Így nyírta ki az iPhone a világ legjobb telefonját
A Blackberry nemrég bejelentette, elfogadták a cégben eddig 10 százalékos kisebbségi tulajdonosként szereplő kanadai befektető csoport, a Fairfax 4,7 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát. Mindezt két nappal azután, hogy az aktuális negyedévben egymilliárd dolláros veszteséget mutatott a pénzügyi gyorsjelentés, és ezt a vezetőség 4500 ember kirúgásával próbálta orvosolni. Hogy az új tulajdonos mit kezd a vállalattal, megpróbálja feltámasztani, feldarabolja, esetleg továbbértékesíti a szabadalmait, egyelőre nem tudni – az azonban biztos, hogy végleg lezárult a rendszerváltás a mobilpiacon, a Blackberryvel elhullott az utolsó nagy öreg is az Ericsson, a Motorola és a Nokia után.
Öt-hat éve a Blackberry százmilliárd dollárt ért a tőzsdén, és Amerikában nem számított komoly embernek, akinek nem volt ilyen telefonja. 2006 környékén a készülék beceneve Crackberry volt, arra utalva, hogy a használata olyan függőséget alakít ki, mint a hírhedt kemény drog. A Blackberry egyszerűen más ligában játszott, mint az akkori idők menő telefonjai; azon lehetett vitatkozni, hogy a Nokia valamelyik Communicator-modellje, vagy a Motorola Razr a trendibb, de az nem volt kérdés, hogy komoly vagy komolynak látszani próbáló cégvezetők, üzletemberek kizárólag Blackberryt használnak. Akkor még elképzelhetetlennek tűnt, hogy az Apple nagy hangon hirdetett iPhone-ja vagy a csak a pletykákban létező Googlephone (amiről aztán kiderült, hogy nem is telefon, hanem egy operációs rendszer Android néven) belátható időn belül megdönti a hatalmát. Aztán nemcsak megdöntötte, de rövid úton ki is nyírta.
A kezdetek
A Blackberry, eredeti nevén Research in Motion vagy RIM 1984-ben indult Kanadában, és vagy húsz évig különféle személyhívókat és hálózati berendezéseket gyártottak. Aztán 2006-ban jött a nagy durranás, a Charm becenevű Blackberry 7100-as, majd a Pearl néven futó 8000-es széria.A siker receptje meghökkentően egyszerű volt: egy olyan készülék, ami telefon és egyben teljes értékű emailfelület, rendes billentyűzettel – a legenda szerint a Blackberry nevet is erről kapta a telefon, a billentyűzeten a gombok kis huplijai úgy néztek ki, mintha egy fekete szeder bogyóját terítette volna ki valaki. Plusz volt benne kamera és médialejátszó, de ez igazából senkit nem érdekelt, a lényeg az volt, hogy az ember gyorsan, biztonságosan és kényelmesen tud emaileket olvasni és írni a telefonján. Az üzletemberek és cégvezetők imádták, a semmiből jött össze tízmillió előfizető, a világ (persze leginkább Amerika) a Blackberry lábainál hevert.Aztán jött az érintőképernyős forradalom, megjelent az iPhone, az első androidos készülékek, és velük szemben 2008-ban a Blackberry 9000-es család, a Bold, ami újabb óriási sikert aratott. A cég részvényárfolyama 140 dollár fölött járt (csak hogy képet alkossunk az ezt követő zuhanásról: a minapi felvásárlást 9 dolláros szinten ütötték nyélbe), és úgy tűnt, iPhone ide vagy oda, az okostelefonos piacon belül a Blackberry megmarad az elit prémium készülékének, bugyuta érintőkijelzős játékok és fingós alkalmazások helyett a kényelmes és biztonságos emailezésre helyezve a hangsúlyt, na és persze a csak Blackberry készülékek között működő ingyenes sms-küldő szolgáltatásra. A RIM vezetősége ott követte el a végzetes hibát, hogy ezt el is hitte.
A bukás
A Blackberry legjobb és legfontosabb piaca mindig is a vállalati szektor volt. Maga Barack Obama is Blackberryt használt és használ a mai napig, az első elnöksége megkezdésekor nem kevés fejtörést okozva a titkosszolgálatnak, aminek az amerikai elnökhöz méltó módon biztonságossá kellett varázsolniuk a készüléket. Állami intézmények, nagy cégek vették raklapszámra, és fizettek elő az alkalmazottaiknak, hogy azok mindig elérhetőek legyenek, és a céges levelezés ne álljon le délután ötkor. A dolgozók örültek a szupermenő készüléknek, a cég örült a megnövekedett produktivitásnak, a Blackberry pedig elkezdte elhanyagolni a céges flottákon túli világot. Amit így simán letarolt az iPhone, majd pár év múlva a Samsung.
A teljes cikk ITT olvasható: www.index.hu/tech
