PhantomGate: The Last Valkyrie・Tesztlabor

Nem tudom mi van mostanában, de igazi aranykorát éli a skandináv mitológia és minden köré épülő történet, egyrészt ugye ott van Thor, Odin, Loki a nagyvonalakban hiteles képregény adaptációk. Aztán ki gondolta volna, hogy a God of War főszereplője Kratos a görög istenek örök ellensége is itt köt majd ki. A fordulat erős volt, a siker még ennél is nagyobb. A Phantom Gate nem ilyen nagy volumenű próbálkozás, viszont annál kellemesebb összképet alkot. Lássuk hát egy kicsit bővebben mit is tartogat a számunkra.

A Level 9 gondozásában kiadott Phantom Gate: The Last Valkyrie egy akció-ügyességi szerepjáték, ügyesen vegyíti a platformjátékokra jellemző jellegzetességeket, a jól megszokott karaktergyűjtögetős, fejlesztgetős szerepjátékozással. A játék elején egy kis sztorizás lesz ahol megismerkedhetünk a háttértörténettel, érdekes módon Odint és fiát Thort negatív szereplőként tüntetik fel a játékban, amikor ők ugye istenek, tehát eléggé nehéz lenne őket bekategorizálni emberi mértékkel nézve. Lényeg a lényeg látni fogjuk ahogy édesanyánkat, aki egyébként egy Valkűr, csúnyán legyőzik az istenek. Aki esetlegesen nem tudná a Valkűrök Odin hűséges szolgái, valójában amolyan félisten-szerűségek, a feladatuk az, hogy a háborúban elhullott hősies harcosokat átvezessék a Walhallába és eldöntsék, hogy kiből legyen Einherjar, avagy olyan kiválasztott harcos aki majd Odin oldalán fog küzdeni ha eljön a világ vége avagy a Ragnarök. Itt most egy kicsit megkavarodtak a történeti szálak, kissé beleköptek a mitológiába, ugyanis az egyik Valkűrnek született egy lánya, akit jó anyaként mindenek felett meg kell védeni, még úgy is ha közben meghalunk ugyebár. A kislányból ifjú hölgy lett, a bosszú édes, ideje felkerekedni, sereget toborozni és elkenni a főisten arcát.

Ahogyan az minden ilyen típusú játéknál lenni szokott, mindezek előtt egy jó nagy adag farmolás vár ránk, harcolni kell és harcolni, fejlődni, szintet lépni, kalandozásaink során találkozni fogunk mindenféle mitológiai és kevésbé ismert lényekkel, ezeket legyőzve olyan nyersanyagokat (phantom souls) kapunk amikkel idővel magunknak is meg tudunk idézni egyet az adott lényből. Gyakorlatilag ez az egyedi, agresszívan romantikus megoldás jellemző az egész játékára; tehát öljük meg a lényeket, ezzel felszabadítva és a kapott lélekkövekből újraéleszthetjük őket, immáron megtisztított változatban. A már megidézett lényekre továbbra is kaphatunk nyersanyagot, ami majd a csillagfejlesztős evolúciós ugráshoz fognak kelleni. A lények egy csillaggal kezdik a karriert és egészen hat csillagig fel lehet őket gyúrni, eközben folyamatosan változni fog nem csak a külsejük, hanem egyre több, egyre erősebb képességre is szert tesznek út közben. A harcokra ugye a kő-papír-olló elv lesz jellemző, jelen esetben a négy fő elem lesz egymásra hatással, gondolom nem kell elmagyarázni, hogy ez mit jelent, de a gyengébbek kedvéért minden egyes harc alatt ott lesz az ábra, ami hibátlanul mutatja melyik elemnek mi az erőssége és mi a gyengéje.

A történet fél tucatnyi fejezetre lett felosztva, ami változatos, izgalmas, igaz egy kicsit talán gyerekes és sablonos, ami egyébként az egész játékra jellemző, de mégis van valami sajátos báj és egyediség benne ami miatt jó vele nyomulni. Az ugrálós, keresgélő, mini küldetéseket teljesítős platformozás végtelenül egyszerű, nem sok kihívást tartogat. Ugyanez jellemző a harcra is, látványos, jut belőle bőven, nem lesz olyan sok képesség amiben úgy különösebben el lehetne veszni. A mobilos játékoknál meg amúgy is csak a gyűjtögetésen és a fejlődésen van a hangsúly, szóval valószínűleg pár meccs után már automatikusra és háromszoros sebességre fogjuk tenni a küzdelmet. Egyébként van a harcban egy egyedi dolog ami nekem nagyon tetszett; a játék időnként véletlenszerűen dobálgat olyan buborékszerű pozitív és negatív buffokat amiket kedvünkre tudunk felhasználni vagy az embereink erősítésére, vagy pedig az ellenfelek gyengítésére. Nekünk csak annyi dolgunk lesz, hogy elkapjuk a bubit és ráhúzzuk az adott lényre. A buffok lehetnek életerővel, manával és sok egyéb statisztikai adattal kapcsolatos hatások, vagy akár lehet pajzs is vagy éppenséggel bénítás. Számtalan ilyen bubi van, ha megérintjük leáll az idő és pontosan kiírja mire jó, szóval még tévedni se lehet velük.

Ahogyan haladunk előre a történetben egyre több extra dolog válik majd elérhetővé, első körben ott lesz Freya szobra, ami bizonyos időközönként magától termeli a Fantom Lelkeket, ha pedig  a maximális mennyiség megtelt akkor be tudjuk gyűjteni őket, minden egyes begyűjtéssel úgymond tapasztalati pontot kap a szobor, szintet tud lépni és ezzel együtt egyre gyorsabban termeli a lelkeket és egyre többet is tud tárolni. Aztán ott lesznek a gyakorló pályák, ami remek lehetőség arra, hogy random nyersanyagokat farmoljunk, ezek egyenként több szintből állnak és egyre jobban nehezednek. A sztoriban 2-5 után elérhetővé válik az Aréna, ahol a mobil játékoktól megszokott módon mérhetjük össze tudásunkat más játékosok ellen. A kiválasztott seregünket fogja használni a játék, amikor nem vagyunk online és esetlegesen minket támadnak meg. Itt vesztenivalónk nincsen, max előrébb jutunk a ranglétrán és egyre értékesebb ajándékokat kapunk illetve tudunk venni a shopban. Az arénában természetesen négy üres helyünk lesz arra, hogy ládákat nyitogassunk, három nyert meccs után az egyik ládánk kap egy szorzót, amivel kétszeres jutalom üti majd a markunkat. Illetve az az első helyen egy olyan láda található, ami tíz lejátszott meccs után ingyenes ajándékcsomagot ad. Szóval érdemes ezekkel a lehetőségekkel élni a gyorsabb fejlődés érdekében. Lehetőségünk lesz Fantomokat idézni, vagy aranyért, vagy gemért vagy pedig bizonyos időközönként (úgy vettem észre, hogy 24 óránként adja be a játék) ingyenesen is tudunk. Végül pedig de nem utolsó sorban ott lesz még a Rúnák Oltára, ahol a különböző értékekkel rendelkező rúnákat tudjuk kombinálni egy erősebbért cserébe, ehhez persze kelleni fognak a megfelelő komponensek ahogy egy jó nagy adag arany is. A rúnákat olyan lényekbe tudjuk beletenni akik már elérték a maximális szintjüket, ezzel még erősebbé téve őket, esetlegesen különleges képességeket is kaphatnak.

A PhantomGate számomra egy nagy meglepetés volt, hiszen annak ellenére hogy eléggé gyerekes, kiszámítható és gyakorlatilag túlságosan könnyű is, megvan a sajátos bája, összességében egy jó játék, szép grafikával, kellemes muzsikával kísérve. Jó játékélményt tud nyújtani a stílus rajongóinak, de nem az a játék ami miatt bármi kedvencet abbahagynál. Tenni vele egy próbát viszont mindenképpen megéri!

Szerintünk: 7/10

A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.