Valkyrie Anatomia: The Origin・Tesztlabor
Egy játék ami japánban már három éve megjelent.
A korábban igencsak nagy sikereket elért Valkyrie Profile (PS2-re jelent meg 1999 decemberében) előzménye lassan de biztosan hozzánk is megérkezett, pontosabban mondva a világ többi részére, ugyanis Japánban már több mint három éve kijött. Joggal gondolhatjuk, hogy egy három éves játékkal azért több mint valószínű hogy nem lesz minden okés, minimum elmaradott lesz a mai sztenderdekhez képest vagy valami hasonló. Ha érdekel a végeredmény olvass tovább!
Az már gyakorlatilag az első pár percben ki fog derülni, hogy ezzel a játékkal bizony nem stimmel valami. Az ember nem igazán tudja eldönteni, hogy ez most akkor egy kész játék, vagy éppen csak valami átmeneti menürendszerben vagyunk, de végig abban reménykedik hogy ez még nem maga a játék. Az egész menürendszer, a grafika, a választási lehetőségek olyan szinten pocsékak, pixelesek és valahogy olyan félkész érzést hagynak maguk után. Leginkább olyan mintha valami powerpointos dokumentumban lennénk, ami fullasztóan borzalmas, szeretnénk megszerkeszteni egy jó kis prezentációt, de nem vagyunk rá képesek, mert semmit nem találunk meg. Ablakok mindenhol, guvvadt szemmel kell nézegetnünk ahhoz, hogy egyáltalán megtaláljuk amit szeretnénk. A menürendszer mintázata is olyan, hogy a betüket alig lehet elolvasni, egyértelmű hogy az eredeti játék felbontása nem egyezik a jelenlegi magas felbontással, erről nem csak a borzalmasan pocsék minőség árulkodik, hanem az is, hogy nem vették az energiát arra hogy átkonvertálják a mai felbontásra, hanem mindenfelé undormány képekkel és mintázatokkal próbálták pótolni a hiányzó részeket. Nehéz lenne ezt pontosan leírni, de mindenki látni fogja maga ... sajnos.
A játék egyébként négy helyen fog játszódni az első a pocsék és átáthatatlan menürendszer, amit kínkeservesen, idővel meg lehet tanulni, de az hogy idővel minden megszokható nem mentésg arra nézve, hogy mennyire iszonyatosan logikátlan és undormány az egész. Aztán lesz maga a térkép ami mondanom sem kell, hogy egy pixeles, ronda már-már kifejezetten zavaró része a játéknak. Itt arra kéne törekedni, hogy a sok kicsi szigetből összeálló térképrendszer minden egyes pontjára eljussunk. A mozgási pontunk (AP) sajnos korlátozva van, amit az egyik térképen elfogyasztunk annak csak egy bizonyos részét kapjuk vissza a következőre, ez gyakorlatilag a stamina rendszer amivel korlátozni szokták a F2P játékokat. Nem lesz ez másképp itt sem, sajnos nem játszhatunk kedvünkre amíg csak akarunk, ha elfogy az AP akkor vagy várunk, vagy megvesszük valódi pénzért, vagy pedig bizonyos löttyökkel és varázstárgyakkal feltöltjük azt, ameddig van ilyen a készletünkben természetesen. Szóval a lényeg az lenne, hogy minden szigetre rálépjünk (ezt a sziget alján egy kék fény mutatja) minden ládát felvegyünk, ha esetlegesen az egyik szigetre nincsen járható út, akkor érdemes a keresés (search) opciót használni és voila, már meg is jelenik a titkos ösvény. Ha minden egyes szigetre ráléptünk és legyőztük a pálya végén lévő bosst, akkor nem csak a teljesítésrért fogunk kapni ajándékot hanem a komplett teljesítésért is (complete). Ilyenkor két legyen ütünk egy csapásra és nem kell kétszer megcsinálni minden pályát.
A harmadik része a játéknak a végtelen számban megjelenő csatározások lesznek. Itt már valamivel közelebb lesznek a karakterek, ennek köszönhetően a borzalmasan csúnya és pixeles grafika talán itt zavaró a legkevésbé. Szerencsére a harcrendszer nagyon élvezetes, jól ki van találva, pörgős, és látványos. Igaz annyira túlságosan is egyszerű, hogy könnyen lehet egy éjszaka alatt ráununk és inkább az automata módot választva még látványosabban vethetünk véget ellenfeleinknek. Maga a harc egyébként úgy működik, hogy minden résztvevő hősünknek lesz egy szám a neve alatt, ez mutatja, hogy mennyit tudunk vele abban a körben támadni, ha elég gyorsak vagyunk és eltaláljuk a ritmust akkor az éppen a levegőbe repített ellenfelünket még azelőtt ledaráljuk hogy az földet érne. Emellett a szám felett látni fogunk egy felfelé villogó nyilat is, ami lehet akár több is (kettő vagy három vagy annál több) ez a nyíl a speciális támadást mutatja, amit aktiválni egy felfele suhintással tudunk. Ezek legtöbbje egyébként egyfajta levegőbe felvágó támadás, szóval érdemes ilyennel kezdeni a sort. Ha egy csata eléggé sokáig tart akkor a bal alsó sarokban látni fogunk egy kék csíkot, ami folyamatosan felfelé kúszik, ez a csík természetesen a kombózással fog a leggyorsabban kimaxolódni, ha a csík feltöltődött akkor az egész kezdődik elölről, az előző csíkot meg egy számmal fogja mutatni ugyancsak a kék csík jobb alsó sarkbában, ez a szám maximum a négyes lehet, mivel négy a maximális száma a csapatnak. Ez a kék csík egy látványos szuper támadást takar, ha sikerült a négyes számlálót elérni akkor minden egyes karink be fog vinni egy szép nagy taslit, ez a hatalmas ütéssorozat egyébként gyakran olyan erős tud lenni, hogy a bossnak akár a fél vagy annál is több életét leviszi. A játék elején nem lesz elég szívós egy ellenfél se, hogy elérjük a négyes számlálót, szóval érdemes figyelni hol tart éppen a csík és akkor alkalmazni amikor van értelme, lévén a következő harca lenullázódik az egész és buktuk a progresst.
Direkt a végére hagytam a játék legértékesebb részét, ami maga a sztori. Az átvezető videók amik legfőképpen párbeszédekből állnak, képzik azt a részét a játéknak ami egyrészt szépen és igényesen meg van csinálva, másrészt pedig itt ismerkedhetünk meg a játék igazi értékével. A történet lebilincselő, a karakterek lemásznak a képernyőről, fantasztikus élményt tud nyújtani annak, aki rendelkezik kellő angol tudással, aki pedig ismerte a játék elődjét annak még nagyobb értékkel bírhat. Éppen ebből adódik, hogy az Anatomia valójában rétegjátéknak számít. Kevesen lesznek akik értékelni fogják, akik eltekintenek minden tényezőtől ami a késői megjelenségből adódik. Tudni kell, hogy a japánok számára sose volt fontos a grafika, mindig is a játékmechanikát és a történetet helyezték előtérbe. Biztos vagyok benne, hogy komoly harcok folytak annak érdekében, hogy egyáltalán van-e értelme ennyi idő után kiadni a játékot. Úgy vélem, hogy a végső megjelenés mellett azok szavaztak akik a rajongókat helyezték előtérbe, tudták hogy egy rajongó értékelni foga és imádja majd, míg új embereket tönn mint valószínű, hogy nem fognak meghódítani a franchise-nak. Hát valóban ez történt, engem nem sikerült elvarázsolni, hiába a valóban nagyon érdekes és mély sztori, minden más annyira borzalmasan pocsék, hogy képtelen voltam játszani a játékkal, egyszerűen semmi kedvem nem volt hozzá, magamra kellett erőltetni és ez bizony nálam nem érdemli meg még a közepes értékelést sem. Kár érte, hiszen a megfelelő időben kiadva sokkal nagyobbat tudott volna ütni, így sajnos csak ennyire volt képes, nálam legalábbis csak ennyire.
Szerintünk: 2/5
A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.
