Armored Warfare: Assault・Tesztlabor
A World of Tanks sikerén felbuzdulva …
Bevallom már évek óta ott figyel az xboxomon a World of Tanks és rengeteg jót is hallottam róla, nem kevés haverom van akik már az eleje óta tolják és ódákat zengnek róla. Öreg, szőrösszívű, korlátolt teszterként mégse voltam képes eddig rávenni magam hogy kipróbáljam végre. De most szembejött a kistesó, ami olyan szinten jóra sikeredett, hogy még az is lehet ezúttal meg fog törni a jég. Maradjatok velünk!
Nézzük akkor, hogy mi is ez az Armored Warfare: Assault tulajdonképpen. Ez egy akció TPS tankos lövölde, némi fejlesztgetős, RPG elemekkel megfűszerezve, ami igencsak jól áll neki, illetve így a legegyszerűbb lehúzni az embereket némi zsével. Mert ugye a gyűjtögetés és fejlesztgetés ősidők óta az egyik legnagyobb gyengéje az emberiségnek, miért lenne ez másképp egy jó kis mobilos játéknál?
A tankok különböző csoportokba lesznek osztva, egyrészt lesz a négy fő típus (class); a támadó (assault), védekező (defense), támogató (support) és végül a távolsági (sniper) tankok, mindegyiknek megvan az előnye és hátránya, szerencsére minden típusból (kivéve sniper) lesz egy alap tankunk amiket letesztelve pár meccs alatt rá fogunk jönni melyik stílus fekszik nekünk a legjobban. Számomra a viszonylag gyors és meglepően szívós és ütőképes assault tankok jöttek be a legjobban, imádtam velük nyomulni és harcolni, szinte minden meccsben én voltam az első, amin bevallom elsőre meg is lepődtem. De ennek a legfőbb oka az volt, hogy a meccsekre a tankokat a rang (rank) szerint osztják be, amikből összesen hét lesz a játékban, természetesen minél magasabb a rang annál erősebb tankokat fog tartalmazni és annál többe fog kerülni a vásárlásuk. Én szinte végig rank1-ben voltam ahol igazából a kezdő játékosok vannak, szépen kimaxoltam a tankomat és pusztítottam vele rendesen. De ahogy vettem egy rank3-as tankot olyan ellenfelekkel kerültem szembe, hogy csak néztem mint borjú az új kapura.
Pont a héten jött a játékra egy igencsak komoly frissítés, amivel sokkal egyszerűbbé és kompaktabbá tették a fejlesztéseket és a vásárlást, ezúttal a fejlesztések nem fognak pénzbe kerülni hanem csak fejlesztési pontokba, illetve belépett a képbe a kutatás is, amikkel általánosan a különböző osztályokba tartozó tankokat tudjuk erősebbé tenni. Ezek a pontok (research) nagyon nehezen jönnek, de lehet őket vásárolni igencsak borsós áron fejlesztési pontokért. Ha kimaxoltunk egy tankot, akkor további kihívásokat is lehet velük teljesíteni, amikért a jutalmunk valami látványos festés (camo) lesz, ezzel is mutatva a többi játékosnak, hogy mi bizony nagy ászok vagyunk ezzel a vassal.
Alapvetően az egész játék multiplayerre van kihegyezve, a kampány küldetések is tulajdonképpen csak igencsak nehéz, összetett és sok időt igénylő küldetések egymás utáni teljesítéséről szólnak. Ez egy több lépéses folyamat, céljuk hogy minden osztályt kiismerjünk és persze ezeket teljesítve meglehetősen nagy pénz illetve fejlesztési pont csomag jár majd jutalmul. Négy óránként kapni fogunk három mini küldetést is, ha mind a hármat telesítjük további értékes jutalom üti a markunkat, ha nem sikerül vagy kínlódunk velük, akkor időnként frissíteni is lehet ezeket.
A pályák hatalmasak, könnyen kiismerhetőek, a meccsek 8v8-asok, sajnos a mobilos játékoknak még nincsen olyan kultúrája mint egy PC-snek urambocsá egy konzolosnak, szóval a csapattársainkra nem igazán számíthatunk, sőt igazából legtöbbször korlátozni fognak miket, lökdösnek, elénk jönnek stb. elképesztően bosszantóak tudnak lenni. Szóval magányos farkasok előnyben, csak magunkra számíthatunk, mindent nekünk kell csinálni. A játék grafikája egészen elképesztő, az új frissítéssel további beállítások jöttek, amikkel még szebbé tehetjük a látványt, csak bírjuk vassal ugye.
A játék egyetlen negatívuma, de valójában ez az egyik pozitívum is, az maga az irányítás. Ugye a járművek irányítását a játékokban 2004-ben a Halo reformálta meg, olyan szinten tökélyre fejlesztette, hogy azóta is mindenki ezt utánozza. Sajnálatos módon itt is hiába hasonló a koncepció, a megvalósítás sokkal inkább a realisztikusságra törekedett. Tehát a bal joyal fogunk menni, a jobb joyal meg közben bármerre nézhetünk, a tank tornya szép lassan követi a célkeresztet és amikor utolérte már lőhetünk is. De! Sajnos a tankunk nem arra megy amerre nézünk, hanem arra amerre az orra áll, tehát nem elég csak előre tolni a bal joyt és a célzással megadni az irányt, mert akkor tulajdonképpen előbb vagy utóbb nekimegyünk valaminek, ráadásul a tank mozgása igencsak nehézkes, lassú és körülményes, főleg a hátrafele menet és a forgás (amit egyébként a jobbra és ballra irányokkal tudunk megadni). Tehát van egy jó pár órás, esetlegesen napos betanulási idő, amíg átszokik az ember, utána már megy minden mint a karikacsapás, de jegyezzétek meg, a legnagyobb hiba amit elkövethettek ha megálltok és egy helyben akartok leállni valakivel párbajozni, igenis mindenki tanulja ki az irányítást és legyetek folyamatosan mozgásban, miközben célon tartva a tornyot azonnal lőni kell amint csak lehet.
Az Armored Warfare: Assault egy piszok jó játék, nem sok rosszat lehet róla mondani és amit lehet az se rossz valójában, szóval úgy ahogy van majdnem egy tökéletes játék. Viszont akárcsak a Warships Blitz ez is egy rétegjáték, nem az a fajta ami mindenkinek feküdni fog. Hosszú időre képes lekötni az embert, rabjává tesz és könnyen lehet költeni is fogsz rá, de nem kényszerből hanem szerelemből. Mindenképpen tegyetek vele egy próbát!
Szerintünk: 9/10
A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.
