Lost Echo・Tesztlabor

Alkalmazások - Játékok   |   2016.05.22 - 19:38   |   Írta: Ca$h   |   2271
22. máj Lost Echo・Tesztlabor

Manapság a kalandjáték mint olyan, egy teljesen kihalófélben lévő területe a játékiparnak, pontosan ezért kell megbecsülni minden próbálkozást, ami szembejön.

Bevallom a Lost Echóról korábban semmit nem hallottam, egy nagyon kedves barátom facebook posztjának köszönhetem, hogy megismerhettem. Nem is tétlenkedtem sokáig, azonnal magamévá tettem. Több óra játék után jöttem csak rá arra, hogy ez valójában egy közel három (!!!) éves játék, aminek a tudatában már teljesen más perspektívából kezdtem el tesztelni.

A Lost Echo a maga nemében egy mestermű, nem kell hozzá sokat keresgélni, hogy mindenhonnan visszaköszönjön valami echo, avagy visszhang. A rajongók évek óta várják már a túlságosan régóta beharangozott „Resonance”-t, ami egy ingyenesen letölthető kiegészítés és egyben előzményeket feldolgozó történet lesz, de valahogy csak nem akar elkészülni. Most már én is beálltam a várakozók sorába, remélem nem kell újabb három évet tűkön ülve várnom hozzá.

Főszereplőnk, Greg, egy teljesen átlagos fickó, végzettségét tekintve mérnökember, valahol egy jövőbeli nagyvárosban tengeti napjait, aminek a lakossága feltűnően ritka. Erre a részre nem térnek ki a mesélők, egyszerűen csak feltűnik, hogy mennyire kihalt minden körülöttünk. Mindeközben az épületek modernek, tiszták, rendezettek, alapvető jólétre lehet következtetni bármerre nézünk. Éppen a kedvesünkkel találkozunk egy fagyi erejéig, amikor valami hihetetlen történik. Chloe-t egy hatalmas fénycsóva kíséretében eltűnteti valami titokzatos erő, majd fel sem eszmélünk és a fényt hatalmas robbanás, majd lökéshullám kíséri. Innentől fogva minden sötét lesz. A következő emlékünk, hogy a kórházban ébredünk. Minden olyan valószerűtlenül steril, tiszta, nyugodt, túlságosan nyugodt minden. Egy barátunk, Tom, látogat meg minket az intenzíven és ezzel már kezdetét is veszi a kaland, ami eleinte nagyon ígéretesnek tűnik.

Klasszikus point&click kalandjátékkal van dolgunk, mindent meg kell figyelni, el kell olvasni, át kell kutatni, lehetőleg mindent vegyünk fel, ami felvehető és mindent próbáljunk ki, ami kipróbálható. Rengeteget fogunk beszélgetni, nyomozgatni, a város egyik pontjából a másikba utazva, közben remek minijátékokkal is lesz dolgunk, olyanok mint poker, sakk, RGB digitális fotó színenkénti összeillesztése, stb. Klasszikus kalandozás ez egy jövőbeli világba, mindez persze a markunkban lévő okostelefonon keresztül. Mondanom sem kell, hogy a látvány, a történet, végigkísérve éterien mesteri muzsikákkal megteszi a hatását. Beszippant minket rendesen …

Az igazi kihívásra vágyók (Sierra játék rajongók előnyben) rögtön a játék elején a nehezebb fokozatot válasszák, ekkor ugyanis az égvilágon semmi segítséget nem fogunk kapni, ha elekadnánk. A másik opciót választva bármikor megtehetjük, hogy két ujjal a képernyőhöz érve körökkel jelölik nekünk azokat a pontokat ahol valamit csinálni tudunk, illetve ha nagyon elakadnánk, akkor a főmenüben kérhetünk némi segítséget az adott helyhez kötve. Bevallom, jómagam eléggé kijöttem már a gyakorlatból, a tárgyak állandó kombinálása, próbálgatása is fárasztó tud már néha lenni, szóval jó párszor fordultam segítséghez. De alapjában véve a játék nem nehéz, logikusan felépített és tiszta, hogy mikor mit kell tennünk.

Valahol a közepe felé viszont kicsit el fogjuk veszíteni az érdeklődésünket, túlságosan unalmassá és egyhangúvá válnak a feladatok, beszélgetések és változatos helyszínekkel se nagyon kényeztettek el minket a készítők. Viszont, éppen akkor, amikor már kezdenénk kicsit belefásulni történik valami olyan döbbenetes dolog, ami miatt alapjaiban változik meg minden, amit eddig gondoltunk, csináltunk, vagy éppenséggel sejtettünk a történettel kapcsolatban. Ekkor válik egyértelművé mi is az a Lost Echo és, hogy valójában egy valódi mindfuck újgenerációs játékkal van dolgunk. Egyik fuck jön a másik után, olyan ütemben, hogy azt sem tudjuk mi történik körülöttünk és szabályosan le kell ülnünk pár percre átgondolni, hogy akkor most WTF?!?

Pontosan ebben rejlik a játék zsenialitása, hogy a csodaszép grafikán és fantasztikus zenék által megalkotott atmoszférán kívül egy eléggé konvencionális darabbal lenne dolgunk, ami hirtelen tesz egy hatalmas svédcsavart maga körül, mi is fordulunk vele együtt és csak győzzük nyomon követni az eseményeket, ha tudjuk. Mondanom sem kell, hogy tűkön ülve várom a Resonance-t és titkon abban reménykedem, hogy lesz még ennek valami komolyabb és tartalmasabb folytatása is, ami hasonlóképpen forradalmi lesz a mobiljáték piacon, mint elődje. Kickback én drukkolok nektek, remélem kedvező volt a bevétel, mert ha három év távlatából is ennyire lehet még érte rajongani, bele sem merek gondolni mit érezhettek az akkori játékosok. Minden hibájával együtt egy must have darab.

Szerintünk: 8/10

 

És akkor jöjjön a Resonance is:

A játék 2.99 dollárért letölthető az iTunes áruházból.

MentésMentés


Kommentek megjelenítése