A legkisebbek és a technika
A legújabb iOS frissítésben már lehetőség van korlátozni a letöltéseket arra az esetre, ha gyermek van a családban és ő is szokott garázdálkodni az iTunes áruházban. Sőt már egy ideje a tartalmak tekintetében is gyerekbaráttá lehet alakítani a készülékeket, hogy bizonyos alkalmazásokhoz ne férhessenek hozzá a család legkisebbjei.
Persze tudható, hogy a nagy többség nem kifejezetten a gyerekeknek vásárolja a csöppet sem olcsó Apple termékeket, még akkor sem, ha Amerikában már évek óta töretlenül vezetik a karácsonyi kívánságlistákat a készülékek. Az azonban bizonyos, hogy a felnövő generációk nagy érdeklődéssel fordulnak feléjük.
A 15 hónapos unokahúgom élő példa arra, hogy manapság egy kicsi, ha lehetőséget adnak neki rá, előbb tanul meg My Talking Tommal játszani, mint beszélni. De vehetném példának a nyolc éves Ninát is, aki nem csak egész délutánokat lenne képes a nagymamája iPadjével eltölteni, de notórius letöltő is, így a programletöltés korlátozása nála indokolt is lehet.
A kérdés csak az, hogy mindez hova vezet? Vajon előnyre tehetnek-e szert a gyerekek az érintőképernyős készülékek által, vagy inkább káros rájuk nézve? A szülők véleménye teljesen megoszlik a témában. Van, aki megengedi a gyereknek, hogy játsszon a készülékeivel, van, aki kategorikusan elzárkózik ettől. A szülőknél is nagyobb az ellentmondás a szakértők, a pedagógusok, a pszichológusok, a szociológusok és kutató orvosok között, akik úgy tűnik, még sokkal jobban vakarják a fejüket a jelenséggel szemben és, hogy milyen álláspontra is kellene helyezkedni. Az viszont bizonyos, hogy a technológia és az internet a mindennapjaink szerves részévé kezd válni, így tehát a gyerekeket teljes mértékben nem is lehet és nem is kellene elkülöníteni szocializációjuk során.
Az angol National Literacy Trust, a művelődést elősegítő jótékony szervezet, nemrégiben egy felmérést készített a gyerekek olvasási szokásai és az érintőképernyős készülékek összefüggésében. A felmérés eredménye, hogy a gyermekeket kifejezetten segítheti az olvasástanulásban, egy lehetséges alternatívát kínálhat ehhez, az érintőképernyős technológia. Ugyanis a gyerekek tevékenységei között az olvasás jelentősen visszaszorult.
Persze ezt nagymértékben befolyásolja az is, hogy az adott családnak milyenek a körülményei és, hogy egyáltalán van-e ilyen jellegű készülék a családban, ha pedig van, nem féltik-e a gyermektől. Úgy tűnik, azokban a családokban, ahova a technika nem tette be a lábát és adottak a könyvek, ott a gyerekek szívesebben is olvasnak, mint ott, ahol nincsenek könyvek, csak készülékek. Ez egyfelől szerintem cseppet sem meglepő adat, hiszen, amire valakinek nincs lehetősége, azzal nem tud élni. Az viszont már egy érdekesebb tény, hogy azok a gyerekek olvasnak a legszívesebben, akiknél a könyvek és a készülékek is hozzáférhetőek. A két lehetőséggel is rendelkező gyerekek 77 százaléka olvas szívesen, míg azoknak a gyerekeknek, akik csak nyomtatott formátumú szöveggel találkoznak 70,8 százaléka. Csak a furcsaság kedvéért a korban adott gyermekeknek a 2,4 százaléka egyáltalán nem tud olvasni.
Éles a véleménykülönbség azok között is, akik javasolják a készülékek bevezetését az oktatásba, azokkal szemben, akik szerint a technikai újítások használat egyszerűen visszaveti a gyerekek fejlődését, ami egyes gyermekpszichológusok szerint szintén lehetséges.
Dr. Dimitri A. Christakis, kutató és gyermekorvos, szerint a kulcs a szülői jelenlét. Az amúgy eléggé gyermek televíziózás ellenes Dr. Christakis azt mondja, hogy már a legkisebbek (két év alattiak) számára is hasznosak lehetnek az érintőképernyős készülékek, igaz kizárólag interaktív formában, a szülővel együtt. A kutató szerint úgy tűnik a különféle alkalmazások a normál fejlesztő játékokhoz hasonlóan hatnak a kicsikre. Ugyanakkor azért eléggé elgondolkodtató módon azt is hozzáteszi, hogy a kognitív fejlődésre gyakorolt konkrét hatásokkal még nincsenek tisztában, már csak az idő rövidsége miatt sem, hiszen a készülékek nagyjából 2010 óta jelentek meg és kezdetek elterjedni.
Elizabeth R. Sowel, neuropszichológus, is egyetért Chritakis doktorral a szülői felügyelet jelentőségében. Sowel szerint az érintőképernyős alkalmazások használata interaktívan a szülő jelenlétében összemérhetetlenül más hatást váltanak ki a gyerekekben, mint a passzív tévézés, ami ezzel ellentétben egyértelműen káros.
A szülőknek tehát érdemes mérlegelni, amikor gyermekeik kezébe adják a készülékeket, hogy míg egyfelől, megfelelő kontroll és jelenlét mellett fejlesztően hathatnak a gyerekek logikájára, felismerésére, intelligenciájára, műveltségére, sőt akár az olvasási készségre, ugyanakkor a szülői felügyelet nélküli használatnak megvan a számtalan komoly hátránya is. Szülői oldalról nézve a gyerekek számtalan módon tehetnek kárt a készülékben, a gyerek biztonságának oldaláról nézve pedig a kicsik olyan tartalmakhoz juthatnak, amikhez nem kéne, vagy nem egyedül kéne, illetve az egyre gyakrabban felmerülő képernyőfüggőség is egyre inkább rizikó, mert ezek már hathatnak a lelki fejlődésre nagyon is károsan, hosszútávú következményekkel.
HasznaltAlma.hu
P.R
