State of Survival: The Reunion・Tesztlabor
Itt a világ vége ...
A State of Survivallal teszt mint oly sok legendásan jó címmel előtte, az arcomba robbanó, végtelen rohamokban támadó reklámok alatti megtörtségemnek köszönhető, nem bírtam tovább, leszedtem és kipróbáltam, pontosan így találkoztam a Clash of Clansel is, amivel a mai napig játszok immáron hetedik éve. Szóval ez is ékes példája annak hogy bár a nonstop reklámok borzalmasan idegesítők, de vannak olyan címek amiknek érdemes megadni a bizalmat, ehhez bizony a puding próbájára van szükség. Szóval hölgyeim és uraim, State of Survival.
A játékot alapvetően nagyon nehéz lenne besorolni, mert első ránézésre egy Tower Defense-nek tűnik azzal a különbséggel, hogy a tornyok helyett itt emberek, hősök lesznek. A hősöket három csoportba osztották lesznek a „Brawlerek” akik a közelharcban jeleskednek, ők lesznek a csapat végső bástyái, közelharci fegyvereik, képességeik és magas HP-jük biztosítja azt, hogy a formáció hátsó emberei ha lehet életben maradjanak, lévén ha eljut hozzájuk a zombi horda akkor ott hamar vége lesz a meccsnek. A másik csoport a „Marksman”, akik nyilván távolról leszenek hatékonyak és képességeik is arra szolgálnak hogy az ellenség távol maradjon, például atomata lövegtorony. A harmadik és utolsó csoport a „Scout” akik amolyan allaroundnak számítanak, tehát kb. mindenben jók egy kicsit, de a legfontosabb szerepük az ellenség távoltartása, erre szolgál a festékes horda vagy éppenséggel szöges kerítés, ezekből a hősökből lesz a letöbb egyébként. Igen jól olvastátok a State of Survival egy zombis játék, nem véletlenül lesz az elsődleges feladatunk a túlélés.
Bár a játékot Tower Defense-ként reklámozzák mégis sokkal nagyobb hangsúly lesz azon hogy megépítsük a tökéletes bázist, kigyúrjuk magunkat és a hatalmas térképen lévő kismillió játékost lefarmolva mi és a klánunk legyen a legjobb mind között. Mit kell ehhez tenni? Első körben haladjunk szépen a sztorival ami meglepően jóra sikeredett, igaz kicsit sablonos, de mégis érdemes végigolvasni, az már egy más kérdés, hogy szinkronhangok csak az első pár fejezetben lesznek, utána valahogy elfogyott a pénz vagy nem tudom. A játék elején gyakorlatilag teljesítve a rengeteg kihívást folyamatosan terjeszkedni fogunk, eleinte csak kicsiben, tehát a főépületünk körülötti területeket fogjuk felszabadítani, mikor ezzel végeztünk és nagyjából megvan az összes alap épület akkor már nekiállhatunk szépítgetni, építgetni és kozmetikázni, hogy a saját ízlésünknek megfelelően nézzen ki. Ez persze mind csak látvány, technikailag nem lesz fontos. Ahogyan az a bázis építgetős játékoknál lenni szokott a legjobb ha minden épületet kimaxolunk a legmagasabb szintre, majd ha mind megvan fejlesszük a főépületet egy szinttel magasabbra. Ezt a módszert alkalmazva elég erősek leszünk és mindig mindenünk meglesz, legalább a 18-20-as szintig. Innentől fogva már brutálisan sok nyersi kell egy-egy épület fejlesztéséhez, szóval kicsit be fog lassulni a játék és rá leszünk kényszerülve mások lerohanására vagy arra, hogy türelmesen kivárjuk a sorunkat.
Számtalan olyan épület lesz ami különleges képeségekkel bír, itt arra gondolok hogy olyan hasznos funkciója van ami miatt napi szinten fogunk vissza vissza járni hozzá. Ilyen például a helikopter, ami egyrészt folyamatosan ellát minket ingyenes időgyorsító egységekkel, másrészt nagyjából nyolc óránként a térképet radarozva meg fognak jelenni különböző mellékküldetések, amiket lefarmolva extra nyersanyagokra tehetünk szert. Ilyen lesz a korház, ahol a sérült egységeinket tudjuk gyógyítani, szerencsére embereink csak akkor szoktak meghalni ha megtámad minket egy másik játékos, de az elvesztett egységek egy részét szerencsére vissza lehet sorozni, az erre kitalált épülettel (Enlistment Office) természetesen. A bázisunkat körülvevő hatalmasa falak barikádot alkotnak körülöttünk, hogy megvédjenek minden külső támadás ellen, ide be tudjuk sorozni a legerősebb hőseinket maximum hármat, ezzel is növelve a védelmünket. Ha megtámadnak ez lesz a védelmi vonal, ha ezt leverik akkor minden nyersanyagunkat elveszítjük ami több volt mint amit a raktárunk elbír. Éppen ezért az első fejlesztendő épület mindig a raktár lesz, majd a barikád. A harmadik legfontosabb épület a hősök központja a „Hero Precinct” lesz, ez az épület határozza meg hogy mi lehet a hőseink maximális szintje illetve számos egyéb dolog is megtalálható itt, többek között egy több fejezetből álló mini kampány ahol végig Tower Defense meccsekkel fogunk találkozni és rengeteg hőskártyát lehet farmolni. Illetve itt lesz a „Hero Training Area” opció aminek a lényege hogy lesznek olyan üres helyek ahova besorozva gyengébb hőseinket megkapják ideiglenesen azt a szintet ami a legmagasabb hősé. Azért csak ideiglenesen mert ha innen kivesszük őket visszaesnek az eredeti szintjükre.
Sokat lehetne még az épületekről beszélni, de lapozzunk inkább egyet és térjünk rá a hősök fejlesztésére. Mint ahogyan az az összes RPG játéknál leni szokott, három ritkaságban lesznek hősök, rare, epic és legendary, érdekes módon nem a kék rare-ből lesz a legtöbb, hanem a lila epicből, ami szerintem butaság, de mindegy is, mert nem a színük fog számítani hanem az erejük. A hősöket számtalan módon lehet fejleszteni, az XP-t az alapszintekre fogják kapni, amiknek a maximális számát a Hero Precinct illetve a rang fogja meghatározni. A rangjukat hőskártyákkal tudjuk növelni amik ugye eléggé ritkák a játékban, ha esetlegesen elértünk egy szintet akkor már csak hősplecsnire lesz szükségünk és már léphetünk is a következő szintre. Plecsnikből is három féle lesz, rare, epic és legendary. A harmadik dolog a képességek lesznek, minden hősnek három képessége van amiket meg skillbookokkal lehet növelni, de nem a végtelenségig, mert ennek a maximális szintjét is a rang fogja meghatározni. Ezekből a könyvekből is kevés van természetesen, szóval csak bölcsen osztogassuk őket. A negyedik és utolsó fejlesztési lehetőség a felszerelés lesz, felszerelést csak a későbbi szintek után tudunk készíteni, ha jól emlékszem akkor a 16-os főépület után. Mind a három féle kasztnak külön ruháik lesznek amiket külön lehet fejleszteni és ha kimaxoltuk az első szintet akkor jöhet a következő. Ezekhez is speciális nyersanyagra lesz szükségünk, ami egyébként szerintem a legritkább a játékban, nem véletlen, hiszen még egy első szintű hős is brutálisan magas erővel fog rendelkezni ha rárakunk akár csak egy első színtű kimaxolt legendary teljes ruhaszettet. Sok energiát fektettek a készítők a hősökbe lévén ők leszenek a legfontosabb részei a játéknak. Egy csapatba egyébként három hőst lehet rakni, az őket kísérő hadsereg meg ugyancsak szintfüggő.
Ha az ember kipróbálja a játékot elsőre egy közepesnek alkotásnak tűnhet, mert eleinte nincsen benne semmi olyan kiemelkedő ami miatt kitűnhetne a rengeteg hasonló cím közül. Mégis ha adunk neki egy esélyt és mondjuk egy napot végig játszunk vele, azt fogjuk észrevenni, hogy félelmetesen addiktív. Valahogy pont jól van kitalálva benne minden, a fejlődés, az építgetés, a mellékküldetések, a kismillió eseményről (events) nem is beszélve. Amikből egészen elképesztően sok lesz, egyszerre mindig olyan 10-12 fog futni, és vagy fél napos tevékenységet tud adni csak az hogy ezekre odafigyelünk és ezek szerint játsszuk a játékot. Ha találunk egy jó és aktív klánt akkor maga a klánon belüli élet is nem kicsit tudja lekötni az embert. Egyszerűen annyira profin, jól és átgondoltan lett kitalálva a játék, hogy ritka nagy pofátlanság lenne közepesre értékelni. Ékes példája annak hogy nem minden az aminek látszik, nem véletlenül vannak a játéktesztek amikor elég időt adunk egy címnek és igyekszünk minél tovább eljutni benne. A fizetős tartalom eléggé erőteljes, folyamatosan nyomják az arcunkba a naponta változó pakkokat, agresszívan, bosszantóan, viszont tökéletesen játszható ráköltés nélkül is. Igaz a második építőt érdemes megvenni és lesznek olyan Legendary hősök akiket csak ráköltéssel tudunk tovább fejleszteni, mindez nem olyan fontos hogy valóban költekezzünk is. A State of Survial egy erős három pontos játékként indult nálam, de kettő hét játék után már képtelen vagyok abbahagyni annyira élvezem és bizony manapság ez nagy szó, próbáljátok ki ti is!
Szerintünk: 4/5
A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.
Kapcsolódó cikkek:
>>> Grand Hotel Mania játékteszt
