Art of Conquest・Tesztlabor

Az Art of Conquest egyike azoknak az életelszívó, párkapcsolat gyilkos, mégis szociális játékoknak, ami milliókat csábított el maga mellé nap mint nap. Elkezdeni különösen nagy kockázattal jár, mert abbahagyni bizony nagyon nehéz. Pedig a játék koránt sem hibátlan, ha érdekel hogy miért maradj velünk!

A játék felépítése teljesen klasszikus alapokra épült, leginkább a forever classic, megafavorit Heroes of Might and Magichez tudnám hasonlítani, szinte biztos vagyok benne, hogy a koncepció ennek a leutánzása volt. Tekintettel arra hogy manapság már minden második játék ilyen, a készítők szerencsésen el tudták rejteni valódi indokaikat. A gamma három fronton játszódik, nézzük akkor őket szépen sorjában.

A város

Pontosabban fogalmazva nevezzük inkább erődítménynek, mert valójában egy hatalmas falakkal körülvett várról beszélünk, aminek a közepén egy kastély áll (ez lesz a főépületünk) körülötte meg csupa funkcionális, legfőképpen csatározásokra és speciális egységek gyártására kihegyezett épületek. Minél magasabb szintű a főépületünk annál több mellékes épületet és ezzel együtt több típusú egységet tudunk majd gyártani. Az erőd körül lesznek a főbb nyersanyag „gyárak” is, amik fát, aranyat illetve elixirt fognak nekünk termelni, minél magasabb a szintjük annál többet termelnek és annál többet is tudnak tárolni.

Lesznek funkció szerint érdekesebb épületeink is, ilyen a Álkémia labor, ahol lehetőségünk lesz arra, hogy a hőseink már levetett cuccaiból esetlegesen egy jobbat faragjunk, négy darabból lesz egy erősebb, szóval jól gondoljuk meg mit olvasztunk itt be. Aztán ott lesz még a Taktikai Iskola, ahol egyre jobban nehezedő harci szimulátorral gyakorolhatjuk, a különböző harci helyzeteket és mindezért még értékes jutalmakat is kapunk. Az Akadémián az egységeink fejlesztésébe lapátolhatjuk bele az értékes nyersanyagokat, aztán lesz még raktárunk is, ami a nyersi egy részét megvédi az esetleges támadásoktól (és ebből sajnos bőségesen lesz elég, túl sok is) illetve a Korház ahol a sérült és életben marat embereinket tudjuk összevarrni.

A legérdekesebb része az erődnek a Garrison avagy a helyőrség lesz, ez gyakorlatilag az erődünk elülső falrésze, amibe döbbenetesen sok egységet pakolhatunk, ez mind szép és jó, a probléma csak az, hogy az ellenfeleink egy simán közepesen erős sereggel is le tud minket verni, olyan szinten, hogy kb. két hét lesz mire teljesen megjavulnak a falak, az egységeket meg vagy 1,5 napig fogjuk gyógyítgatni. Igen tudom, hogy arany erősségű egységeket érdemes ide berakni, csak éppenséggel több hónap játék kell ahhoz, hogy eljussunk erre a szintre, addig meg pont naponta háromszor fognak leradírozni a föld felszínéről. Ide tartozik még, hogy egy idő után megtehetjük hogy kasztot ( Törpék, egyiptomi Lichek , japó anime cicák a Rakanok, és a Sylph ami még coming soon) váltunk, ehhez nem lesz másra szükségünk csak valamennyi kupa pontra, illetve fontos még, hogy éppen semmilyen épületet ne kalapáljunk ha ezt meg akarjuk lépni.

A térkép

A játék nagyon nagy részét itt fogjuk tölteni, itt érezhető a Heroes legerősebb öröksége, gyakorlatilag egy az egyben ugyanaz mint a nagy előd, azzal a nagyon fontos és elképesztően frusztráló különbséggel, hogy a nem leszünk képesek mozgatni a térképet magunk körül, csak azt a területet fogjuk látni ami éppen körülöttünk van. Mondanom sem kell hogy ez egy eléggé fullasztó, klausztrofóbiás élmény, manapság nincsen hozzászokva az ember az ilyen korlátozásokhoz. Mondanom sem kell, hogy a városunkba lépve is fix lesz minden, ott se tudunk szkrollozni, az egész csupán egy kép amin lesznek nyomogatható ikonok. A térkép legfőbb funkciója, hogy vizuálisan is lássuk magunk előtt, a környezetünket, a rajta mozgó ellenséges és testvéri lovagokat, illetve ami a legfontosabb, hogy a négyzetméterenként három ellenséges egységből kedvünkre mazsolázva takaríthassunk. Mindenféle lénnyel fogunk találkozni, ezeket megtámadva és legyőzve már jöhet is a loot, ami körülöttük hever a földön. A felkiáltó jellel ellátott helyekre mindig látogassunk el, ezek nagyjából olyan 8-10 óránként újratermelődnek; grind királyok előnyben.

A csata

Személyes nagy kedvencem, ez volt az a része a játéknak ami miatt beszippantott az egész hangulat. A csaták felépítése, prezentációja, látványa egyszerűen fantasztikus. Láttunk már hasonlókat és voltak amik még ennél is jobban működtek (lásd: Dawn of Titans). Nekem ez a fajta megvalósítás nagyon tetszik, amikor látjuk az egész csatateret, az egységeink egészen aprók, és blokkokban elhelyezve őket, számtalan típusú stratégiai felállást próbálhatunk ki és ezeket még három lehetséges slotba el is menthetjük. Ha megfogadtok egy jó tanácsot, akkor készítetek egy lovassági, egy gyalogos és egy lándzsás, amolyan anti-lovassági felállást. Alaposan végiggondolva a szükséges egységeket, ágymással való kapcsolatukat, néhol támogató egységeket is elhelyezve biztosak lehetünk a sikerben. Tudni kell, hogy egy hőshöz kettő egység katona jár, szóval minél több hőst helyezünk el a csatatéren, annál több egységgel támadhatunk. A hősöknek viszont lesznek stamina illetve mana pontjaik, amik rohamosan csökkenni fognak minden egyes csatával. Igaz rögtön a játék első napján be fogunk tudni zsebelni olyan 300 stamina italt, ami elégséges lesz kb. olyan 1 hónap játékra, de ha ezek elfogynak akkor bizony jönnek a komoly korlátozások, vagy pedig a mélyen zsebbe nyúlkálás, hogy legyen mindig elég italunk a szabad csatározásokhoz. Természetesen ezek a pontok bizonyos időközönként töltődni fognak maguktól is, de ha azt szoktuk meg hogy naponta ötvenszer támadunk, akkor ehhez képest az a szűkös 5-10 ami egy napra jut katasztrofálisan kevés lesz. Éppen ezért nem kaphat annyi pontot a játék amennyit érdemelne, mert egy idő után bizony „paytowin” lesz belőle, csak ehhez éppenséggel nem napokra hanem hetekre lesz szükségünk, addig meg jól megszeretjük a stuffot és nem akarjuk majd abbahagyni. Csúnya csúnya készítők!

Apropó … hősök! Hát belőlük aztán lesz dögivel, mindegyik egy külön egyéniség, jellemzőjük, hogy nagyon erősek, csomó különleges képességgel fognak rendelkezni, amiket az értékes ruhák, eszközök és fegyverek csak erősíteni fognak. Ezekből is természetesen rengeteg fajta lesz, de időnként bele fogunk futni speciális szettekbe, amiket bárki használhat, de jobban kijön a hatásuk, ha megvan belőle első körben három, majd később hat darab és persze ha a megfelelő hősre aggatjuk őket akkor aztán végképp. Ott van például a kék (rare) Sanguine szett, ami első hősünket Rufiót fogják a legjobban erősíteni, mert ha megvan a komplett szett, akkor +8-at ad a Mighthoz és +1-et Rufio Heroic Leap képességéhez, ez így olvasva kínainak, esetlegesen gyengének tűnhet, de a csatatéren ki fog derülni mennyit számít. Természetesen minden hősnek lesz több ilyen szettje is, törekedünk arra, hogy összeszedjük mind.

Sokat lehetne még írni erről a játékról, a többi felfedezést már meghagynám inkább nektek (például a klánok, királyságok, városok, egymás védelme, támogatása stb.). Sokat gondolkodtam azon, hogy mennyi pontot adjak rá, hiszen bevallom életveszélyesen beszippantott ez a világ, annak ellenére hogy semmi eredeti nincsen benne, hogy rengeteg a bug, a kellemetlen hiányosság, frusztráció, átgondolatlanság. Mégis úgy gondolom, hogy egy erősen közepesen jó játéknak számít, a stílus rajongóinak ha nem is „must have”, de mindenképpen egy „must try” cím.

Szerintünk: 7/10

A játék ingyenesen letölthető az iTunes áruházból

MentésMentés