December・Apple Arcade

Alkalmazások - Játékok   |   2019.12.18 - 08:24   |   Írta: Ca$h   |   379
18. dec December・Apple Arcade

Jöhet akkor a decemberi Arcade csemegézés?

Cricket Trough the Ages:

A Cricket Trrough Ages készítőitől pontosan azt a cinikus, ironikus, a nevetség tárgyává tévő megközelítést lehet érezni, mint a nem is olyan rég kipróbált What the Golf esetében. A megközelítés hasonló, a prezentáció már kevésbé. Jelen esetünkben egy narrátor segítségével követhetjük végig a Cricket képzeletbeli történetét, egészen az őskortól a jövőig amikor is kettő űrhajós egymással szemben, kint az űrben szkafanderben igyekszik fejbe dobni a másikat egy golyóval. Maga az irányítás is hasonlóan primitív, gyakorlatilag csak tapizni tudjuk a képernyőt, illetve folyamatosan nyomva tartva tudjuk pörgetni a kezünket, a kérdés már csak az hogy labdát akarunk-e eldobni, vagy valami ostoba ütővel a kezünkben azt visszaütni. A labda is számtalan formában jelentkezhet, lehet ping pong, kosár, medicin, vagy akár egy kígyó is, ami földet érve rögtön ráugrik ellenfelünk valamelyik testrészére. Érezhető, hogy a készítők nem sok értelmét látták ennek a labdás sportnak, ezért kifigurázzák azt, olyan viccesen prezentálva, hogy sokszor szakadni fogunk a nevetéstől. A labdát pörgetve egyébként pont ellenkező irányba halad a kezünk ami miatt borzalmasan nehéz valami igazán értelmeset dobni, de ez is csak hozzátesz a nevetséges hangulathoz. A Cricket véleményem szerint egy éjszakás kaland, berakjuk, nevetünk rajta egy sort, majd jól elfelejtjük, de annak legalább jó.

Első Benyomás: 3/5

 

SpaceLand:

A SpaceLand egy körökre osztott taktikai kalandjáték. Két dologból áll, az egyik a remek kis sztori amt érdemes nyomon követni a másik pedig a harc amiből nem lesz kevés. A harchoz kapni fogunk egy izometrikus kameraállásból mutatott pályát, amin mindig lesz minimum egy emberünk, akinek különböző feladatokat kell végrehajtani majd elpucolni. Maga a harc akárcsak a táblás játékok esetében lépésekre, akciópontokra lesz felosztva, először mi lépünk és csinálunk valamit minden emberünkkel majd a szörnyek. Embereink eléggé karakteresen lettek kitalálva mind képességek mind pedig fegyverzet szerint, ahogy haladunk előre a történetben és szerezzük a sok sok lootot, egyre jobb cuccokat tudunk barkácsolni nekik, ezzel együtt a képességeik száma is növekedni fog. A taktikázás nagy szerepet kap a játékban, az újrajátszási ráta magas, főleg ha maximumra akarjuk teljesíteni mindegyik pályát. Fontos odafigyelni az életünkre és az igencsak kevés lőszerre, illetve sokszor a legjobb taktika ha simán csak elmenekülünk és a kijárat felé vesszük az irányt, ha egy emberünk is életben marad már nyertünk. Teljesen meghalni senki se tud, ha túl sok sérülést kap valaki egyszerűen vissza teleportálják a bázisra amolyan Star Trekesen. A SpaceLand egy nagyon kellemes kis játék, hosszú ideig el lehet vele lenni főleg a maximalistáknak, mindenképpen próbáljátok ki.

Első Benyomás: 4/5

 

Unleash the Light:

A szakavatott emberek, esetlegesen azok akik elég fiatalok ahhoz hogy tudják, az Unleash the Light a Cartoon Network egyik legsikeresebb animációs sorozata alapján készült, aminek a címe Steven Universe, külön érdekességnek számít, hogy az első olyan Cartoon Networkös sorozat amit komplett egy nő fejéből pattant ki. Hogy miért érdekes ez? Gondoljátok végig és rájöttök. Lényeg a lényeg jelen kis ismertetőnk alanya egy nagyon jó kis akció-taktikai mini-RPG. Azért nevezem csak mininek, mert azért meglehetősen le vannak egyszerűsítve benne a dolgok, valószínűleg azért, hogy a kisebb korosztály is gond nélkül tudja vele tolni. De ha jómagam negyven pluszos fejjel is élveztem – nem is kicsit – gondolhatjátok milyen jóra sikerült. Egyrészt ugye ott lesz a sztori, szerencsére nem kell ismerni az előzményeket ahhoz hogy fel tudjuk venni a fonalat, a hősök közti párbeszédek, ahogy szépen felépül a történet zseniális, nagyon vicces és szórakoztató, érdemes végigolvasni őket. A kedvencem az, hogy Steven kitalálja hogy innentől fogva nem lesz semmi erőszak, senki nem bánthat senkit, de már rögtön a játék első öt percében szétverjük az ellent, lévén nincsen más megoldás, innentől fogva már gyakorlatilag csak a felfedezésen és a harcon lesz a hangsúly. Illetve az item managementen, hogy kiismerjük és mindig a megfelelő pillanatban használjuk a számtalan tárgyat amit találni fogunk. A harcrendszer is jó, élvezetes és van benne pár érdekes újdonság ami miatt nem tud unalmas nyomogatássá változni az egész. A Unleash the Light jelenleg a hónap nagy meglepetése, ki ne hagyjátok!

Első Benyomás: 5/5

 

Rosie’s Reality:

Rosie és Robbie a két karbantartó robot kemény hétköznapjaiba nyerhetünk betekintést, Robbie lesz a haver aki segít nekünk betanulni Rosie pedig a főszereplőnk, akinek a célja hogy minden feladatot teljesítsen, ha lehet a létező leggyorsabban, illetve út közben megmenteni minden üzemzavaros kis cimboráját. A játék egyébként logikai kategóriába tartozik, az lenne a feladat hogy eljussunk A pontból B pontba. Erre lehetőségünk lesz lerakni különböző típusú platformokat, lesz amin Rosie simán átmegy, lesz amire lépve ugrik egyet, lesznek fordító platformok (és még számtalan egyéb más) amik azért fontosak mert kicsi robotkánk csak egyenesen tud haladni, ha nem fordítjuk el egy kanyarba szépen belegurul a szakadékba. Ahogyan megyünk előre a játékban nehezednek a feladványok és már kb. a tizedik pálya után is komoly fejtörés lesz három csillaggal teljesíteni őket. Ennek legfőbb akadálya az idő lesz, amint eléri a csíkunk a sárga tartományt már csak kettő csillag lehet a jutalmunk. A játék tolható kontrollerrel illetve a manapság olyan divatos – és teljesen értelmetlen – AR módban is. Hosszú és tartalmas szórakozásra számíthat mindenki aki belevág a nagy kalandba, érdemes kipróbálni.

Első Benyomás: 4/5

 

Discolored:

A Discolored egy rendkívül különleges és egyedi hangulattal rendelkező logikai kalandjáték, nem mondanak el nekünk semmit, nem tanítanak meg nekünk semmit, mindenre magunktól kell rájönni, gyakorlatilag ez maga is része a hangulatnak. Nem lehet tudni hogy most egy másik dimenzióban vagyunk, meghaltunk esetleg vagy az egész csak egy álom csupán. Egy feladatunk van, megtalálni a kijáratot és út közben beszínezni a fekete-fehér világot ami körülvesz minket. Ha esetlegesen eszébe jutna valakinek hogy nekivág az országútnak, rövid úton vissza fog teleportálódni a kezdőpontra egy láthatatlan féreglyunak köszönhetően. Szóval nincs mit tenni, logikázzunk, nyomozgassunk, ha elakadunk a legjobb megoldás olyan dolgokat összekombinálni amikre nem is gondolnánk, a végeredmény sokszor elvezet a megoldáshoz. Meglepően jó kis játék ez, viszont egészen elképesztően rövid, a youtube-on például van egy komplett végig játszás ami húsz perces csupán. Remélem idővel jönni fognak kiegészítések mert ez így elsőre nagyon hervasztóan rövid. Sokkal jobb lehetne ha több energiát fektetnének bele a készítők.

Első Benyomás: 3/5

 

UFO on Tape:

Eddig még egy olyan játékkal se találkoztam a felhozatalban, aminek semmi értemét nem láttam volna, vagy különösebben rossznak nevezhettem volna. az UfO sajnos egy ilyen játék. Az ég világon semmi értelmét nem látom annak hogy elkészítették. A lényegét értem és a megvalósítás is fantasztikus, főleg grafikai szinten, csak nem értem, hogy ebben mi a játék. Na akkor miről is van szó? Mi a világ különböző pontjain olyan emberek vagyunk akik találkoztak Ufóval, és mindent megtettek annak érdekében hogy lefotózzák azt. Minden egyes pálya egy külön pont lesz a világon, a feladatunk pedig az, hogy a fotókkal elérjük azt a pénzmennyiséget ami a következő szinthez kell. Minden pálya végén látni fogjuk a képek címéből, hogy nagyjából mit kéne lefotózni, minél jobb a szög annál több csillagot és pénzt kapunk érte. Az idő szűkös, a dolgok gyorsan történnek, egy-egy pályán jó ideig el lehet mojolni ha minden képet meg akarunk csinálni, ha meg három csillagosra akkor végképp. Ez mind oké, de ki a fészkes fene akarja ezt csinálni a szabadidejében? Mi ebben a játék? Mi ebben az élvezet? Én sajnos nem jöttem rá, veled mi a helyzet?

Első Benyomás: 2/5

 

Monomals:

A Monomals szerencsére pont az Ufo ellentéte, egy fantasztikus kis játék, kreatív, látványos, piszkosul élvezetes. Az ötlet pedig hogy minden befejezett platformer szint után akár nekiállhatunk saját zenét komponálni egészen elképesztően zseniális. A zeneszerkesztő része a játéknak könnyen érthető, logikus és bárki tud vele zenét csinálni, még azok is akiknek semmi érzéke ehhez. Persze gyakorlás teszi a mestert és nem is kötelező ezzel foglalkozni, de már maga a lehetőség se semmi egy ilyen játékban, ami alapvetően ügyességi platformer. A benne lévő lények, a látványvilág mind-mind nagyon egyedi, nekem a Rayman jutott róla eszembe első körben, semmiképpen se hagyjátok ki!

Első Benyomás: 5/5

 

 

Ennyi fért most ebbe a hónapba, remélem azért tetszett a kis csokrunk, találkozunk egy hónap múlva. Sziasztok! A játékokat az Appstore-ban található Apple Arcade-re való előfizetés után lehet letölteni és kipróbálni. Az első hónap ingyenes, utána havi 4.99$.




Kommentek megjelenítése