért és a kreatív koncepcióért lesznek felelősek. Azok a szervezetek, amelyek az AI-t kezelni tudó emberekre építik a jövőjüket, „mindkét világból a legjobbat fogják kapni”: a csapataik megbirkóznak a kreativitást igénylő feladatokkal, és hamarabb tudnak majd eredményeket felmutatni.

Chennapragada azt tanácsolja a szakembereknek, hogy ne versenyezzenek az AI-jal, inkább arra fókuszáljanak, miként tudnak majd vele együtt dolgozni. Az elkövetkező év, véleménye szerint, azoké lesz, akik „nem kiiktatni akarják az emberi tényezőt, hanem még magasabb szintre emelni”.

Az AI-ügynökök 2026-ban terjednek el igazán, átalakítva a mindennapi munkavégzést. Nem eszközök lesznek az emberek kezében, hanem sokkal inkább csapattársak. Mivel a szervezetek egyre nagyobb mértékben hagyatkoznak az ügynökökre a feladatvégrehajtásban és a döntéshozatalban, ezért kulcsfontosságú, hogy minden téren megbízzanak bennük, és a kiberbiztonság ezek közül is kiemelkedik, teszi hozzá Jakkal.

Következésképp, minden ügynöknek saját feladatkört kell biztosítani, és ennek megfelelően kell szabályozni az információkhoz és rendszerekhez való hozzáférését. Kezelni kell az általuk létrehozott adatokat, amelyeket meg kell védeni a támadóktól és a fenyegetésektől, magyarázza Jakkal. A biztonság nem valami utólagosan a rendszerekhez hozzáadott funkció lesz, hanem autonóm módon beépülve a munkahelyi környezet integráns részévé válik. Mindezek mellett, a kiberbiztonságon belül is fognak AI ügynököket alkalmazni – hiszen maguk a támadók is intenzíven használják a mesterséges intelligenciát – hogy felismerjék a veszélyforrásokat és gyorsabban tudjanak reagálni rájuk.

Az AI megjelenése fordulópontot jelent az egészségügyben is. Fontos változás, hogy megjelennek a praxisban a kutatás-fejlesztés korábbi eredményei, új generatív AI termékek és szolgáltatások válnak elérhetővé több millió beteg számára.

Ez azért lényeges, mert ma az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelenti az egyik legnagyobb problémát világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra 11 millió egészségügyi dolgozó fog hiányozni az ellátó rendszerből, ami azt jelenti, hogy 4,5 milliárd ember nem fog hozzájutni alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Az AI az összetett orvosi esetek diagnosztizálásában 85,5%-os pontosságot ért el, szemben a tapasztalt orvosoknál mért 20%-os rátával. Mivel a Copilot és a Bing már naponta több mint 50 millió egészségügyi kérdésre ad válaszokat, King az AI fejlődésére olyan lehetőségként tekinti, amely segít az embereknek a saját kezükbe venni az egészségüket és jólétüket érintő ügyeket.

Az AI már ma is képes felgyorsítani a tudományos áttörések megjelenését olyan területeken, mint az éghajlatmodellezés, a molekuláris dinamika vagy az anyagtudomány. Ez azonban még csak a kezdet. 2026-ban az AI nemcsak arra lesz alkalmas, hogy összefoglalja a cikkek tartamát, válaszoljon kérdésekre, vagy jelentéseket írjon. Jövőre az AI már aktívan részt fog venni a fizikai, kémiai és biológiai kutatásokban.

Az AI hipotéziseket készít a jövőben, a tudományos kísérletekhez szükséges eszközöket és alkalmazásokat használ, és együttműködik a kollégáival, legyenek azok emberek vagy más AI asszisztensek.

Egy olyan korszak köszönt be hamarosan, amelyben minden kutatónak van saját AI laborasszisztense, ami akár új kísérleteket is javasolhat, sőt ezeket részben el is tudja majd végezni. A jelenlegi folyamatok ebbe az irányba mutatnak, hiszen a mesterséges intelligencia már most is együttműködik a fejlesztőkkel például az „együttes programozás” során, miközben a fejlesztők olyan applikációkat is rendszeresen használnak, amelyek a mindennapi teendőiket automatizálják, mint amilyen a bevásárlás vagy az időbeosztás.

Ez az átalakulás azt vetíti előre, hogy a kutatás-fejlesztés folyamata felgyorsul, és maguk a tudományos felfedezések is másként állnak majd elő.

Az AI növekedése már nem csak a további és még nagyobb adatközpontok építéséről szól, a közeljövőben a fejlesztés arra fog irányulni, hogy a számítási teljesítmény minden egyes morzsáját még inkább kiaknázzák.

A jövőben a hatékony AI-infrastruktúrát az jellemzi majd, hogy a számítási teljesítmény az elosztott hálózatokon még sűrűbben koncentrálódik. Jövőre megjelennek a rugalmas, globális AI-rendszerek, az összekapcsolt AI „szupergyárak” új generációja, amelyek csökkentik a költségeket és javítják a hatékonyságot.

Az AI-t azonban nemcsak a mérete, hanem az általa előállított intelligencia minősége is megkülönbözteti majd.

Képzeljük el a terheléselosztást úgy, mint egy légiforgalmi irányítási rendszert, amit a mesterséges intelligenciára terveztek. A számítási teljesítmény koncentráltabbá válik, az irányítás pedig dinamikusabbá, így semmi sem marad kihasználatlanul. Ha egy feladat lelassul, egy másik azonnal átveszi a helyét – így minden egyes ciklust és wattot felhasználnak. Ez a változás okosabb, fenntarthatóbb és rugalmasabb infrastruktúrát eredményez, amely globális szinten támogatja a mesterséges intelligencia innovációit.

A szoftverfejlesztés robbanásszerűen fejlődik – ezt jól mutatja a GitHub 2025-ben tapasztalt, ugrásszerű aktivitásnövekedése. A fejlesztők havonta 43 millió pull requestet vonnak össze – ez 23%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez az egyik leggyakrabban használt módszer arra, hogy a csapatok a kódjukban változtatásokat javasoljanak és vizsgáljanak felül.  Az ezeket a változásokat nyomon követő commit-ek száma 25%-kal, 1 milliárdra nőtt egy éven belül. Ez a példátlan ütemű növekedés arra utal, hogy az AI egyre fontosabb szerepet tölt be a szoftverek fejlesztésében és finomhangolásában.

A hatalmas volumen miatt 2026-ban egy újdonság jelenik meg, ez a „repository intelligence” (repozitórium-intelligencia). Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az AI már nem csak a kódsorokat érti, hanem a mögöttük álló kapcsolatokat és előzményeket is értelmezi.

A kódtárakban – azaz a központi hubokban, ahol a csapatok tárolják és rendszerezik a fejlesztéseiket – található minták elemzésével az AI képes felismerni, hogy mi változott meg, miért és hogyan illeszkednek össze a darabok. A kontextus ismerete segít neki okosabb javaslatokat tenni, a hibákat idejekorán észrevenni, sőt rutinszerű javító műveleteket automatikusan elvégezni. Ennek köszönhetően a szoftver jobb minőségű lesz, a fejlesztők munkája pedig felgyorsul.

A kvantumszámítástechnika sokáig sci-fi-nek tűnt. A kutatás azonban mostanra egy olyan fázisba lépett, amikor már nem évtizedek, hanem csupán évek kérdése és megjelennek azok a kvantumszámítógépek, amelyek olyan problémákkal is meg fognak tudni birkózni, amelyekkel a hagyományos számítógépek ma még képtelenek. Ez a közelgő áttörés, az úgynevezett „kvantumfölény”, segíthet válaszokat találni a világunk legnehezebb kihívásaira.

Egyre inkább teret nyer a hibrid számítástechnika, vagyis a kvantum, az AI és a szuperszámítógépek együttműködése. Az AI mintákat talál az adatokban, a szuperszámítógépek nagyméretű szimulációkat futtatnak le, a kvantum pedig azzal emeli mindezt még magasabb szintre, hogy sokkal nagyobb pontosságot biztosít a molekulák és anyagok modellezéséhez. Ez az előrelépés a logikai kubitok fejlesztése terén elért eredményekre épül. Ezek sajátos módon csoportosított fizikai kvantumbitek, amelyek ezáltal képessé válnak hibák észlelésére és kijavítására, valamint számítások végrehajtására. Ezzel egy lépéssel közelebb kerültünk a megbízhatóan működő kvantumszámítógépekhez.

A Microsoft Majorana 1 jelentős mérföldkőnek számított a robusztusabb kvantumrendszerek megalkotása felé vezető úton. Ez volt az első kvantumchip, amelyet topológiai kubitok felhasználásával építettek: a kialakítása természeténél fogva stabilabbá és megbízhatóbbá teszi az instabil kubitokat. Ez egyben az egyetlen olyan kvantum eszköz, amelyet hibák észlelésére és kijavítására terveztek. Ez az architektúra nyitja meg az utat a több millió kubitot tartalmazó gépek előtt, amelyek egyetlen chipbe sűrűsítik a komplex tudományos és ipari problémák megoldásához szükséges számítástechnikai teljesítményt.

A kvantumfölény áttöréseket fog eredményezni többek között az anyag- és az orvostudományban. Szakértők szerint az AI és a tudományos kutatás a jövőben nem csak gyorsabb lesz, hanem alapvetően újradefiniálódik.

Kapcsolódó cikkek:
Komoly harc dúl a csuklón viselhető kütyük piacán
Karcsú a fotós produkciója a szupervékony iPhone Airnek
Veszélyben a magyarok adatai