Super Senso・Tesztlabor
Na akkor péntekre egy kis körökre bontott stratégiázás?
Nem fogom itt húzni az időt, rögtön az elején kijelentem, hogy a Super Senso sajnos csak egy a sok közül, egy a tömegből, nem sok mindent érdekességet lehet felhozni a védelmére. Hacsak nem az enyhe japános beütést vagy az éppenséggel meglepően kellemesre sikeredett képregényes grafikát. De akkor ássuk bele magunkat egy picit mélyebben a részletekbe, hogy miért is van ez?
A Super Senso egy körökre bontott, kártyás egységekre épülő, akció / stratégiai / taktikai játék, tulajdonképpen megint csak egy Clash Royale klón, erre több utaló jelet is fel fogunk fedezni, de inkább ne menjünk bele. Minden azon múlik, hogy milyen egységekkel megyünk neki a csatának, azokat mikor hozzuk ki, milyen sorrendben és hogy mennyire ügyesen taktikázunk velük. Lesznek itt is természetesen általános (common), ritka (rare) és persze még ritkább (epic) egységek a későbbiek során biztosan lesznek még náluk is értékesebbek én de nem kaptam ilyet. A játék egyik sajátossága a címben is szereplő „Salvo” egységek, amik gyakorlatilag hatalmas, japán animékből megismert Mechák. Ezeknek is több fajtája van, de ami leginkább jellemző rájuk, hogy csak egy lehet belőlük a seregben, kétszer egymás után támadnak, minden esetben visszatámadnak és talán a legerősebb egységek a játékban. Minél erősebb egy egység annál több pont kell ahhoz, hogy előhívhassuk őket, ezeket a pontokat Senso-gélnek hívják. A gyorsabb gélpótlás érdekében a pályán lesz kettő bányásztornyunk (extractor) amik körönként termelik az extra mennyiséget, illetve minden ellenséges egység kinyírása után kapni fogunk némi mennyiséget, amit persze bárki felvehet, akár a szemfüles ellenfelünk is.
A cél az lenne, hogy az ellenségünk Sensokapuját felrobbantsuk, az hogy ezt hogyan, milyen módszerrel érjük el teljesen ránk van bízva. A Super Senso egy online versus játék, tehát nincsen benne se kampány se semmi, csak online más emberek ellen lehet vele tolni. Illetve a kártyaválasztó képernyőnél találni fogunk egy céltáblát (ismerős valahonnan?) amire tapizva AI ellenfél ellen is nyomulhatunk egy-egyy meccset, mondanom sem kell, hogy nem lesz valami nagy kihívás szegénykém. De arra legalább jó ez a lehetőség, hogy megértsük és átlássuk a játék alapjait és hogy gyakoroljunk pár taktikát. Mondanom sem kell, hogy nem mindig a legerősebb egységek a legjobbak.
Ha igazán át akarjuk látni a játékot és a benne rejlő lehetőségeket, akkor érdemes a főképernyőn található kihívásokat (puzzles) végigcsinálni. Itt megtanulhatjuk hogyan működnek a közelharci illetve távolsági egységek, hogyan lehet ellenük védekezni. Megtanulhatjuk hogyan reagálnak a Salvo egységek a páncélosokra, vagy éppenséggel hogyan lehet területi sebzéssel több mindenkit sebezni. Ilyeneket és még sok minden mást is megtanítanak nekünk és mindezért még értékes jutalmakat is kapunk. Szóval azt tanácsolnám, hogy első körben ezeken rágjuk végig magunkat, majd menjünk neki pár próbakörnek a gépi ellenfél ellen. Ha ezek megvannak akkor bele is vethetjük magunkat a versus csatározás csodájába.
A fejlődési létra nem arénákra van bontva, hanem bolygókra. Minél több csillagpontunk (starpower) van annál több ilyen bolygó elérhető és persze mindegyik bolygó más és más lehetőségeket, leginkább egységeket tartogat a játékosnak. Megnyerünk egy csatát kapunk érte egy ládát aminek a kinyitási idejét kivárva - vagy pénzért vásárolt lila kulcsokkal mindezt azonnal is megtehetjük – random egységeket fogunk kapni. Minél későbbi bolygón szereztük a ládát annál jobbakat természetesen. A ládanyitogatásra négy üres helyünk lesz, négy óránként pedig ingyeneset is kapunk, aminek az értékét megduplázhatjuk egy videó megtekintésével.
Most pedig jöjjön akkor a lényeg, mi is kell a sikerhez, hogyan nyerhetünk a többiek ellen. Na ez egy igazán jó kérdés, ugyanis ha egy játék igazán profi és tökéletes a balansz, akkor elvileg bármilyen kártyaleosztással megtehetjük ezt, a kérdés már csak az, hogy mi maguk mennyire vagyunk tapasztaltak. A lassan három éves Clash Royale-os múltammal nem kellett hozzá sok idő, hogy pár nap leforgása alatt már a negyedik bolygón találjam magam. Kipróbáltam az első logikusnak tűnő stratégiát és egyelőre bevált. Igyekeztem minél kevesebb pontot igénylő, viszonylag gyenge egységekre építeni a stratégiámat, ugyanis a célom mindig is az volt, hogy a lehető leggyorsabban leszedjem az ellenfél kapuját. Ehhez a Senso egységemmel agresszívan előrenyomulok, míközben igyekszem minél több egységet kihozni a csatamezőre. Ha sikerül egymás után olyan kettő három egységet leszedni, akkor felépül az első három egység combométer, aminek köszönhetően a kör végén légicsapás éri az ellenfél kapuját. Ez hatalmas segítség a játékban, tehát érdemes mindig erre alapozni a stratégiánkat, ezt a legkönnyebb úgy tudjuk elérni, ha ellenséges egységeket lövünk ki illetve a belőlük kiesett gélt felvesszük, miközben a Sensonkkal minden erőnkkel a kaput támadjuk. Ez a stragtégia elsőre kamikáze módszernek tűnik, sok játékost megzavar és nem vesznek komolyan miatta. Ennek köszönhetően hiába építi fel ellenfelünk csodaszépen a támadó vagy védekező stratégiáját, pár kör alatt azon kapja magát hogy már veszített is, mert a combometerből adódó légicsapás miatt mindig minimum egy lépéssel előtte fogunk járni. Nyilván ez a módszer csak az első pár bolygónál válik be, később már tutira erősebb ellenfelekkel fog összedobni a játék. Általában ez szokott lenni, de addig is legalább megismerjük, megszeretjük az egységeket és érdemes kitartani kedvenceink mellett és csak ezeket fejleszteni.
A Super Senso mindezek ellenére csak egy erősen közepes játék, mint látjátok el lehet vele lenni, jól elszórakoztat ideig óráig, de ahogyan fogalmazni szoktam ilyenkor; nem ez lesz az a cím ami miatt végleg otthagyjuk a több éves kedvenceinket. Kipróbálni érdemes, sokat ne várjunk tőle!
Szerintünk: 6/10
A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.
