Tim Cook nem Steve Jobs...és ez talán így is van jól

Nincs kétség afelől, hogy Tim Cook melója nehéz, nagyon nehéz. Amikor a cég élére lépett, egy olyan ember nyomdokaiba lépett, aki a világ valaha volt egyik - ha nem legnagyobb - vezérigazgatója volt. Innentől kezdve Cook regnálásának minden egyes mozzanatát hardcore fanok, károgó újságírók és befektetők millióinak árgus szemei figyelték.

Mindezek ellenére eddig Cook kitűnőre vizsgázott. Az Apple részvényeinek értéke megduplázódott, amióta 2011 augusztusában átvette a stafétabotot. Ráadásul éppen most tudhatta magáénak a cég a történelem valaha volt legjobb negyedéves eredményét. A jelentős részvény-visszavásárlási láz ellenére is, még mindig hatalmas pénzen ülnek Cupertinóban - több mint 170 milliárd dolláron!

A lobbanékony elődhöz képest Cook sokkal nyugodtabbnak tűnik. Nyoma sincs vendettáknak, viszályoknak. Jóllehet, nem voltak igazi őrületes, "kasszasiker" termék bevezetések, a cég csodálatosan működik és termeli az elképzelhetetlenül sok pénzt.

Most pedig lássuk főbb részleteiben, hogyan csinálja Cook másképpen!

Partnerkeresés az ellenségeskedés helyett

Amennyire a vásárlók imádták Stevet, annyira utálták őt a Szilícium-völgyben. Lobbanékony, mindig ezer fokon égő személyisége híresen nehézzé tette vele a közös munkát, ez pedig kombinálva azzal, hogy a felhasználói élmény minden egyes apró részletét, aspektusát iránytani szerette volna szinte lehetetlenné tette az Apple együttműködését más cégekkel.

Nem sokkal halála előtt Steve, egy Bill Gates-cel tett közös interjújában elismerte a problémát (allthingsd.com). Itt elmeséli, hogy a Microsoft volt azon kevés cégek egyike, amelyekkel együtt tudtak működni. Szerinte az egész probléma azon alapult, hogy Wozniak és ő a kezdetektől úgy álltak neki, hogy minden egyes részletet ők fognak megcsinálni, az elejétől a végéig. Míg Gates és csapata az elejétől fogva megtanulták, hogyan alakítsanak ki gyümölcsöző partnerségeket más cégekkel.

Cook ezen a téren egyértelműen sikeresebb. Az új IBM partnerség (digitaltonto.com) elképzelhetetlen lett volna Jobs idején. Ugyanakkor Cook hű is tud maradni ezzel az Apple alapértékeihez. Az IBM projekt segíthet végre az Applenak betörni az üzleti szférába, ráadásul, úgy hogy Cooknak és csapatának nagyobb kontrollja lesz a végső termékek felett, mintha az IBM csak megbízottként fejlesztené az appokat. Ez teszi az Applet azzá, ami.

Járulékos innováció, iparágak újraértelmezése helyett

Steve Jobs hatalmas kreatív erő volt. Nem sokkal azután, hogy visszatért az Applehöz, elindította az iPodot, iPhonet, Apple Storet és végül az iPadet - újradefiniálva mindent amit a fogyasztói elektronikáról gondoltunk addig. Egyedülállóvá tette őt, hogy azelőtt tudta mi kell nekünk, mielőtt mi magunk.

Cook korántsem vert ekkora hullámokat. Az Apple Play ugyan izgalmas, de egyáltalán nem forradalmi. Lehet, hogy jobb lesz, mint a PayPal vagy Google Wallet, de biztosan nem rettenetesen más. Az Apple Watchnak is még kell egy kis idő, de nagyon kevesen gondolhatják, hogy olyan hatású lehet majd, mint az iPhone volt. Amit itt feltétlenül meg kell értenünk, hogy az Apple egy sokkal hatalmasabb cég, termékek szélesebb palettájával, mint amekkora Jobs idején volt. Viszont még mindig képes innovatív funkciókkal ellátott izgalmas, új produktumok piacra dobására minden évben. Ezek a termékek teljesítménye élvonalbeli, méghozzá, úgy hogy rövid idő alatt több tízmilliót sikerül belőlük leszállítani hibamentesen.

Nincs még a Földön egy másik cég, ami képes volna ezt a sebességet, volument és minőséget utánuk csinálni.

Elkerülheti Tim Cook Ballmer sorsát?

Nehéz a Microsoft említése nélkül az Appleről beszélni. Tim Cook és Steve Ballmer is ikonikus vezetők nyomdokaiba léptek. Szegény Ballmert viszont úgy lesajnálták, hogy egyes helyeken minden idők legrosszabb vezérigazgatójaként is leírták (pando.com). Kerülhet Cook is erre a sorsra?

Ballmer alatt a Microsoft részvényei nem remekeltek, jóllehet pont egyfajta lufi kipukkadásakor vette át a céget. Amiben viszont igazán sáros, hogy elhúzott mellette egy korszakváltás a fogyasztói elektronikában, amit ő észre sem vett: ez a hordozható termékek kora, ami a Microsoft részéről történelmi mulasztás volt. Másrészről, keresett alatta a cég egy jókora halom pénzt az Xbox és a Kinect sikerén (egy időben ez volt minden idők legjobban fogyó szórakoztatóelektronikai eszköze). Amikor átadta a céget Satya Nadellának, a Microsoft volt a harmadik legértékesebb cég a világon, 30%-os részesedéssel és 70 milliárd dolláros készpénz tartalékkal. Érdemes ezért fenntartásokkal kezelni a Ballmert erő ostorozást.

Mindenesetre, ha Cook marad az Apple élén az elkövetkezendő tíz évben vagy még tovább is, valószínű, hogy legalább egy nagy korszákváltásra későn fog ráeszmélni. De, ha továbbra is szépen viszi a céget, hagyja, hogy az egész olajozottan menjen és termelje a pénzt ahogy eddig - az Apple befektetői elégedettek lesznek.

A vállalkozó és az ügyvezető közti különbség

Steve Jobs volt talán a valaha élt legjobb vállalkozó, víziói és kreativitása miatt. Megálmodott új termékeket, és teljesen új piacokat teremtett velük. Meglepő, de ma nem erre van szüksége a cégnek, amit hátrahagyott.

Az Apple ma egy hihetetlenül nagy és komplex biznisz, 200 milliárd dolláros bevétellel és nagyon erős beszállítói lánccal. Nincs szüksége új kasszasikerekre, inkább a régiekre kell építenie. Ebben a könnyűnek nem nevezhető feladatban jeleskedik már egy ideje Tim Cook.

Ez a különbség a vállalkozó és ügyvezető közt. Az előbbi egy nagy álmokat dédelgető, inspiráló személy, míg az utóbbi biztosítja, hogy a cég fogaskerekei olajozottan forogjanak - kielégíti a dolgozók, partnerek és fogyasztók igényeit.

Biztosan lesznek sötétebb napjai is az Applenek. Egy cég sem kerülheti el a ballépést vagy a sorozatos balszerencsét. Mindenesetre: szerencsés az Apple, hogy Tim Cook vezeti.

Forrás: forbes.com