X-Mercs・Tesztlabor
Nem nem, ennek semmi köze az X-Menhez.
2040-ben az emberiség már szinte teljesen felélte a természetben található nyersanyagkészleteket, még szerencse hogy az univerzum egyenlőségre törekedve egy meteor formájában elküldte nekünk az titokzatos ásványi anyagot, az Advinite-ot. Az emberiség megmenekült, hála ennek az új ásványi anyagnak az energiaforrásaink csaknem végtelenek lettek. De sajnos 2049-ben kiderült, hogy az Advinite túlságosan gyorsan terjed a bolygón, ráadásul egy halálosan radioaktív anyag, ami miatt a földi állatvilág rettenetes mutációba kezdett. Az emberiség végső elkeseredésében atombombázásba kezdett, de sajnos az ez utáni sugárzás miatt a mutáció felgyorsult. Egy zseniális tudós felfedezte a nagyvárosokat védő energiapajzsot, ami kívül tartotta a borzalmas szörnyekké változó állatvilágot, létrejöttek az X-Merc társaságok amik egymással vetekedve versenyeztek a lakosok támogatásáért, a Föld megváltozott, halál vár mindenkire aki a pajzsokon kívülre merészkedik, csak ezek a páncélos harcosok állnak az emberiség kipusztulásának útjába, támogasson Ön is minket, hogy a világunk egy jobb hely lehessen!
Az impozáns és látványos bevezető animáció után kellően fel lesz izgatva az egyszeri júzer, már tűkön ülve várja majd, hogy mi is lesz ebből az egészből. Jómagam azt hittem, hogy egy tökös kis lövölde lesz a játékból, felülnézetből irányítva harcosainkat, esetlegesen izommetrikus nézetből, de sajnos szomorúan kellett konstatálnom, hogy az X-Mercs egy rendkívül lassú tematikájú, taktikai, körökre bontott, tulajdonképpen táblás játék. Régen a Warhammer játékok voltak ilyenek, míg végül mindenki rájött arra, hogy ami az életben remekül működik társasjátékként, illetve kis szobrok festegetésével, gyűjtögetésével, az a monitoron annyira nem válik be. A Game Insight fejlesztőcsapata mégis úgy gondolta, hogy belevág ebbe a halott témába, lássuk hát milyen sikerrel.
Kezdjük akkor inkább a jó dolgokkal, az X-Mercs egy rendkívül látványos játék, szép a grafikája, jók a hangok, pulzuspörgető muzsikával végigkísérve. Az irányítás rendkívül könnyen elsajátítható, talán elsőre kicsit zavaró lehet, hogy minden mozdulatot, támadást kétszer is el kell fogadni, ennek talán az volt az oka, hogy a tapiképernyő érzékenysége miatt el akarták kerülni a véletlenszerű, akaratunk ellenére megtörténő támadásokat. Szóval ha valahova menni akarunk dupla tapi, ha valakit támadni akarunk szintén dupla tapira lesz szükségünk. A játéktér ki-be zoomolható, kinek mi fekszik jobban. Első körben három katonát vihetünk magunkkal és rajtuk keresztül meg is ismerkedhetünk a három legfőbb kaszttal; mesterlövész, felderítő és a tank formájában. A nevükből sejteni lehet melyikük mire való, idővel összesen öt katonát is irányíthatunk majd, csak rajtunk fog múlni, hogy milyen felosztásban használjuk őket, de ha megfogadtok egy jó tanácsot, akkor a kettő sniper, kettő tank és az egy scout felosztásnál maradtok, nekem ez vált be a legjobban.
A játékban rendkívül nagy figyelmet fordítottak a felszerelésekre, fejlesztésekre, kutatásokra, mindemellett természetesen a bázisunkat is folyamatosan bővíteni tudjuk majd. Eleinte sajnos nagyon komoly helyszűkében leszünk, de ahogy haladunk előre a történetben ez egyre kevesebb gondot fog okozni, vesszük sorban majd az üres helyeket és amikor végre eljutunk a nyolcas szintig és fejleszteni tudjuk majd a főépületet, akkor végre a többi épület is fejleszthető lesz majd és ekkor végre nem lesz olyan nagy probléma a helyszűke. Sokkal komolyabb gondot fog jelenteni a nyersanyag és a pénzhiány, ezek olyan faktorok a játékban, amik rendkívül nehézkesen pótolhatók ráköltés nélkül, kellő türelemmel és várakozással természetesen minden elérhető, de ebben a felgyorsult világban ember legyen a talpán aki fél órát vagy többet fog várni egy két szükséges nyersanyag miatt.
A játékban sajnos túlzásba vitték a párbeszédeket, az eleinte érdekes és izgalmas történet hamar el fog laposodni és azon vesszük majd észre magunkat, hogy a fél játékidőben a felesleges pofázás túlnyomásával leszünk elfoglalva. Küldetések után embereinknek némi gyógyulási időre lesz szüksége, ezzel ugyancsak meg fogják szakítani a játékidőt, választhatunk természetesen a gyorsítás mellett is, de miután ez a szűkös nyersanyag is elfogyott nem marad más mint a vásárlás. Elképesztő mennyiségű dolgot tudunk majd fejleszteni, illetve kutatni a játékban, de ezekhez szerteágazó nyersanyag készletekre lesz szükségünk, amiket meg csak ugye vásárolni tudunk illetve küldetésekből megszerezni, de mivel az embereinknek gyógyulni kell, ezért a fél napunk azzal fog eltelni, hogy tűkön ülve várunk. Igazából hiába tetszik nekünk a játék és esetlegesen farmolnánk ezerrel, ha egyszerűen ráköltés nélkül ez szinte lehetetlen. Szóval ha az egyszeri gamer e nélkül akar boldogulni, akkor azon veszi észre magát, hogy egyre kevesebbet játszik szeretett játékával, mert a várakozási idők túlságosan hosszúak lesznek. Tulajdonképpen a készítők szépen lassan leszoktatnak minket a játékukról, ahelyett hogy inkább rászoktatnak minket. Gazdagok viszont előnyben vannak, mert ők halálosan rá fognak kattanni, miután egy mini garzon lakás árát ráköltötték kedvenc játékukra.
Az X-Mercs esetében nagyon nehéz dolgom volt amikor pontozásra került a sor. Ugyanis volt egy nagyon erős nyitás ugye, ami miatt felpörgött és belelkesedett az ember, de aztán egyik csalódás jött a másik után, a lassú játékmenet, nehézkes irányítás, túlzottan is paytowin játékmenet miatt, aztán egy hét után azon vettem észre magam, hogy leszoktam a játék elindításáról. Úgy vélem hogy ilyen egy közepes minőségű rétegjáték, lesznek nyilván akik imádni fogják, de a legtöbben elszoknak majd tőle, szép és pofás külső, kevés dolog ami a képernyő előtt tartana, ami kevés van arról is leszoktatnak minket, szóval kár érte, ennél sokkal jobb is lehetett volna.
Szerintünk: 5/10
A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból.
MentésMentés