Az Apple és Kína kölcsönös egymástól függése

AlmaBlogger   |   2023.02.01 - 16:26   |   Írta: Hidasi Ákos   |   11617
01. feb Az Apple és Kína kölcsönös egymástól függése

Összeesküvés vagy együttműködés? Vajon meddig fenntartható a jelenlegi állapot?

Adam Lashinsky a Fortune magazin korábbi vezető szerkesztője és az "Inside Apple: Hogyan működik valójában Amerika legjobban csodált - és legtitkosabb - vállalata" című könyvének szerzője a napokban írt egy elemzést az almás vállalat és Kína szoros kapcsolatáról. Az elmondásai alapján igencsak érdekes helyzet áll fenn a két szereplő közt. Az alábbiakban kifejtjük, hogy pontosan mire gondolunk ezalatt.

A covid-19 újra és újra végigsöpör a kínai lakosságon, és az ország gazdasága egyre inkább meginogni látszik. Ezket a híreket talán mindannyian olvastuk az elmúlt napokban.  Kevesen vagyunk talán, akiknek olyan személyes és mély problémát jelentenek ezek a hírek, mint az Apple-nek, a Szilícium-völgy büszkeségének. A vállalat ugyanis Kínát globális gyártógépezetének az egyik legfontosabb fogaskerekeként tartja számon.

De az Egyesült Államok leginnovatívabb gyártója és a világ második legnagyobb gazdasága közötti kapcsolat túl fontos ahhoz, hogy ilyen egyszerűen tönkre menjen. Az Apple és a természetfelettien nyugodt vezérigazgatója, Tim Cook számára még mindig jelentős előnyökkel jár, ha továbbra is közel marad Kínához. A kapcsolat pedig  fordítva is ugyanúgy előnyös.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Kína mennyire fontos Cook számára. A Goldman Sachs főnöke, Henry Paulson (a későbbi pénzügyminiszter George W. Bush elnök alatt) óta nem volt olyan amerikai vállalatvezető, aki ennyire egy kalap alá vette volna cége sikerét Kína sikerével, és aki évekig oda-vissza járt volna Kína és az USA közt. Ez az ingázás segített a Goldmannak abban, hogy egy teljesen amerikai tulajdonú befektetési bank már korán megvethesse a lábát Kínában.

Cook az Apple legfőbb ellátási láncért felelős vezetőjeként szintén sokszor utazott Kínába, mielőtt 2011-ben Steve Jobsot követhette volna a vezérigazgatói székben. Cookot akkoriban számmisztikusként becsmérelték, aki soha nem tudja majd pótolni zseniális elődjét. Az természetesen továbbra is egy nyitott vita, hogy Cook sikeresen pótolja-e Jobs-t, azt azonban mindenképpen meg kell adni neki, hog sikerült azt a szokatlan bravúrt elérnie, hogy az Egyesült Államokban egyfajta "woke" lazaságot sugározzon, miközben ügyesen elkerülte a kínai hatóságok kritizálását ezzel kapcsolatban. Az Apple kínai jelenléte pedi sokkal stabilabb lábakon áll, mint más amerikai vállalatoké a Kínai Népköztársaságban.

Tim Cook egy 2017-ben a kínai Guangzhou-ban tartott színpadi konferencián például azt mondta, hogy amerikaiként erősen hisz a szabadságban. "De azt is tudom, hogy a világ minden országa maga dönti el a törvényeit és a szabályozásait" - tette hozzá, egy jól érthető kiszólással a kínai kormányzati partnereinek. Cook ezzel párhuzamosan Donald Trumpnak is igyekezett a kedvére tenni, hogy a vállalat elkerülje, hogy a volt elnök Kína elleni legsúlyosabb védővámjai megfizetésére kényszerüljön.

Az eredmény az lett, hogy a közelmúltban tapasztalt döccenők ellenére az Apple az a ritka amerikai vállalat, amelyet hagytak, hogy zavartalaul folytassa a dolgok gyártását és értékesítését Kínában. 2021-ben az Apple eladásai egyébként 70 százalékkal ugrottak meg "Nagy-Kínában" - amelybe Hongkong és Tajvan is beletartozik -, ami több mint kétszerese a világ más részein elért növekedési ütemnek.

A koronavírus felboríthatta azonban ezt a megállapodást. Az Apple bérgyári partnerének, a Foxconnnak a tulajdonában lévő zsengcsoui gyártóüzemben novemberben erőszakos tüntetések állították le a termelést, ami az Apple teljes üzletmenetére kihatott. A fennakadás olyan súlyos volt, hogy az Apple, amely jellemzően a lehető legkevesebbet árul el a működéséről, figyelmeztette a befektetőket a csökkent kapacitásról. Emellett felgyorsította a Kínán kívüli, nevezetesen a vietnámi és indiai termelés növelésére irányuló terveit. Az "iPhone City" néven ismert üzemben zajló zavargásokról szóló hírek és képek vírusként terjedtek el az interneten, és állítólag jelentős szerepet játszottak abban, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök politikai változást kezdeményezett.

 

 

Az Apple kínai üzletága ugyanolyan sokat jelent ugyanis a pekingi hatóságoknak, mint a kaliforniai Cupertino vezetőinek. A zsengcsoui leállás, bár átmeneti volt, jelentős kiesést okozott a kínai gazdaságnak, és fellebbntette a fátylat az eddig gondoltaktól sokkal nagyobb problémákról. Az Apple kínai tőkebefektetései és technikai know-how-ja az egész gazdaságra pozitívan hatott. A Foxconn több százezer dolgozójának (és más Apple-alkalmazottaknak) a jelenléte - valamint a beszállítók multiplikátorhatása - segít megmagyarázni, hogy Xi miért kezeli az  Apple-t az aranytojást tojó tyúkjaként.

Az Apple november óta nem nyilatkozott a kínai helyzetéről, de az országból származó hírek szerint a közegészségügyi katasztrófa ellenére a gyárak ismét működnek. Mary E. Lovely, a Peterson Institute for International Economics közgazdásza és Kína-szakértője január elején Washingtonban találkozott egy kínai akadémikusokból álló vendégküldöttséggel. "Azt mondták, hogy a covid terjetd, mint a futótűz, de a gyáraknak nincsenek problémái" - mondja.

Az Apple február 2-án számol majd be az aktuális vállalati eredményekről, és Cook valószínűleg ad majd frissebb híreket a kínai termelésről is. Habár valószínűleg el fogja majd kerülni az Apple Kínai jövőjének közel egzisztenciális témáját. A gyártás áthelyezése Indiába és Vietnamba már régóta folyamatban van. Ez egyszerre szól az új piacokra való behatolásról (India) és a munkaerőköltségek csökkentéséről (Vietnám), és  a Kínai Népköztársaságból való menekülésről. Emellett viszont az is igaz, hogy az egyik ország sem képes olyan volumenű és minőségű alkatrészeket gyártani, mint Kína, ami azt jelenti, hogy az Apple még akkor sem tudná egy az egyben elhagyni Kínát, ha akarná.

Az Apple egyelőre elválaszthatatlanul kötődik egy olyan országhoz, amely az egyik pillanatban egész iparágakat nyom el (például az internetes platformok), majd a másikban azt mondja, hogy elkötelezett a vállalkozói szellem és a külföldi befektetések mellett. Cook számára ez azt jelenti, hogy cége jövője részben attól függ, hogy milyen mentalitású kínai uralkodók kerülnek hatalomra a jövőben. Ha a növekedést támogató, gazdaságreformot hirdető pártok kerülnek előtérbe, az Apple jól jár. Ha az emberi jogokkal és a jogállamisággal visszaélő, katonailag agresszív rezsim győzedelmeskedik, akkor az Apple komoly bajba kerül.

Arról az a helyzet, hogy nincs információnk, hogy Cook vajon rajong-e a hullámvasutakért. Akárhogy is, az biztos, hogy a közeljövőben rá és a több mint 2 trillió dolláros vállalatára pokoli utazás vár.

 

Forrás: The Washington Post

 

Kapcsolódó tartalmak:




Kommentek megjelenítése