Megérkezett az Apple Arcade - 1. rész

Kinek mi az első gondolata ha meghal egy fogalmat, nekem ezek; ha zene akkor Spotify, ha film akkor Netflix ha konzol akkor Xbox Game GamePass. Nem kevés munkája volt nem kevés profi szakembernek abban, hogy az emberek többségének ezek jussanak az eszükbe. A havi szolgáltatások piacát éljük ha tetszik ha nem, sok kicsi sokra megy alapon, a fix bevételből a készítők multimilliárdosok lettek. Elég csak a Netflix nagyjából 130 millió előfizetőjére gondolni, szorozzuk be ezt az átlagos 10.99$-os havidíjjal ... igen, pontosan annyi. Nem is csoda hát, hogy az Apple fogta magát és mind a játékiparba mind pedig a filmiparba betörve létrehozta a saját havidíjas szolgáltatásait. Jelen cikkünk az Apple Arcade-ról szól, ne menjetek sehova!

Mondanom sem kell hogy tűkön ülve vártam a szeptember 19-et, amiről pontosan tudtam hogy a megjelenés dátuma lesz. Az adott napon mégse történt semmi, nem értettem hol van az Arcade mi a fene hol késik már, kicsit utána olvastam a dolognak és megtudtam, hogy ehhez bizony fel kell raknom az iOS13-at. Hát ennél jobb reklámot el se tudnék képzelni az új software-nek, alapvetően biztosan nem raktam volna fel még pár hónapig, de a kényszer nagy úr, nem tudtam mit tenni. Akkor még csak telefonra volt 13, szóval úgy voltam vele, hogy legalább az iPadem működni fog még egy ideig. Maga az Apple Arcade nagyon szépen, trükkösen, az appstore-ban bújt el, konkrétan az egyik menü legalul. A szolgáltatás első hónapja ingyenes, utána automatikusan levonja a számlánkról a havi 4.99-et a kis huncut. Na jó, de mit kapunk a pénzünkért?

Sokkal többet mint azt gondolnánk. Az Apple leszerződött egy rakás tehetséges és kreatív indie céggel, a feladatuk az lenne hogy töltsék fel tartalommal az Apple Arcade-et, olyannyira hogy az midig tudjon valami újdonsággal szolgálni a közérdeműnek. Ez bizony sikerült is, már első nap olyan lehengerlően hatalmas volt a választék, hogy az ember azt se tudta mit töltsön le. Nagy lelkesedésemben le is kaptam az első tizenöt játékot amitől konkrétan a szánalmas kis 64 gigás telóm be is telt, szóval el kezdtem egy kicsit válogatósabb lenni. Újra leírnám; a választék döbbenetes és napról napra egyre csak nő. Bármilyen stílus is legyen a kedvenced biztos, hogy egy maroknyit találni fogsz belőle, legyen a játék gyönyörű és látványos, vagy pixeles, logikai vagy lövölde van itt minden amire csak vágyhatsz. Természetesen a F2P modellt el lehet felejteni, itt semmire nem kell költeni, itt minden tartalom, minden skin, minden azonnal megadatik vagy meg kell érte dolgozni ugye. Neked csak a havidíjat kell kifizetni és azzal játszol és annyit amennyit csak akarsz.

Jöjjön akkor most pár játéknak a rövid bemutatója, a hatalmas választék miatt gyakorlatilag olyanokat választottam, amiknek vagy érdekes volt a bemutatója vagy pedig jól nézett ki az ikonjuk, illetve pár esetben találkoztam pár híresebb sorozatnak a legújabb részével is. A játékokat egyenként nagyjából egy órán át teszteltem, tehát az értékelések nem számítanak komolynak, inkább csak egyfajta első benyomásnak, nem kell annyira komolyan venni őket:

Rayman mini:

Kevés olyan árkád játéksorozat létezik a világon aminek a sikerei vetekedhetnek vagy akár olyan magasságokba emelkedhetnek mint egy Super Mario vagy éppenséggel egy Sonic, az Ubisoft által készített Raymannek viszont sikerült ez. Nálam legalábbis előrébb van a listán mint egy Sonic például, de könnyen lehet hogy még Marionál is jobban szeretek vele játszani. Vicces, látványos, pörgős, sokszor zenére kell csinálni mindent, az időzítéses játékment tökéletes, a kihívás megunhatatlan. Pontosan ezt a vonalat hivatott tovább vinni a Rayman mini ami gyakorlatilag a sikeres Rayman Run irányítását vette alapul. A cél minden esetben hogy hibátlanul teljesítve a pályát összegyűjtve az összes Lument megkapjuk jutalmunkat, ami valami új kosztüm a három játszható karakterhez. Nincsen ebben semmi stresszes, pontosabban mondva, ahogy haladunk előre a játékban azért lesz benne kihívás rendesen. És persze nem vagyunk kötelesek hibátlanul megcsinálni minden pályát, de valahogy az ember nem nyugszik addig amíg nem sikerül, mert pont annyira nehéz és pont annyi a kihívás benne, hogy ne adjuk fel sose.

Első benyomás: 5/5

Sonic Racing:

Ha már a nagy neveknél tartottunk itt van nekünk a legújabb Sonic játék, nem tudom mennyi köze van hozzá az eredeti Segának, de gondolom nem adnák a nevet csak úgy ingyen a semmire. Külön pechje a játéknak hogy pont a napokban jött ki az új Mario Kart iOS-re, szóval van összehasonlítási alap rendesen. Kezdjük az egészet azzal, hogy nincsen mozgásérzékelős irányítás, ami annak (ilyen vagyok én is) aki ezt szokta meg a Marionál nagy veszteség lesz. De sebaj a sima irányítás is egész kellemes, érdemes az érzékenységet jól levenni és akkor nem fogunk állandóan a falnak ütközni. Játékmenetében és stílusában nagyon hasonló a kettő játék, itt is nyerni kell, itt is lesznek fegyverek, itt is a sebesség és a pályaismeret nomeg némi szerencse lesz mindenek felett a legfontosabb. Külön érdekességnek számít, hogy itt hármas csapatok játszanak egymás ellen, tehát lesz kettő segédünk aki AI, max az ellenfelünk csapatából egy valaki lesz csak ember. Ez nyilván sokat segített a lobby összedobásakor mégis valami megmagyarázhatatlan oknál fogva nem ritkán szakad meg a játék wifi hiányra hagyatkozva (érdemes 4G-vel játszani mobilneten esetlegesen) illetve rögtön a harmadik meccsemtől lvl25-ös 2000 kupás ellenfelekkel dobott össze, mondanom sem kell hogy esélyem nem volt, nem kicsit verték agyon a lelkesedésem. Tartalom tekintetében szépen remekel a játék, van egy csomó unlockolható verda és sofőr egy csomó típusú fegyver amiket fejleszteni is lehet. Ha javítanak ezen a botrányos machmakingen akkor még akár egy jó játék is lehetne belőle.

Első benyomás: 3/5

Oceanhorn 2:

Az Oceanhorn 2 volt az egyik zászlóshajója az Apple Arcade reklámnak, ami nem csoda hiszen a játék valami egészen elképesztő grafikával rendelkezik. Magát az első részt bevallom nem ismertem, de a sztori szempontjából úgy érzem nem probléma becsatlakozni a történésekbe. A cím egy akció, ügyességi, kaland játék, olyan mintha összegyúrnánk a Harry Pottert a Karib Tenger Kalózaival némi Fable köntösbe bújtatva. Mindenképpen megér egy misét, nem is igazán értem mit keres az Arcade címek között, hiszen annál sokkal mélyebb és komolyabb tartalommal bír. Az irányítás hagy némi kívánnivalót maga után, ezt leginkább az első Boss fight alatt fogjuk megérezni, ami egyébként egy választóvonal lesz a gamerek között, aki túléli idegekkel és türelemmel az maradni fog, aki nem, az sajnos továbblép. Ehhez nagyon elkel egy kontroller, amire ugye az új AppleTV használók jogosultak is, szóval éljetek vele ha tudtok. Az elképesztő látvány miatt az iPhone X-em egy óra után úgy felmelegedett hogy attól féltem felgyullad a kezemben, szóval csak módján nyomuljunk a játékkal esetlegesen itt már érdemesebb lenne inkább iPadet használni ha van pro akkor mindenképpen azt. Fantasztikus a játék, be tudja szippantani az embert rendesen, de azért ennek is megvannak a gyerekbetegségei, szóval tökéletesre senki se számítson.

Első benyomás: 4/5

Frogger TT:

Frogger TT avagy Frogger in Toy Town, ki gondolta volna hogy ezt még megéljük, a Froggernek története van, főhősünk a tapasztalt városi „legény” aki jól ismeri az embereket és a világukat azt a feladatot kapja, hogy a játékvárosban szétszóródott kicsi és tapasztalatlan békaifjakat összeszedje. Mintha nem lenne amúgy is elég problémája, mostantól fogva már mások életéért is ő felel. A Frogger TT-t az éppen 50 éves évfordulóját ünneplő Konami heggesztette össze nekünk, megtartva mindent amit az eredeti C64-es játékban szerettünk, csak éppenséggel felturbózta azt mind vizuálisan mind pedig tartalomban. Kedvenc békánknak továbbra is a túlélés a célja, hogy átjusson a sűrű autós forgalmon, csak emellett nem kevés egyéb akadállyal is meg kell majd küzdenie, olyanokkal mint a csúf és gonosz golyóstoll, ami sose téveszt célt és halálos csapást mér ránk pont akkor amikor nem várnánk. Ha találat ér minket, akkor elveszítjük az összes kis békafit, plusz egy életet is, szóval ilyenkor a legjobb ha elölről kezdünk mindent. Egyébként számtalan kihívás, pálya és gyűjtögetnivaló fogja várnia  nagyérdeműt, a Frogger megmaradt kőkemény árkád játéknak, már a második pálya is komoly kihívást jelent azoknak akik a maximumra törnének. A grafika döbbenetes, izzik is a telefon tőle, az élmény garantált, de senki se számítson némi könnyed ugrálgatásra, ez annál sokkal nehezebb móka lesz.

Első benyomás:3/5

LEGO Brawls:

A LEGO játékokkal legyen szó fizikai vagy digitális változatról nem nagyon sikerült eddig félrenyúlni. A végtelen számban jelentkező játéksorozat, a számtalan filmes adaptáció, az egyénien kialakított humor mind egytől egyig mesterművé tette őket, talán éppen ezért voltam olyan szigorú amikor beraktam az Apple Arcade-os Brawlt. A grafika és a hangulat hamisíthatatlanul Lego, az ötlet se lenne olyan rossz, csak valahogy a megvalósítással nem tudtam összebarátkozni. Előfordulhat hogy ehhez én már túl öreg vagyok, éppen ezért elnézést kérnék mindenkitől. De valahogy ez a stílus engem nem tudott megfogni, illetve az irányítás is kicsit nehézkes, nehezen tanulható volt a számomra. Gyakorlatilag egy arénát képzeljünk el, a játékot oldalnézetből látjuk, kettő csapatot sorsol össze a játék, ez maximum 4v4 lehet, de ha éppen nincsen elég ember akkor akár 2v2 is lehet. Feladatunk kiválasztani kedvenc karakterünket, ami csak egy skin tehát speckó képességei senkinek nincsenek. A pályán elhelyezett Lego gömböket szétütve fegyvereket vehetünk fel, a cél a másik csapat komplett kiiktatása, az nyer aki hamarabb eléri a maximális pontszámot. Van lehetőségünk gyakorolni gp ellen, saját szobát létrehozni haverokkal, vagy pedig a gép által összesorsolni ellenfeleket és megküzdeni ellenük. Elképesztő mennyiségű ruha és felszerelés összeszedhető, mindegyik egytől egyig nagyon vicces, de valójában csak skin minden tehát kozmetika. Lehet hogy a Fortnite generációnak ez bejön, nekem annyira nem jött át, innen is az első benyomás.

Első benyomás: 2/5

Stranded Sails:

A Stranded Sails egy klasszikus point&click kalandjáték, ami ebben a nagyon árkádos felhozatalban kifejezetten frissítőleg hat az emberre. Főszereplőnk egy ifjú tengerész, aki az apjával és a legénységével indul neki a nagy kalandnak, a jármű egy csodálatos hajó lesz, minden a legnagyobb rendben van egészen addig amíg nem jön egy hatalmas vihar és hajótörést szenvedünk. Innentől kezdődik csak a kaland igazán, beszélgessünk, ismerkedjünk, keresgéljünk, csináljunk meg minden utunkba kerülő feladatot. Az egész játék atmoszférája magával ragadó, a kalandjátékok szerelmeseinek biztosan hatalmas élmény lesz telefonon játszani egy ilyen játékkal. Félő azonban, hogy rétegjátékként csak az érdeklődők kisebb százalékát fogja majd meg, de nem gond, legalább színesíti a felhozatalt.

Első benyomás: 4/5

Folytatása jövő héten következik, stay tuned, amikor is egy átfogó véleményt is alkotunk az Apple Arcade-os első hónapunkról, ahogyan arról is hogy érdemes-e rá előfizetni vagy sem. Addig is jó játékot mindenkinek!

A játékokat az Appstore-ban található Apple Arcade-re való előfizetés után lehet letölteni és kipróbálni.