Forgotton Anne・Tesztlabor

„Nem vagy halott, csak otthagyott.” Biztosan te is találkoztál már azzal az érzéssel, hogy vannak dolgok, tárgyak az életedben amik csak úgy nyomtalanul eltűnnek. Ezek valójában nem tűntek el, csak megfeledkeztünk arról, hogy hol hagytuk őket, egy nagyobb takarításnál vagy esetlegesen költözésnél meglehetősen érdekes dolgok tudnak előkerülni egy elfeledett sarokból. A Forgotton Anne csodálatos világában ezek a tárgyak amikről megfeledkeztünk egy másik világba kerülnek, egy csodálatosan varázslatos helyre ahol a dolgok új életet kezdhetnek, lelket kapnak és élhetik az életüket. Viszont sajnos ahogyan az lenni szokott mindenki hazavágyik, legyen bármilyen jó is az életük, a fél pár cipőnek hiányzik a társa, hiányzik a láb ami belelép, a sál egy nyakat szeretne melegíteni, a korsó meg üresnek érzi magát sör nélkül. Ezeket a tárgyakat Elhagyottkáknak hívják (Forgottlings), mi Anne vagyunk az egyetlen Kényszerítő (Enforcer), akinek a feladata fenntartani a rendet, helyre rakni a lázadókat és végső megoldásként disztillálni azokat akik ellenszegülnek. Ez a dolog az első pillanattól fogva helytelennek tűnik, Anne se szereti ezt csinálni, de néha nincsen más megoldás. Ahogy haladunk előre a történetben egyre inkább egyértelművé válik, hogy lehet mi nem is a jó oldalon álltunk egész életünk alatt?

A Forgotton Anne több mint egy évvel ezelőtt jelent meg a főbb konzolokon mint indie játék, hatalmas sikereket értek el vele, szerencsére én nem hallottam róla korábban, ennek volt köszönhető hogy nagy lelkesen belevethettem magam az ismeretlen kalandokba. Főleg hogy mindezt ingyen tehettem, de sajnos a boldogságom nem tartott sokáig, mert nagyjából az első fejezet után már fizetőssé vált a játék. A cédula 9.99 dollár ami nálunk iOS-en eléggé drágának számít, de nyugodt lelkiismerettel merem kijelenteni, hogy korunk egyik mesterművéről íródott ez a cikk, kár lenne elsiklani felette. A Forgotton Anne egy szójáték, sokat elárul magáról a sztoriról, de nem szeretnék lelőni előre semmi. Stílusa szerint egy nagyon érdekes kombót képvisel, ugyanis egyrészt point&click kalandjáték, másrészt pedig időnként komoly kihívásokat tartogató ügyességi és logikai platformer, leginkább a klasszikus Prince of Persia első részére hasonlít. Sajnálatos módon az irányítás nem valami folyékony és kellemes, ami miatt iPaden vagy iPhone-on meg fogunk szenvedni vele, ez sajnos eléggé sokat elvesz a játékélményből, pontosabban fogalmazva így már nem tökéletes az élmény sajnos, míg mondjuk a nagy konzolokon biztos vagyok benne hogy semmi gond nem volt az irányítással.

Manapság egyre több olyan játékkal lehet találkozni, amik a japán Anime stílusra épülnek, mind látványban, mind pedig hangulatvilágban, filozófiájában, pontosan ilyen a Forgotton Anne is, ámbátor nem japánok csinálták mégis japánabb mint bármelyik eredeti szigetországi játék. A kézzel rajzolt grafika, a csodálatos szimfonikus zene ami alatta szól, teljesen elvarázsolja az embert az első pillanattól fogva. A szinkronszínészek profizmusa egészen elképesztő, a sajátos keserédes humora pedig teljesen egyedi. Az Elhagyottkák imádnivalóak, a párbeszédek zseniálisak, Anne karaktere eleinte kicsit üres és sablonos, mivel mi magunk fogjuk megtölteni élettel ahogy haladunk előre a történetben. Ahogy a döntéseket hozzuk – néha igencsak nehezeket – amik kihatással lesznek a játék végkimenetelére, idővel szembesíteni fognak minket minden egyes döntéssel amit meghoztunk, rádöbbentenek minket arra az alapvető szabályra amit már a Pókember képregényekből is megtanulhattunk; a nagy erő nagy felelősséggel jár, nem dönthetünk élet vagy halálról csak úgy félvállról, felelőtlenül. A játék mondanivalója egyértelműen az, hogy minden élet számít, még akkor is ha az az élet nevetségesnek, jelentéktelennek tűnik, mert éppenséggel csak egy szemüveges sál. Nem a külső számít, hanem maga az élet, ami mindennél fontosabb. Legyen az ember tinédzser, fiatal vagy éppenséggel egy középkorú negyvenes, a játék hatással lesz rá, elgondolkodtat és mély nyomot hagy bennünk.

A játékban javarészt párbeszédek lesznek, szóval az angol tudás javallot még ha nem is perfekt, de azért egy erős középfok nem árt hozzá. A párbeszédek alatt nyomozni fogunk, a karakterek elmélyülnek, szép lassan körvonalazódni fog a történet, a múlt és esetlegesen a jövő is. Aki korábban gonosznak tűnt az lehet hogy a legjobb barátunk lesz, mindeközben folyamatosan döntéseket kell hoznunk, amik a legtöbb esetben korányt sem olyan egyszerűek mint amilyennek tűnnek. A nyomozásokat érdekes módon ugrálós platformer részekkel kötik össze, ami meglehetősen érdekes és friss hatással lesz erre a manapság ritka és kihalófélben lévő kalandjátékos stílusra. Az ügyességi részeknek, sava borsát a kezünkön lévő Arca használata és tulajdonságainak az elsajátítása lesz. Ennek köszönhetően képesek leszünk tárgyakat mozgatni, a közelünkben lévő kapcsolókat kapcsolni, még akkor is ha több szinttel felettünk vagy alattunk vannak, látni fogjuk az energia áramlását, ennek köszönhetően jobban érthetővé válik majd mit hogyan kell kapcsolgatni. Az Arca eredeti feladata a disztillálás, legalábbis eleinte így tűnik, szóval igazából kedvünkre vehetjük el bármelyik Elhagyottkának az életét megtehetjük, saját felelősségünkre és a lelkiismeretünkre bízva a dolgot. De nem kapunk korlátlan szabadságot, a játék nem fogja engedni a kulcsszereplők likvidálását, szerencsére mert ez könnyen lehet a játék instant végét jelentené. Anne egyébként szerencsére jól bírja az ugrálós részeket, nem sikerült még olyan magasról leesnem hogy belehalt volna. Illetve fel leszünk szerelve egy mechanikus szárnnyal is aminek köszönhetően le tudjuk fékezni a zuhanást, magasabbra tudunk ugrani, elérhetünk olyan részeket amiket normális esetben nem tudnánk, de ehhez viszont Arca energiára lesz szükségünk. Szerencsére ha jobban odafigyelünk mindig lesz valahol egy eldugott tartály, amivel feltölthetjük azt.

A párbeszédeken, ugrálós és logikai részeken kívül lesz némi mozgásterünk arra, hogy felfedezzük ezt a csodálatos kis mesevilágot, számtalan gyűjtögetni valóval fogunk találkozni melyeket a főmenüben végignézegetve, a játék készítésével kapcsolatos rajzokat, terveket tartalmaznak, pont mint régen a  DVD-k extra tartalmainál. A Forgotton Anne 9.99$-os cédulája első körben kicsit lesokkolt, de bevallom nem kellett sokat gondolkoznom ahhoz hogy kifizessem és ahogyan azt előre sejtettem nem bántam meg. A játék csodálatos, elgondolkodtató, van benne mondanivaló bőven, a vége pedig minden képzeletet felülmúl. Te vajon hogyan fogsz dönteni? Legyél kalandjáték rajongó, vagy csak a szép történetek kedvelője, fiatal agy idős, nő vagy férfi, a Forgotton Anne egy neked való játék, hidd el nekem, szóval ki ne hagyd!

Szerintünk: 4.5/5

A játék ingyenesen kipróbálható és letölthető az iTunes áruházból. Majd a teljes változat pedig 9.99$-ért megvásárolható.