Az Apple nevetséges jogi vitája a svájci almák szellemi tulajdonjogairól

A FRUIT UNION Suisse 111 éves. Történelmének nagy részében a jelképe egy piros alma volt, melyen egy fehér kereszt volt látható - a svájci nemzeti zászló, amelyet az egyik leggyakoribb gyümölcsre helyeztek rá. A csoport, Svájc legrégebbi és legnagyobb gyümölcstermesztők által létrehozott szervezete azonban attól tart, hogy esetleg meg kell változtatnia a logóját, mert az Apple, a technológiai óriás megpróbálja megszerezni az almák ábrázolásával kapcsolatos szellemi tulajdonjogokat.

"Nehezen értjük ezt, mert nem mintha a megharapott almát próbálnák megvédeni" - mondja Jimmy Mariéthoz, a Fruit Union Suisse igazgatója, utalva a cég ikonikus logójára. "A céljuk itt valójában az, hogy birtokolják a gyümölcs ábrázolásának jogait, ami számunkra valami olyan dolog, ami tényleg szinte univerzális... amit mindenkinek szabadon kellene használnia".

Bár az eset értetlenül hagyta a svájci gyümölcstermesztőket, ez egy globális trend része. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének nyilvántartása szerint az Apple világszerte tucatnyi szellemi tulajdonjogi hatósághoz intézett hasonló kérelmeket, változó sikerrel. Japán, Törökország, Izrael és Örményország hatóságai engedtek. Az Apple azon törekvése, hogy egy olyan általános dolog szellemi tulajdonjogait birtokolhassa, mint egy gyümölcs, jól mutatja a virágzó globális szellemi tulajdonjogi ipar dinamikáját, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy megszállottan versengjenek a védjegyekért, amelyekre valójában nincs is szükségük.

Az Apple egyelőre nem válaszolt a témában küldött megkeresésekre.

A vita kezdete

Az Apple által a svájci védjegy megszerzésére tett kísérletek egészen 2017-ig nyúlnak vissza, amikor a cupertinói, kaliforniai székhelyű óriáscég kérelmet nyújtott be a svájci Szellemi Tulajdon Intézetéhez (IPI), amelyben a Granny Smith néven ismert almafajta - az általános zöld alma - realisztikus, fekete-fehér ábrázolásának szellemi tulajdonjogát kérte. A kérelem a lehetséges felhasználási lehetőségek széles listájára terjedt ki - főként elektronikus, digitális és audiovizuális fogyasztási cikkeken és hardvereken. A két fél közötti hosszas huzavona után az IPI tavaly ősszel részben helyt adott az Apple kérelmének, mondván, hogy az Apple csak a kívánt áruk egy részére vonatkozóan rendelkezhet jogokkal, hivatkozva egy olyan jogelvre, amely szerint a közismert áruk - például az alma - általános képei közkincsnek minősülnek. Tavasszal az Apple fellebbezést nyújtott be.

A jelenlegi bírósági ügy az olyan esetekkel foglalkozik, amelyre vonatkozóan az IPI elutasított az Apple védjegykérelmét - az IPI egyik tisztviselője elmondása alapján viszont az Apple beleegyezése nélkül ennél konkrétabb részleteket nem lehet nyilvánosságra hozni, mivel az eljárás még folyamatban van -, de ezek közé tartoznak az olyan felhasználási módok is, mint a "televíziós és egyéb közvetítésre szánt" audiovizuális felvételek is.

Mariéthoz szerint a gyümölcsszövetség aggódik, mert nem tisztázott, hogy az alma alakjának milyen felhasználási módjait próbálja majd levédetni az Apple, és mert a vállalat nagyon agresszívan üldözte azokat a dolgokat, amelyeket a védjegyei megsértésének tekint. "Aggódunk amiatt, hogy az alma bármilyen vizuális ábrázolása - tehát minden, ami audiovizuális vagy új technológiákhoz vagy médiához kapcsolódik - potenciálisan érintett lehet. Ez nagyon-nagyon nagy korlátozás lenne számunkra" - mondta. "Elméletileg minden egyes alkalommal, amikor egy almával reklámozunk, veszélyes területre léphetnénk."

Az Apple korábbi húzásai

Az elmúlt néhány évben az Apple többek között egy körte logóval ellátott ételkészítő alkalmazást, egy Frankie Pineapple nevű énekes-dalszerzőt, egy német kerékpárutat, egy írószergyártó céget és egy iskolai körzetet is beperelt. A vállalat emellett évtizedekig tartó csatát vívott a Beatles zenei kiadójával is, az Apple Corps-szal, amely végül 2007-ben rendeződött.

A Tech Transparency Project, a Big Tech-et kutató nonprofit szervezet 2022-ben végzett vizsgálata szerint 2019 és 2021 között az Apple több védjegybejelentést (más vállalatokkal szembeni szellemi tulajdonjogának érvényesítésére tett kísérletet) nyújtott be, mint a Microsoft, a Facebook, az Amazon és a Google együttvéve. Még úgy is, hogy a felsorolt cégek olyan gyakori kifejezéseket is védjegyeztek, mint a "Windows" vagy a "Prime".

Az Apple-nek van precedense Svájcban. A trillió dolláros vállalat 2010-ben rávett egy kis svájci élelmiszeripari szövetkezetet, hogy peren kívüli megállapodást kössön vele, amelyben kijelentette, hogy soha nem fogja a logóját - egy élénkpiros almát egy bevásárlókosár belsejében - harapásjelzéssel ellátni, amit a szövetkezet akkori elnöke szerint "soha nem is terveztek".

Amikor az Apple maradt alul

A dolgok azonban nem mindig alakultak úgy, ahogy az Apple-nek tetszett. 2012-ben a Svájci Szövetségi Vasutak 21 millió dolláros kártérítést nyert, miután bebizonyosodott, hogy az Apple lemásolta a svájci vasúti óra dizájnját. 2015-ben pedig egy már létező "alma" védjegy Svájcban, amelyet egy óragyártó szerzett meg az 1980-as években, arra kényszerítette az Apple-t, hogy késleltesse a népszerű Apple Watch bevezetését az országban.

A jelenlegi eset

Az Apple jelenleg csak az alma fekete-fehér képe feletti jogokat kéri. Cyrill Rigamonti, a Berni Egyetemen szellemi tulajdonjogot oktató tanár szerint azonban ez valójában a lehető legszélesebb körű védelmet biztosítaná az alakzatra, lehetővé téve számára, hogy a legkülönbözőbb színekben megjelenő ábrázolások ellen is fellépjen.

Irene Calboli, a Texas A&M University School of Law professzora és a Genfi Egyetem munkatársa szerint Svájcban bárki, aki bizonyítani tudja, hogy korábban már használt egy vitatott megjelölést, védelmet élvez egy esetleges védjegyvitában. Ez azt jelenti, hogy az Apple-nek nehéz lehet érvényesíteni a védjegyét olyan szervezetekkel szemben, amelyek évtizedek óta használják az alma szimbólumot.

Szerinte azonban a nagy, gazdag cégek gyakran rá tudnak ijeszteni a kisebb vállalkozásora. "A rendszer nagyon is azok felé hajlik, akiknek több pénzük van" - mondja. Már a fenyegetés, hogy egy olyan hatalmas cég, mint az Apple egy drága peres eljárás indít egy kisebb cég ellen is elég lehet ahhoz, hogy megfélemlítse az embereket, és megakadályozza őket abban, hogy "olyasmit tegyenek, ami teljesen jogszerű lenne".

Calboli szerint a globális védjegyüzletág önfenntartó. "Sokan sok pénzt keresnek ezeken a jogokon azzal, hogy bejegyeztetik őket" - mondja. A szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó hatóságok "ugyanolyan bűnösök, mint az ügyvédek, mert a hivatalok bevételeket akarnak, ezért olyan dolgokra is kiadnak bejegyzéseket, amelyekre a vállalatoknak nincs szükségük. Ilyen a védjegyiparunk". A kisebb vállalatoknak, például a svájci almatermelőknek meg kell tanulniuk, hogyan működik a rendszer, hogy megvédjék saját vagyonukat - teszi hozzá. "Táncolunk, és nehéz megállítani a táncot. Mivel a rendszer ilyen, jobb, ha mindenki használja, nem csak a nagyok".

Mi lesz a vége?

A svájci bíróság döntése csak hónapok, esetleg évek múlva lesz ismert. A svájci almatermesztők számára "milliók" forognak kockán, ha a döntést követően át kell nevezniük a márkát. "Nem akarunk versenyezni az Apple-lel, nem áll szándékunkban egy mezőnybe kerülni velük" - mondja Mariéthoz, hozzátéve, hogy az általa képviselt mintegy 8000 almatermesztő egyik legnagyobb kifogása a gyümölcs szellemi jogainak elkobzási kísérlete ellen az, hogy "tudják, nem az Apple találta fel az almát... Mi már 111 éve létezünk. És azt hiszem, az alma még néhány ezer éve létezik".

Forrás: Wired

Kapcsolódó tartalmak:

• Mikor érkeznek harmadik felek által gyártott Apple Watch számlapok?
• Watchmyband.hu - Apple Watch szíjak a nyárra
• Érdemes lehet most Apple részvényt vásárolni?