Közel kétmilliárd forintra perelik az Apple-t

Dan Ackerman technológiai témában tevékenykedő New York-i újságíró azt állítja, hogy az Apple Tetris című filmje lenyúlta 2016-os könyvének alapötletét, ami a "The Tetris Effect" névre hallgat, és több millió dolláros kártérítésre perli az Apple-t, a film producereit és forgatókönyvíróját, valamint magát a Tetris Company-t.

Ackerman - aki a Gizmodo című technológiai weboldal főszerkesztője - ügyvédei hétfőn nyújtották be a keresetet a New York-i szövetségi bíróságon, azt állítva, hogy a The Tetris Company, annak vezérigazgatója, Maya Rogers és a forgatókönyvíró, Noah Pink a beleegyezése nélkül adaptálta a könyvét, ami által ha a vád igaz, akkor az Apple a szerzői jogait is megsértette, illetve a könyv szerzőjét komoly bevételektől is megfosztotta. A kereset alperesnek nevezi az Apple-t, mint a film forgalmazóját, valamint több, a film készítésében részt vevő produkciós céget is.

Ahhoz, hogy reális képet kapjunk arról, hogy vajon melyik félnek van igaza, először meg kell néznünk, hogy miről szól a két mű története. Kezdjük talán a filmmel először, aztán pedig nézzük meg azt is, hogy a könyv miben hasonlít, vagy tér el a filmtől.

A film története

A Tetris című film elmeséli, hogy hogyan vált népszerűvé Nyugaton Alekszej Pajitnov klasszikus kirakós játéka, amelyet annak idején először a Szovjet-Oroszországban alkottak meg. A film középpontjában Henk Rogers (a filmben Taron Egerton alakítja), a holland-amerikai vállalkozó áll, aki 1989-ben a szovjet hatóságokkal való kapcsolatát kihasználva létfontosságú szerepet töltött be abban, hogy a Nintendo megszerezhesse a Game Boy-hoz a Tetris játék jogait. Ez a perpatvar egyébként több nemzet érdekeit ütköztette, és részese volt többek között a gyanús brit médiamogul, Robert Maxwell is. A film története ezeket a szálakat bogozza ki és mutatja be a néző számára.

A könyv története

Ezt a történetet Ackerman a könyvében is elmeséli - bár az is igaz, hogy aligha ő volt az első, aki előállt ezzel a históriával. Sok más példa mellett az események emlékezetes csúcspontját képezték David Sheff 1993-ban megjelent, a Nintendo 1980-as évekbeli felemelkedéséről szóló klasszikus könyvének, a Game Over-nek; az eseményekről meggyőzően mesélt a BBC 2004-es dokumentumfilmje, a Tetris: From Russia With Love című dokumentumfilmben, és szerepelt a Box Brown 2016-os, Tetris: The Games People Play című képregényében is. Ezek a médiumok mind nehezítik Ackerman helyzetét azzal kapsolatban, hogy be tuja bízonyítani, valójában az ő ötletét nyúlta le az Apple.

Ackerman keresete három fő állításon alapul. Az első az, hogy az ő találmánya volt, hogy a történetet "hidegháborús thrillerként, politikai intrikával" állította be, a per szavai szerint Henk Rogersszel, mint "hősies főszereplővel". A második, hogy a filmben a történet elmesélésének módja jelenetről jelenetre lényegében és konkrétan megegyezik azzal, ahogyan a könyvében (amelyet a perben szerény módon "irodalmi remekműnek" nevez) elmeséli a történetet; a perben 22 ilyen esetet sorol fel, időkódokkal együtt.

A harmadik, hogy Ackerman 2016-ban elküldte könyve egy megjelenés előtti példányát Maya Rogersnek (Henk lányának), aki jelenleg a játék jogait ellenőrző The Tetris Company vezérigazgatójaként tevékenykedik. (Korábban interjút készített vele, az apjával és Pajitnovval együtt, az általa írt könyvhöz). Ackerman azt állítja, hogy Maya Rogers legkorábban 2017-ben, azaz a könyv kézhezkapását követően kezdte el Pinkkel a film forgatókönyvének kidolgozását, amelyet engedély nélkül az ő művére alapozott. Azt is állítja, hogy a The Tetris Company megakadályozta saját próbálkozásait, hogy eladja a könyve filmes és televíziós jogait azzal, hogy nem engedélyezte a Tetris licenc használatát, és egy "határozottan megfogalmazott felszólító levéllel" riasztotta el az ügynökét és a potenciális ügyfeleket a próbálkozástól.

Mindezekért Ackerman a film 80 millió dollárra becsült gyártási költségvetésének legalább 6%-át, azaz 5 millió dollár körüli kártérítést követel.

Hollywoodban bevett gyakorlat, hogy ha egy valós történetet dolgoznak fel, megvásárolják a róla szóló könyv vagy magazincikk opciós jogát - még akkor is, ha a producerek nem kívánják ezt a forrásanyagot olyan szorosan adaptálni. Ez a gyakorlat részben kifejezetten azért létezik, hogy megvédje a producereket az Ackermanéhoz hasonló jogi követelésekkel szemben, mivel egyfajta tulajdonjogot biztosít számukra a történelmi feljegyzés egy változata felett. Az vitatható, hogy ez a gyakorlat mennyire szükségszerű, hiszen elviekben a történelmi eseményeket feldolgozó filmek olyan történeteket mesélnek el, amiről mindenkinek ugyanannyi joga és lehetősége van filmet készíteni. Ugyanakkor ha valaki korábban feldolgozta már a történteket, akkor a munkáját is felhasználó alkotások esetében határozottan illene valamiféle kompenzációt fizetni az eredeti alkotó részére.

Talán az Apple és a The Tetris Company úgy érezte, hogy nincs szükségük erre a lépésre, mivel a játék alkotói és a történet főszereplői - Henk Rogers és Pajitnov, akik Ackerman könyvének fő forrásai is voltak - producerként a fedélzeten vannak, így mint a "történet birtokosai" rendelkeznek a szükséges jogokkal. Ackerman verziója egy a sok közül, amit opcionálisan felhasználhattak volna, érvelhetnek, de az eredeti történetet ők mesélik el. Ebben az összefüggésben a bíróságnak el kell döntenie, hogy a film valóban olyan közel áll-e Ackerman könyvéhez, hogy annak engedély nélküli adaptációjának minősül. Érdekes eset lesz, az biztos.

Forrás: Polygon

Kapcsolódó tartalom:

• Steve Jobs 10 legértékesebb idézete 1. rész
• 2 TB memóriával és jobb kamerákkal támadnak az idei új iPhone-ok
• Watchmyband.hu - Apple Watch szíjak a nyárra